Nő, 1982 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1982-10-12 / 42. szám

c KICSIK ÉS NAGYOK Egészségünk vedelmeben í. Ala korán keltünk, hogy dolgunk végezté­vel elmehessünk a parkba sétálni. Mire kimo­som a szennyeshalmol. a bablevesem is éppen megfő. Beteszem a kamrába hűlni és a bal­konra megyek teregetni. A szárilókötél egy­ket tő tele lesz tiszta, illatos ruhával. Most már igazán nincs más hátra, mint a gyerekek öltöztetése. A ruhásszekrényben motozok ép­pen, amikor beront hozzám fiam: — Anyu, a Tímea belelépett a bablevesbe! Már csak ez hiányzott! Futás közben talál­kozom riadt lányommal, amint ruhástól és mezítláb ácsorog az üres kádban. Tovább szaladok. A konyha közepén két zokni hanya­gul eldobva: az egyik száraz, a másik mintha nedves lenne. A kamraajtó tárva, rajta gya­nús, sáigáspiros pöttyök. A levesesfazék fedele elgurult, a polcok és a padló bablevesben fürdik. Fiam megjelenik mellettem. — Most mit eszik apit, ha hazajön? — Bablevest — De én láttam, hogy Tímea lába egészen benne volt, zoknistól, és meg is fogom apunak mondani! — Akkor nincs nuís hátra fiam. mint hogy újat főzzünk —. s a gyönyörű nyári napon ahelyett, hogy a parkban hüsölnénk. saját Ievemben párolódva megfőzöm a másik fazék bablevest. II. Tímea apja horgászbotját babrálja. Józsika hangosan oktatja: — Tímea, beléd Jog harapni a horog! . Hangos nevetésben török ki, mire fiam sértődötten megjegyzi: — A nyu, te rosszul hallottad, én azt mond­tam, hogy akadni. Hogy mi az igazság, már sosem derül ki, de nem is fontos. A lényeg az. hogy kórusban derülünk és ez a mondása is bekerül íratlan családi krónikánkba. GÖGH VILMA ({ SZERETNÉK RÁTALÁLNI } Huszonhárom éves, nem saját hibájából elvált, falun élő épületlakatos — 3 éves kislá­nyával — olyan lánnyal vagy elvált asszony­nyal szerelne megismerkedni, aki kislányának jó anyukája, neki pedig jó felesége lenne. Jelige: „Szerelnék boldog lenni” Harmincéves. 163 cm magas, szemüveges, barna hajú lány minden káros szenvedélytől mentes férfi ismeretségéi keresi, aki a megbe­csülést és a szereletet a legnagyobb kincsnek tartja. Jelige: „Remény és szeretet” Huszonöt éves. 163 cm magas, elvált peda­gógus — 2 éves kislánnyal — megismerkedne gyermekszerető, komoly férfival Házasság lehetséges. Jelige: „Szerencsés véletlen" Harminckét éves. 165 cm magas, jól szitu­ált vidéki munkás ezúton keresi szolid, házias lány ismeretségét házasság céljából. Jelige: „Szeretnék rád találni” A dohányfüst ártalmairól szólva előző számunkban kitértünk a passzív dohányzás veszélyeire. Több országban végzett felmé­rések szerint a passzív dohányzóknak csaknem a fele kifejezett panaszokról, tü­netekről számolt be, ha dohányzók köré­ben dolgozott zárt helyiségben. Hetven százalékuknak szemét, harminc százalé­kuknak az orr-nyálkahártyáját csípi, marja a füst; huszonöt százalékukat köhögésre ingerli a dohányfüst, hat százalékuknak a torka fájdul meg; négy-négy százalékuk berekedésröl, ill. fulladásról panaszkodott. (Ha a százalékokat összeadjuk, több mint száz százalék jön ki, mert sokuknál egy­szerre több tünet is előfordult.) A legrosszabb helyzetben az asztmások vannak; nagyon nehezen viselik el a füstöt, több tünetre panaszkodnak egyszerre. Minden második asztmás köhög, minden negyedik fullad a dohányfüst hatására, és sokan rohamot kapnak a sűrű füsttől. Külö­nösen az asztmás vagy az asztmára hajla­mos gyerekek szenvednek. Kimutatták, hogy az asztmás gyerekek felének éppen a dohányfüst okozza a betegségét. Azt is megállapították, hogy az asztmás gyerekek állapota javul, ha a szülők felhagynak a dohányzással. Ugyancsak igen érzékenyek a szív-, illetve tüdőbetegségben szenve­dők; dohányfüstös környezetben légzési nehézségek lépnek fel, egyeseknél szivtáji fájdalom is jelentkezik. A passzív dohányzás káros hatása már az anyaméhben kezdődik! A magzatnak árt, ha a terhes anya dohányzik — valószí­nűleg azért, mert a dohányban levő mér­gek, valamint a füstben levő szénmonoxid rontják a magzat vérellátását. Ennek a követelménye, hogy a dohányzó anyák cse­csemőinek szülési súlya kisebb és még kisgyerek korukban is elmaradnak mind a testi, mind a szellemi fejlődésben azoktól a kortársaiktól, akiknek az anyja a terhesség ideje alatt nem dohányzott. Az elmaradás mértéke függ az anya dohányzásának mér­tékétől. Minthogy azonban a károsító té­nyező (és a magzat érzékenysége) nem számítható ki, terheseknek mindenképpen tilos a dohányzás! És még arra is ügyelniük kell, hogy mások füstjét se szívják be! A dohányzó nők körében több a kora­szülés és halvaszülés is. Ennek okát a dohányzás okozta méhlepény-elváltozá­sokban látják. Az említett panaszokon és ártalmakon kívül a passzív dohányzás, a jóformán ál­landó dohányfüstben tartózkodás gyengíti a szervezet általános védekezőképességét, vírusos betegségekre, egyes vizsgálatok szerint a korai érelmeszesedésre hajlamo­sít. A reflexek is lassulnak, aminek pl. gépkocsibalesetek lehetnek a következmé­nyei ; a gépkocsiban tehát ne dohányozzon sem a vezető, sem az utasok. Minden amellett szól, hogy a nem do­hányzók jogosan háborodnak fel, ha „kény­telenek" mások füstjét szívni, tehát meg kell védeni a passzív dohányzás ártalmaitól és erre megvan a törvény adta lehetőség is! Szerencsére növekszik azoknak a mun­kahelyeknek a száma, amelyek munkahe­lyiségeiben tilos a dohányzás — a dohá­nyosok csak a kijelölt helyeken élhetnek szenvedélyüknek. pr gz g c SZÉPSÉGÁPOLÁS NÉGYSZEMKÖZT Kezünk ápolására kozmetikai és egész­ségügyi szempontból is szükség van. A házimunka, a vegyszerek, a szenny, a hideg és a forró víz, a befőzés, az őszi mezőgaz­dasági munkák, a cukorrépaszedés, kukori­catörés, egyes ipari munkahelyeken a fog­lalkozási ártalmak, olajos vagy festékes munkaeszközök használata és egyebek erősen igénybe veszik kezünket. A kéz bőre elszinesedik, kiszárad, berepedezik, nem egy esetben a körömágy is begyullad s mindez nemcsak fájdalmas, esztétikai szempontból is hátrányos. Elejét vehet­nénk a problémának, ha az ilyen munkákat gumikesztyűben végeznénk. Aki viszont gumikesztyűben nem tud dolgozni, annak marad a rendszeres és alapos kézápolás. A kézápolás rendszeres szappanos me­legvizes lemosásból, körömkefélésböl, kré­mezésből és körömápolásból áll. Több fog­lalkozás velejárója, hogy naponta gyakran kell kezet mosni. Tévedés azt gondolni, hogy a sok víz — amely ugyan tisztán tartja a kezet —■ elegendő az ápoláshoz is. Ilyen esetben fontos, hogy az enyhén nedves kezet vékonyan kenjük be megfelelő krém­mel, majd a zsirfelesleget papírtörlővel itassuk le. Piszkosabb munkavégzésnél (pl. diószedés, burgonVatisztitás, autószerelés) se mossuk kezünket benzinben vagy horzs­­kövel. Mindkettő sok esetben okozott már börgyulladást. A háziasszonyok talán ma­guk is észrevették, hogy a savas nedvek (citrom, uborkalé stb.) fehérítik a kéz bőrét. Ha „szépitöszerként" alkalmazzuk ezeket a nedveket, krémezzük be utána kezünket. A krémezés munkavégzés előtt és után is fontos. Többféle kézápoló krémet kap­hatunk az illatszerboltokban. A legismer­tebb és az egyik leghatékonyabb az Indulo­­na. Kevesen tudják, hogy több fajtája van. Akik erősen párás levegőben dolgoznak vagy naponta gyakran mosnak kezet, azok­nak az „Indulona A" a legjobb kézápoló­szer. Pótolja a kézmosással kioldódó zsira­dékot, rugalmassá teszi a kézbőrt. Hasonló hatású az „Indulona D/65" is, de főleg azoknak készült, akik savas, lúgos, festékes oldatokkal dolgoznak. Olyan munkahelyen, ahol szerves anyagokkal, erősen olajos tár­gyakkal érintkeznek a dolgozók, legyen kéznél mindig az „Indulona E", a lúgos, kénes hatású anyagok kiváló ellenszere, bőrtápláló krém az „Indulona F". Szurok, kátrány elleni védöszer az „Indulona N/034; akik viszont nehéz fémekkel foglal­koznak, az „Indulona T/33"-at használják kézápolószerként. A szerves anyagokkal és olajos eszkö­zökkel dolgozóknak ajánljuk a Fistrax és a Druskin krémet is. Mindkettő védi és táp­lálja is a kéz bőrét. A krémet mindig kézmosás után kenjük szét kezünkön és lehetőleg munkaszüne­tekben is végezzünk kézápolást, nem elég csak estére hagyni. Ha kezünkön horzsolás, hólyag vagy bármilyen elváltozás van, vegyszeres vagy erősen olajos, piszkos munkavégzésnél feltétlenül használjunk védőkesztyűt. Nem is szólva azokról a munkahelyekről, ahol munkabiztonsági okokból a kesztyű használata kötelező. A bőr védelme és kényelme szempontjából legmegfelelőbb a Teplast textilbéléses munkakesztyü. „Féltem a békességet" jeligére Kedves Fiatalasszonyt Feltehetően olyan fordulóponthoz ért, amelyre sok feldúlt életű nő később keserves lelkifurdalással emléke­zik vissza: „ha én akkor okosabb lettem volna, és nem csinálok a bolhából elefán­tot"! Az a probléma — írja hogy az irodában dolgozik egy kétes hírű nő, aki mindenkire rákapaszkodik. Férjemmel csak egyszer látták autóban, igaz, négyen voltak benne. Az volt a baj, hogy ez a kétes hírű hölgy a férjem mellé vágódott be. Próbáltam a férjemmel erről az ügyről beszélni, de a válasz csak annyi volt, hogy ilyen hülyesé­gekkel ne idegesítsem, mit tehetett volna, azt a nőt is el kellett vinni. Hogy lehetne megmagyarázni a férjemnek okosan, hogy ezt a nőt kerülje ?" Nagyon régi és egyelőre változatlanul ér­vényes igazság: minél többet magyarázzuk egy férfinek, hogy egy nőt kerüljön, annál biztosabb, hogy pont annak a karjában fog kikötni. A másik dolog, amire szeretném a figyelmét felhívni az, hogy nagyon könnyű egy nőnek a rossz hírét költeni: elég egy-két rosszindulatú megjegyzés, amit sokszor csu­pán az irigység diktál. Akadnak még ma is mindenütt szűklátókörű, maradi és kicsinyes emberek, akik a dolgozó nőket ilyennek­­olyannak kiáltják ki. Lehet, hogy a kérdéses nő csinos és jól öltözködik, lehetséges, hogy jó dolgozó, sikeres a munkában, és ez egye­seknek már elég is ahhoz, hogy ráragasszák a jelzőt: „kétes hírű". Az ilyen szóbeszédet ne vegye készpénznek, ne fújja velük, levelé­ből ítélve féltékenysége okozóját nem is ismeri személyesen. Ha ön most elkezdi magyarázgatni a férjének, hogy miért kell kerülnie, könnyen elérheti, hogy férje lovagl­ásán a munkatársnő védelmére kel (jogo­san), és egyszeribe elkezd utána érdeklődni. Attól fél, hogy „ez a nő" most a férjére vetette ki a hálóját. Kedves fiatalasszony, munkahelyén minden férfi és minden nő ki lehet téve a csábításnak. Hangsúlyozom, hogy lehet. De a botrányhoz nem elég a csábító, ahhoz ketten kellenek. Önök békés, szép házasságban élnek, családi életük bol­dog, két szép kislányuk van, javaikat közö­sen szerezték meg, férje előrehalad a pályá­ján. Miért feltételezi róla, hogy mindezt egyik-napról a másikra, egy másik nő (akár kétes hírű, akár nem), könnyű, de kockáza­tos kaland miatt félredobná? Amitől valójában félnie kell, az saját okta­lan indulata: a „zöld szemű szörny", a féltékenysége. Érthető, ha féltjük a másikat, sőt az is, ha bizonyos mértékig és határig féltékenyek vagyunk. De minél féltékenyeb­bek vagyunk, annál inkább elő kell vennünk a józan eszünket, s százszor is meggondolni, mielőtt megalázó gyanúsítgatásokba kez­dünk. Ez olyan lavinát indíthat el, amely a legharmonikusabb házasságot is maga alá temetheti. Egyszerűen felejtse el, hogy egy alkalommal férje egy autóban ment gyűlésre „azzal" a nővel, elvégre ilyen helyzetek számtalanszor adódhatnak, nemcsak a munkahelyen, hanem az utcán, boltban, bárhol. Megértéssel üdvözli (nőn)

Next

/
Thumbnails
Contents