Nő, 1983 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1983-11-29 / 49. szám
F( Jozef Vrábef mérnök, az SZSZK Munkaügyi és Népjóléti Minisztériuma bérezési főosztályának főelőadója válaszol Kovács Mária, kassai (KoSice) lakos kérdésére: Gimnáziumban érettségiztem, szaktantárgyból is. Volt tanáraimtól úgy tudtam, ez feljogosít arra, hogy olyan beosztásban dolgozhassam, amely középfokú szakműveltséget kíván. Meglepetésemre azonban a munkahelyemen csak olyan munkakörbe hajlandók besorolni, melynek betöltéséhez elegendő az általános érettségi is. Szeretném tudni, hogy ki értelmezi helyesen szakműveltségem szintjét? Volt tanáraim avagy munkahelyem vezetői? Ha az utóbbiak, akkor viszont nem értem, miért van feltüntetve érettségi bizonyítványomban. hogy középfokú szakműveltségre tettem szert. Hazánkban a termelő és gazdálkodó ágazatok műszakigazdasági beosztásaira, illetve munkatevékenységeire vonatkozó előírások — jelenleg érvényes — katalógusát a Szövetségi Munkaügyi és Népjóléti Minisztérium adta ki 1981-ben. A katalógus csak teljes középfokú általános műveltséget és teljes középfokú szakműveltséget különböztet meg. Az alapvető különbség e kétfajta műveltség között, hogy a szakműveltséggel rendelkezőknek egy bizonyos szakterületen szélesebb körű. mélyebb szakismeretük van. mint a gimnáziumban szakérettségit szerzőkek. A bérezésre vonatkozó előírások értelmében azonban a munkaadó szervezet vezetője úgy is dönthet, hogy a minősítő katalógus szerint teljes középfokú szakműveltséget megkívánó beosztásba (munkakörbe) megfelelő a gimnáziumi szakérettségivel rendelkező dolgozó is. Ebben az esetben a gimnáziumi szakérettségit teljes középfokú szakműveltségnek ismerik el. Bár ezt a bérezési előírások lehetővé teszik, a gyakorlatban a munkáltatók inkább a szakközépiskolai érettségivel rendelkezőket részesítik előnyben. A műszaki-gazdasági beosztásokra vonatkozó előírások katalógusának legközelebbi módosításakor nem tesznek különbséget a teljes középfokú általános és a szakműveltség között. Iianem azokat együttesen teljes középfokú műveltségnek újak majd elő. így a gimnáziumban érettségizők a bérezésben egyenrangúvá válnak azokkal, akik szakközépiskolát végeztek. Tehát végzettség szempontjából mindenféle középiskola egyenrangú lesz, ámbár a konkrét beosztás betöltésére a megfelelő szakközépiskolát végzettnek magasabb fokú szakmai felkészültsége lesz. Köztudomású, hogy a gimnázium elsősorban a főiskolai és egyetemi tanulmányokra készíti fel tanulóit, a szakközépiskola pedig szakembereket, „középkádereket” nevel ^társadalomnak, négyéves, átgondolt szakképzéssel. A gimnáziumban és a szakközépiskolában szerzett szakismeretek tehát aligha lehetnek — lesznek — egyenértékűek. Az, hogy az egyes beosztások betöltéséhez szükséges végzettség és a bérezés a jövőben egységesen — teljes középfokú műveltségként — lesz előírva, mit sem változtat azon. hogy számos fiatalt abban a hiszemben bocsátottak útra a gimnáziumban, hogy szakműveltségre tett szert, holott éppencsak megismerkedett egy szakterület alapjaival. Szerkesztőségünk a jelenlegi különböző megítélésekből arra következtet, hogy a gimnáziumi szakérettségi elsősorban egyfajta pályaorientációs lehetőség az érettségiző fiatal számára, alapfeltétele annak, hogy egy adott szakterületen elhelyezkedve aránylag rövid idő alatt szakmunkássá válhassék, vagy a dolgozók továbbképzésének valamely formáját kiválasztván teljes középfokú szakműveltséget szerezzen. Mert a végső cél az, hogy minden fiatal szakműveltséggel felvértezve kerüljön ki az iskolából. hiszen oktatási rendszerünk módosítása is ennek értelmében történt meg. (nős)
