Nő, 1983 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1983-11-29 / 49. szám
NEM TEVÉÉRT VESZIK AZ ASSZONYT Arábia bölcsője ... Sok embert ejtett rabul ez a táj, anélkül, hogy saját szemével látta volna, anélkül, hogy talpával érintette volna forró földjét! A „Kelet zordon igen-je és nem-je", a két pólus közti feszültség és látszólagos örök ellentmondás titkának megfejtése sok tudós agyat foglalkoztatott, de hosszú ideig hiába. Arábia bölcsője, vagy ahogyan az ókori szerzők említik, a „Boldog Arábia" (Arabia Felix), közismertebb nevén Jemen, 1761-ben fogadott először európai látogatót. A dán Carsten Niebuhr volt az első, aki fellebbentette a titkok fátyolát... Azóta több mint kétszáz év telt el, s ma már valamivel többet tudunk. Ismerjük Jemen történelmét, hegy- és vízrajzát, tudjuk, hogy ha nem innen származik is, de innen indult világhódító útjára a „muzulmánok bora" — a kávé; hogy itt élt Sába királynője, itt keletkezett az a legenda, mely szerint a Nap és a Hold férj és feleség, de mivel alapvetően különbözik a természetük, nem tudnak meglenni veszekedés nélkül, s ha összezördülnek, kitör az égiháború. De nem ezek a dolgok a legfontosabbak. A lényeg, hogy az itt élő embereket és hétköznapjaikat még ma sem ismerjük igazán. A képzeletünkben megalkotott képek hiányosak, és sokszor előítéletekből táplálkoznak pl. „az arabok mind lusták", „az asszonyokat tevéért veszik", „az arab férfiaknak háremük van", stb. S miközben „fejlett" erkölcsi érzékünk háborog, megfeledkezünk arról, hogy épp itt, Jemen déli részén, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaságban, immár 16 esztendeje teljesen új társadalmi rend épül. Kaid Nasser Shayef a JNDK televíziójának rendezője. Hét munkatársával érkezett Csehszlovákiába tapasztalatszerzés céljából. Vele beszélgetek. — Kezdjük a tizenhat évvel ezelőtti eseményekkel. 1967. november 29-én Jemen déli részén győzött a nép forradalma, amely véget vetett a 128 esztendeig tartó brit gyarmati uralomnak, de a hazai feudális urak hatalmának is. Másnap, november 30-án megalakult a Dél-jemeni Köztársaság, 1970-ben pedig a JNDK. Akik jártak az országban, azt mondják, hogy a közel-keleti államok közül a JNDK társadalmi rendszere a leghaladóbb és a legigazságosabb. Engem az érdekel, hogy a forradalom mennyiben változtatta meg a család helyzetét a társadalomban, és mi a legjellemzőbb a JNDK családpolitikájára ? — A család a társadalom legfontosabb alkotórésze. Család nélkül nem létezik társadalom. De tekintsünk vissza még egy pillanatra a múltba. A régi Jemen népe nagyon elmaradott volt, s annak ellenére, hogy gazdag történelmi múlttal rendelkezünk, hiszen ez a táj Arábia bölcsője, a 128 éves gyarmati uralom következményeit még ma sem sikerült teljesen felszámolni. Ez főleg Észak-Jemenre jellemző, ahol rosszabb a helyzet, mint a feudalizmus alatt volt. A legnagyobb társadalmi elnyomásban a nőknek van részük. A 300 ezer lakosú főváros. Aden ünnepi díszben Nagy László és CSTK felvételek Nálunk a forradalom a nők helyzetén is változtatott. Visszanyerték emberi méltóságukat, s azáltal, hogy munkaviszonyba léphetnek, a függetlenségüket is. Nagyon sokan dolgoznak a bíróságokon, tagjai a Jemeni Szocialista Párt Központi Bizottságának és más államhatalmi szerveknek. Az egyik miniszterhelyettesünk is nő. Tehát a munkához való jog alkotmányos biztosítása az egyik legfontosabb változás. További nagyon lényeges változásokat eredményezett az 1972-ben elfogadott családjogi törvény. Többek között megtiltja, hogy a szülök csak nagy hozomány fejében adják férjhez a lányukat, s azokat, akik ezt nem hajlandók tudomásul venni, és a szimbolikus összegen kívül máshoz is ragaszkodnak, be lehet perelni. A törvény értelmében tilos a többnejűség. Ennek három oka van. Az első, hogy azelőtt, ha meddő volt az asszony, a férje nyugodtan elvehetett egy újabb nőt. Ma ahhoz, hogy újra nősülhessen, előbb el kell válnia. A második ok, hogy a többnejű férfiak gyakran nem tudták keltőképpen ellátni a családjukat, ezért szegénységben éltek, és a betegségek is nagyon hamar terjedtek ezekben az alultáplált családokban. S a harmadik ok, hogy mindegyik asszony természetesen a maga gyerekét pártfogolta, ami gyakori családi viszályokhoz vezetett, a család diszharmóniáját, a nem egységes nevelést eredményezte. A törvény ezen kívül kimondja, hogy a nő beleegyezése
