Nő, 1982 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1982-10-12 / 42. szám
c KICSIK ÉS NAGYOK Egészségünk vedelmeben í. Ala korán keltünk, hogy dolgunk végeztével elmehessünk a parkba sétálni. Mire kimosom a szennyeshalmol. a bablevesem is éppen megfő. Beteszem a kamrába hűlni és a balkonra megyek teregetni. A szárilókötél egyket tő tele lesz tiszta, illatos ruhával. Most már igazán nincs más hátra, mint a gyerekek öltöztetése. A ruhásszekrényben motozok éppen, amikor beront hozzám fiam: — Anyu, a Tímea belelépett a bablevesbe! Már csak ez hiányzott! Futás közben találkozom riadt lányommal, amint ruhástól és mezítláb ácsorog az üres kádban. Tovább szaladok. A konyha közepén két zokni hanyagul eldobva: az egyik száraz, a másik mintha nedves lenne. A kamraajtó tárva, rajta gyanús, sáigáspiros pöttyök. A levesesfazék fedele elgurult, a polcok és a padló bablevesben fürdik. Fiam megjelenik mellettem. — Most mit eszik apit, ha hazajön? — Bablevest — De én láttam, hogy Tímea lába egészen benne volt, zoknistól, és meg is fogom apunak mondani! — Akkor nincs nuís hátra fiam. mint hogy újat főzzünk —. s a gyönyörű nyári napon ahelyett, hogy a parkban hüsölnénk. saját Ievemben párolódva megfőzöm a másik fazék bablevest. II. Tímea apja horgászbotját babrálja. Józsika hangosan oktatja: — Tímea, beléd Jog harapni a horog! . Hangos nevetésben török ki, mire fiam sértődötten megjegyzi: — A nyu, te rosszul hallottad, én azt mondtam, hogy akadni. Hogy mi az igazság, már sosem derül ki, de nem is fontos. A lényeg az. hogy kórusban derülünk és ez a mondása is bekerül íratlan családi krónikánkba. GÖGH VILMA ({ SZERETNÉK RÁTALÁLNI } Huszonhárom éves, nem saját hibájából elvált, falun élő épületlakatos — 3 éves kislányával — olyan lánnyal vagy elvált asszonynyal szerelne megismerkedni, aki kislányának jó anyukája, neki pedig jó felesége lenne. Jelige: „Szerelnék boldog lenni” Harmincéves. 163 cm magas, szemüveges, barna hajú lány minden káros szenvedélytől mentes férfi ismeretségéi keresi, aki a megbecsülést és a szereletet a legnagyobb kincsnek tartja. Jelige: „Remény és szeretet” Huszonöt éves. 163 cm magas, elvált pedagógus — 2 éves kislánnyal — megismerkedne gyermekszerető, komoly férfival Házasság lehetséges. Jelige: „Szerencsés véletlen" Harminckét éves. 165 cm magas, jól szituált vidéki munkás ezúton keresi szolid, házias lány ismeretségét házasság céljából. Jelige: „Szeretnék rád találni” A dohányfüst ártalmairól szólva előző számunkban kitértünk a passzív dohányzás veszélyeire. Több országban végzett felmérések szerint a passzív dohányzóknak csaknem a fele kifejezett panaszokról, tünetekről számolt be, ha dohányzók körében dolgozott zárt helyiségben. Hetven százalékuknak szemét, harminc százalékuknak az orr-nyálkahártyáját csípi, marja a füst; huszonöt százalékukat köhögésre ingerli a dohányfüst, hat százalékuknak a torka fájdul meg; négy-négy százalékuk berekedésröl, ill. fulladásról panaszkodott. (Ha a százalékokat összeadjuk, több mint száz százalék jön ki, mert sokuknál egyszerre több tünet is előfordult.) A legrosszabb helyzetben az asztmások vannak; nagyon nehezen viselik el a füstöt, több tünetre panaszkodnak egyszerre. Minden második asztmás köhög, minden negyedik fullad a dohányfüst hatására, és sokan rohamot kapnak a sűrű füsttől. Különösen az asztmás vagy az asztmára hajlamos gyerekek szenvednek. Kimutatták, hogy az asztmás gyerekek felének éppen a dohányfüst okozza a betegségét. Azt is megállapították, hogy az asztmás gyerekek állapota javul, ha a szülők felhagynak a dohányzással. Ugyancsak igen érzékenyek a szív-, illetve tüdőbetegségben szenvedők; dohányfüstös környezetben légzési nehézségek lépnek fel, egyeseknél szivtáji fájdalom is jelentkezik. A passzív dohányzás káros hatása már az anyaméhben kezdődik! A magzatnak árt, ha a terhes anya dohányzik — valószínűleg azért, mert a dohányban levő mérgek, valamint a füstben levő szénmonoxid rontják a magzat vérellátását. Ennek a követelménye, hogy a dohányzó anyák csecsemőinek szülési súlya kisebb és még kisgyerek korukban is elmaradnak mind a testi, mind a szellemi fejlődésben azoktól a kortársaiktól, akiknek az anyja a terhesség ideje alatt nem dohányzott. Az elmaradás mértéke függ az anya dohányzásának mértékétől. Minthogy azonban a károsító tényező (és a magzat érzékenysége) nem számítható ki, terheseknek mindenképpen tilos a dohányzás! És még arra is ügyelniük kell, hogy mások füstjét se szívják be! A dohányzó nők körében több a koraszülés és halvaszülés is. Ennek okát a dohányzás okozta méhlepény-elváltozásokban látják. Az említett panaszokon és ártalmakon kívül a passzív dohányzás, a jóformán állandó dohányfüstben tartózkodás gyengíti a szervezet általános védekezőképességét, vírusos betegségekre, egyes vizsgálatok szerint a korai érelmeszesedésre hajlamosít. A reflexek is lassulnak, aminek pl. gépkocsibalesetek lehetnek a következményei ; a gépkocsiban tehát ne dohányozzon sem a vezető, sem az utasok. Minden amellett szól, hogy a nem dohányzók jogosan háborodnak fel, ha „kénytelenek" mások füstjét szívni, tehát meg kell védeni a passzív dohányzás ártalmaitól és erre megvan a törvény adta lehetőség is! Szerencsére növekszik azoknak a munkahelyeknek a száma, amelyek munkahelyiségeiben tilos a dohányzás — a dohányosok csak a kijelölt helyeken élhetnek szenvedélyüknek. pr gz g c SZÉPSÉGÁPOLÁS NÉGYSZEMKÖZT Kezünk ápolására kozmetikai és egészségügyi szempontból is szükség van. A házimunka, a vegyszerek, a szenny, a hideg és a forró víz, a befőzés, az őszi mezőgazdasági munkák, a cukorrépaszedés, kukoricatörés, egyes ipari munkahelyeken a foglalkozási ártalmak, olajos vagy festékes munkaeszközök használata és egyebek erősen igénybe veszik kezünket. A kéz bőre elszinesedik, kiszárad, berepedezik, nem egy esetben a körömágy is begyullad s mindez nemcsak fájdalmas, esztétikai szempontból is hátrányos. Elejét vehetnénk a problémának, ha az ilyen munkákat gumikesztyűben végeznénk. Aki viszont gumikesztyűben nem tud dolgozni, annak marad a rendszeres és alapos kézápolás. A kézápolás rendszeres szappanos melegvizes lemosásból, körömkefélésböl, krémezésből és körömápolásból áll. Több foglalkozás velejárója, hogy naponta gyakran kell kezet mosni. Tévedés azt gondolni, hogy a sok víz — amely ugyan tisztán tartja a kezet —■ elegendő az ápoláshoz is. Ilyen esetben fontos, hogy az enyhén nedves kezet vékonyan kenjük be megfelelő krémmel, majd a zsirfelesleget papírtörlővel itassuk le. Piszkosabb munkavégzésnél (pl. diószedés, burgonVatisztitás, autószerelés) se mossuk kezünket benzinben vagy horzskövel. Mindkettő sok esetben okozott már börgyulladást. A háziasszonyok talán maguk is észrevették, hogy a savas nedvek (citrom, uborkalé stb.) fehérítik a kéz bőrét. Ha „szépitöszerként" alkalmazzuk ezeket a nedveket, krémezzük be utána kezünket. A krémezés munkavégzés előtt és után is fontos. Többféle kézápoló krémet kaphatunk az illatszerboltokban. A legismertebb és az egyik leghatékonyabb az Indulona. Kevesen tudják, hogy több fajtája van. Akik erősen párás levegőben dolgoznak vagy naponta gyakran mosnak kezet, azoknak az „Indulona A" a legjobb kézápolószer. Pótolja a kézmosással kioldódó zsiradékot, rugalmassá teszi a kézbőrt. Hasonló hatású az „Indulona D/65" is, de főleg azoknak készült, akik savas, lúgos, festékes oldatokkal dolgoznak. Olyan munkahelyen, ahol szerves anyagokkal, erősen olajos tárgyakkal érintkeznek a dolgozók, legyen kéznél mindig az „Indulona E", a lúgos, kénes hatású anyagok kiváló ellenszere, bőrtápláló krém az „Indulona F". Szurok, kátrány elleni védöszer az „Indulona N/034; akik viszont nehéz fémekkel foglalkoznak, az „Indulona T/33"-at használják kézápolószerként. A szerves anyagokkal és olajos eszközökkel dolgozóknak ajánljuk a Fistrax és a Druskin krémet is. Mindkettő védi és táplálja is a kéz bőrét. A krémet mindig kézmosás után kenjük szét kezünkön és lehetőleg munkaszünetekben is végezzünk kézápolást, nem elég csak estére hagyni. Ha kezünkön horzsolás, hólyag vagy bármilyen elváltozás van, vegyszeres vagy erősen olajos, piszkos munkavégzésnél feltétlenül használjunk védőkesztyűt. Nem is szólva azokról a munkahelyekről, ahol munkabiztonsági okokból a kesztyű használata kötelező. A bőr védelme és kényelme szempontjából legmegfelelőbb a Teplast textilbéléses munkakesztyü. „Féltem a békességet" jeligére Kedves Fiatalasszonyt Feltehetően olyan fordulóponthoz ért, amelyre sok feldúlt életű nő később keserves lelkifurdalással emlékezik vissza: „ha én akkor okosabb lettem volna, és nem csinálok a bolhából elefántot"! Az a probléma — írja hogy az irodában dolgozik egy kétes hírű nő, aki mindenkire rákapaszkodik. Férjemmel csak egyszer látták autóban, igaz, négyen voltak benne. Az volt a baj, hogy ez a kétes hírű hölgy a férjem mellé vágódott be. Próbáltam a férjemmel erről az ügyről beszélni, de a válasz csak annyi volt, hogy ilyen hülyeségekkel ne idegesítsem, mit tehetett volna, azt a nőt is el kellett vinni. Hogy lehetne megmagyarázni a férjemnek okosan, hogy ezt a nőt kerülje ?" Nagyon régi és egyelőre változatlanul érvényes igazság: minél többet magyarázzuk egy férfinek, hogy egy nőt kerüljön, annál biztosabb, hogy pont annak a karjában fog kikötni. A másik dolog, amire szeretném a figyelmét felhívni az, hogy nagyon könnyű egy nőnek a rossz hírét költeni: elég egy-két rosszindulatú megjegyzés, amit sokszor csupán az irigység diktál. Akadnak még ma is mindenütt szűklátókörű, maradi és kicsinyes emberek, akik a dolgozó nőket ilyennekolyannak kiáltják ki. Lehet, hogy a kérdéses nő csinos és jól öltözködik, lehetséges, hogy jó dolgozó, sikeres a munkában, és ez egyeseknek már elég is ahhoz, hogy ráragasszák a jelzőt: „kétes hírű". Az ilyen szóbeszédet ne vegye készpénznek, ne fújja velük, leveléből ítélve féltékenysége okozóját nem is ismeri személyesen. Ha ön most elkezdi magyarázgatni a férjének, hogy miért kell kerülnie, könnyen elérheti, hogy férje lovaglásán a munkatársnő védelmére kel (jogosan), és egyszeribe elkezd utána érdeklődni. Attól fél, hogy „ez a nő" most a férjére vetette ki a hálóját. Kedves fiatalasszony, munkahelyén minden férfi és minden nő ki lehet téve a csábításnak. Hangsúlyozom, hogy lehet. De a botrányhoz nem elég a csábító, ahhoz ketten kellenek. Önök békés, szép házasságban élnek, családi életük boldog, két szép kislányuk van, javaikat közösen szerezték meg, férje előrehalad a pályáján. Miért feltételezi róla, hogy mindezt egyik-napról a másikra, egy másik nő (akár kétes hírű, akár nem), könnyű, de kockázatos kaland miatt félredobná? Amitől valójában félnie kell, az saját oktalan indulata: a „zöld szemű szörny", a féltékenysége. Érthető, ha féltjük a másikat, sőt az is, ha bizonyos mértékig és határig féltékenyek vagyunk. De minél féltékenyebbek vagyunk, annál inkább elő kell vennünk a józan eszünket, s százszor is meggondolni, mielőtt megalázó gyanúsítgatásokba kezdünk. Ez olyan lavinát indíthat el, amely a legharmonikusabb házasságot is maga alá temetheti. Egyszerűen felejtse el, hogy egy alkalommal férje egy autóban ment gyűlésre „azzal" a nővel, elvégre ilyen helyzetek számtalanszor adódhatnak, nemcsak a munkahelyen, hanem az utcán, boltban, bárhol. Megértéssel üdvözli (nőn)
