Nő, 1983 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1983-11-15 / 47. szám

MEGHÍVÓ

Kedden érkezett, a következő szöveggel:

„Ezennel meghívjuk Önt a PÜT dolgozóinak járási találkozójára, amelyet pénteken, 14 órai kezdettel tartunk meg a csallóközkürti (Ohrady) hnb épületében. Tisztelettel: A Szlovákiai Nőszövetség JB, a Járási Művelődési Központ és a JNB kulturális osztálya, Dunaszerdahely (Dunajská Streda)."

A meghívást elfogadtuk, főleg miután megtudtuk, hogy a találkozón névadót is láthatunk majd. Gyermekekről írni mindig időszerű és hálás feladat. Időszerű, mert mindig születnek gyermekek. Hálás, mert mindenki szereti őket, örül nekik.

Hetvenen gyűltünk össze: a polgári ügyek testületéinek dolgozói a dunaszerdahelyi járásból, pedagógusok, nemzeti bizottsági dolgozók, a nőszervezetek tisztségviselői, tagjaL

Haík zene, szép hangú énekesek, a fehér bölcső mellett virágcsokrot tartó pionírok, szavalat... „Nevet ad nekem a közösség" — hangzott el a versben. Közben az arcokat néztem. A szülők, a rokonok meghatottan, a pionírok izgatott csodálkozással vettek részt az ünnepi szertartáson. A szertartást vezető Szűcs László, Horváth Ferenc és Nagy Ilona — bizonyára a bemutatójelleg miatt — kissé feszesebbek és komolyabbak voltak, mint egy ilyen örömteli esemény alkalmából ezt megszokhattuk.

Nem akarom elemezni a látottakat, hiszen ezt Boldis János, a Csallóközcsütörtöki (Stvrtok na Ostrove) Hnb elnöke már megtette nálam szakavatottabban. De hadd írjam le benyomásomat és észrevételeimet: Most, a polgári ügyek testületéi fennállásának harmincadik évfordulóján a dunaszerdahelyi járás elégedetten nyugtázhatja eredményeit az új hagyományok meghonosításában és azt a segítőkész együttműködést, amellyel a társadalmi szervezetek, köztük elsősorban nőszervezeteink serénykednek, hogy szebbé tegyék az emberi élet, a család legnagyobb ünnepeit.-Izs-Könözsi István felvételei