Nő, 1982 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1982-09-28 / 40. szám
Egy orvos mondta el ..Láttam a Bekaa-völgy lebombázott falvait, ahol anyák siratták holt gyermeküket, s kisgyermekek álltak szüleik holtteste fölött. Láttam az izraeli bombázókat s a bombákat, amelyek lakóházakra és kórházakra hulltak. és a géppuska tüzet, amelyet izraeli katonák a Vörös Félholddal megjelölt sebesültszállító mentőkocsikra nyitottak. A Mar-Elias kórházban egy fiatal fiú a szemem előtt vérzett el, s nem tudtunk rajta segíteni, bár sebesülése nem volt életveszélyes, mert már nem volt több vérkonzervünk. Láttam azt is, amikor bombatámadás érte a Taal Zatar évekkel ezelőtt elpusztított táborából kimentett gyermekek nemzetközi segítséggel felépült árvaházát, a romok alatt több gyermek lelte halálát. Láttam a világhírű Baalbek környékét a lebombázott lakóházakkal, porrá és hamuvá vált településekkel. . .” Dr. Qawasmi palesztin orvos annak a különrepülőgépnek a fedélzetén mondta el mindezeket egy berlini képes újság fotóriporterének, amely ötven palesztin és libanoni sebesültet szállított Damaszkuszból az NDK-ba. Az orvos élményeiben, mint cseppben a tenger, benne volt egy hontalanná tett, sorsüldözött nép szenvedése és kiszolgáltatottsága. Az elmúlt hetekben szinte estéről estére a Bejrút bombázását bemutató képsorokkal kezdték műsorukat a tévé-híradók. Láthatta az egész világ, hogy a libanoni főváros, a Mediterránum levantei partvidékének "*b gyöngyszeme — pontosabban a világváros nyugati része — mint válik valóságos romhalmazzá. Csak hozzávetőleges számítások szerint a Nyugat-Bejrút elleni támadó hadjáratnak 30 000 áldozata van. főleg nők. gyermekek. öregek. S nemcsak a bombázások, hanem a polgári élet szervezettségének felbomlása is áldozatokat követelt, többek között a víz- és áramszolgáltatás „büntetésképpen" szüneteltetése, a gyógyszerhiány, a szemétkupacokból áradó ragályok stb. A politikai konfliktus fegyveres támadássá, az agresszió népirtássá fajult. S miért éppen a libanoni Bejrútban? Azért, mert a libanoni kormány jóváhagyásával Nyugat-Bejrút volt a Palesztin Felszabadítási Szervezet egyik legnagyobb központja, s Izrael — az „erősebb jogán” — kényszeríteni akarta a palesztin gerillákat az országból való kivonulásra. Nyugat-Bejrút mintegy félmillió polgári lakosa került így az izraeli fegyveres osztagok ostromgyűrűjébe ... Kik a palesztinok és mit akarnak? A palesztin nép történelmének kezdete az ősidők homályába nyúlik vissza, s már az időszámításunk előtti évezredekben — a biblikus korban — Palesztina virágzó állam volt. amelynek területén sokféle nemzet, nép találkozott, élt együtt, vagy éppen hadakozott egymással. Mohamed próféta vallásalapítása óta (i. u. 600) fokozatosan az iszlám kultúra és civilizáció gyakorolt befolyást e térség történelmére. Arról, hogy milyen volt Palesztina, egy angliai zsidó utazó, sir Moses Montefiore ad részletes képet 1839-ben írt naplójában:” .. és gyönyörűek itt az olajfa ligetek, amelyek becslésem szerint megvannak vagy ötszáz évesek is, sok a szőlő és a kövér legelő, bőségesen vannak kulak; megterem a füge, a mandula, a földi mogyoró, a szederfa; gazdag termést hoz a búza, az árpa, a lencse ...” Az angol utazó leírásához még hozzáfűzzük, hogy Palesztinának két kapuja is volt a nagyvilág felé. az élénk forgalmú Haifa és Jaffa kikötővárosok. A világ különböző részeibe innen indultak útnak a déligyümölcs-szállítmányok, a híres nabluszi lenvásznak vagy a Jordán völgyében termesztett indigó. Közel-Kelet a brit gyarmatbirodalom része volt. S mivel az arabok igen hatékony segítséget nyújtottak az angoloknak az első világháborúban, a brit korona megígérte a függetlenséget a legtöbb arab államnak, köztük Palesztinának-is. Az ígéret azonban csak ígéret maradt . . . Ma a palesztinok száma a becslések szerint négymillió vagy alig valamivel több (vagy kevesebb). Körülbelül kétmillióan élnek száműzetésben, a többiek pedig az Izrael által meghódított területeken. Több mint félmillió palesztin él Izrael államban, további kb. nyolcszázezer a Jordán folyó nyugati partvidékén és mintegy négyszázezren a gázai övezetben. E két területet Izrael 1967-ben szállta meg. Vissza akarják kapni a megszállt területeket. Hazát akarnak. Szabad és független államot. Ezt a jogukat ma már a világ legtöbb állama és az Egyesült Nemzetek Szervezete is elismeri, a Közgyűlés 3236. számú határozatával. Hol van a megoldás kulcsa? Izrael állam (hadd jegyezzük meg: a világ egyetlen állama, amelynek nincsenek természetes, csak mesterséges határai) 1948-ban alakult meg Palesztina megosztásával. Az ENSZ-terv alapján Izrael a területnek valamivel több mint a felét kapta meg. ám ezzel nem elégedtek meg. A megalapítás idején az izraeli állam fennhatósága alá 475 palesztin falu és város tartozott, amelyből ma (nűTi
