Nő, 1983 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1983-11-29 / 49. szám
KUCKÓ KÁNYA Dl SÁNDOR Volt egyszer egy varga Voll egyszer egy varga, csak az nem volt, sajna, miből rámás csizmát varrt volna a varga. Volt egy görbe tűje. abba cérna fűzve, sodrott, szurkos cérna volt fűzve a tűbe. Éles kése, metsző, kalapácsa kettő, háromlábú széke, mindenkinek tetsző. Szegző s varró álja. kaptafa és sámfa, kicsi s nagy, egyszóval mindenféle lábra. Térdig érő asztal, tele ezzel, azzal: jófajta csirizzel, suvickkal, ragaccsal. Bőrköténye s kajla pödrött végű bajsza, mindene volt. mitől varga lesz a varga. Csupán bőrje s talpja nem volt neki, sajna, márpedig a nélkül nem varga a varga. S hiába lett volna bőrje no meg talpja, ha nem volt akinek rámás csizmát varrna. Gondolt egyet, s tett az egészre egy foltot, kidobta a csirizt, s becsukta a boltot. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx* x ú KEDVES GYEREKEK! M Ugye, már megszoktátok, hogy a nektek szánt rovatban sorra közöljük a népi gyermekjátékokat? De vajon szeretitek-e, megszerettétek-e őket? Játsszátok-e valamelyiket? Milyen népszokásra emlékeznek még szüléitek, nagyszüleitek? Hallottatok-e a Luca-napi alakoskodásról? Tudjátok-e, milyen volt a regölés? Netán még mindig él valamilyen érdekes, csak E héten azt kérjük tőletek, Írjátok meg, tetszik-e a Síppal, dobbal, nádi hegedűvel címen közölt sorozat? Mi a kedvenc népi gyermekjátékotok? Van-e, él-e nálatok valamilyen népszokás? Leveleiteket a Kuckó címére küldjétek. Nő szerkesztősége, 812 03 Bratislava, Martanovicova 20. X nálatok ismert népszokás? $0CXX300CXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX: XX HÓVIRÁG a neve a Zselízi (Zeliezovce) Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola bábcsoportjának, amely a lévai (Levice) járás képviseletében mutatkozott be a Vili. Dunamenti Tavaszon. Az öreg halász és a nagyravágyó felesége című mese figuráit Bélák Klára, a csoport pedagógus-rendezője vajangbábukból készítette. Vajha több Garam menti iskolában kedvet kapnának a gyerekek és tanítóik a báb- és gyermekszínházhoz — mondatja a közösségi kívánalom, amelyben az is benne foglaltatik, hogy a felvételünkön látható öreg halász a környék valamennyi iskolájában bemutatkozhasson. Hrapka Tibor felvétele Élt az erdőben egy neveletlen Kisegér. Reggelente senkinek sem kívánt jó reggelt, esténként pedig senkinek sem mondott jó éjszakát. Megharagudott rá az erdőben minden állat. Nem akartak barátkozni vele. Játszani sem hívta senki, és finom bogyóval sem kínálták. Elszomorodott a Kisegér. Kora reggel odaszaladt a mamájához, és azt kérdezte: — Mama, mondd meg nekem, hogyan engeszteljem meg az állatokat? A mama azt válaszolta a Kisegérnek: — Reggel kívánj mindenkinek jó reggelt. Este pedig mondj mindenkinek jó éjszakát. Meglátod, akkor barátkozni fognak veled. A Kisegér elszaladt a nyulakhoz. Minden nyúlnak jó reggelt kívánt: nyúlapónak is, nyúlanyónak is, nyúlnagypapának is, nyúlnagymamának is és a legkisebb kisnyuszigak is. Elmosolyodtak a nyu/ak, és egy szép nagy szál sárgarépát ajándékoztak a Kisegérnek. Elszaladt a Kisegér a mókusokhoz. Minden mókusnak jó reggelt kívánt: mókuspapának, mókusmamának, mókusnagypapának, mókusnagymamának és a legkisebb mókusgyerekeknek is. Nevettek a mókusok, és megvendégelték a Kisegeret. Sokáig futkározott a Kisegér az erdőben. Kicsiknek-nagyoknak, minden állatnak jó reggelt kívánt. Elszaladt a Kisegér a Bölcs Bagolyhoz is, akinek egy magas fenyő legtetején volt a fészke. — Jó reggelt! — kiáltotta a Kisegér. Vékonyka hangja volt a Kisegérnek, a fenyőfa meg olyan magas volt, hogy csúcsa a felhőket verte. Nem hallotta meg őt a Bölcs Bagoly. — Jó reggelt! — kiáltotta teljes erejéből a Kisegér. Még most sem hallotta meg őt a Bölcs Bagoly. Mit volt mit tenni, a Kisegér felkapaszkodott a fenyőfára. Nehéz volt ám felfelé az út! Apró karmaival gallyról gallyra húzódzkodott a magasba. Elhaladt mellette a Fehér Felhő. — Jó reggelt! — kiáltotta a Kisegér a Fehér Felhőnek — Jó reggelt! — felelte halkan a Fehér Felhő. Még feljebb mászott a Kisegér. Eldübörgött mellette a Repülőgép. — Jó reggelt. Repülőgép! — kiáltotta a Kisegér. — Jó reggelt! — dörögte vissza a Repülőgép. Végre-vatahára feljutott a Kisegér a fa csúcsára. — Jó reggelt. Bölcs Bagoly! — lihegte a Kisegér. — Jaj, de nehéz feljutni hozzád! A Bölcs Bagoly elmosolyodott: — Jó éjszakát. Kisegér! Nézz csak körül, már sötét van. Beesteledett. Most már ideje mindenkinek jó éjszakát kívánni. Körülnézett a Kisegér — és valóban, teljesen besötétedett, az égre feljöttek a csillagok. — Hát akkor jó éjszakát. Bölcs Bagoly! — mondta. A Bölcs Bagoly megsimogatta szárnyával a Kisegeret. — Milyen jó és udvarias lettél te, Kisegér! Ülj a hátamra, hazaviszlek a mamádhoz. Fordította: Eh man Beáta SZOPJA PROKOFJEVA: Kisegér (nő 16)
