Nő, 1982 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1982-09-28 / 40. szám
Valóban nagy szükség lenne a szakemberek munkájának összehangolására, hiszen senkinek sem adhatjuk parancsba, hogy mit csinálhat és mit nem. A gondozottakkal beszélgetni kell, nem szabad sietni. Mindenkihez másképpen kell közeledni, más hangot kell megütni, bármenynyire fáradtak vagyunk, kell, hogy jusson rájuk idő. Még nem tudjuk, hogy kinek is kellene ezt csinálnia. Én mint egészségügyis sokszor kérdezem magamtól, mit keresek itt. De tenni kell, mert az öregedés jelentős probléma, s mert az idős emberek száma egyre növekszik, és szaporodnak a konfliktusos esetek is. Sajnos, együttműködésről még nemigen beszélhetünk. Eddig a nehézségekről beszélgettünk. Ha a megoldáson gondolkozom, eszembe jut, hogy vannak idős emberek, akik nyugdíjazásuk után is vállalnak munkát. Tudjuk, hogy a munka az életmód meghatározó eleme. A mi esetünkben mennyire segít? Segit. Úgy gondolom, a nyugdíjkorhatár nálunk aránylag jól fedi a valóságot, mert a szklerózis jelei is kb. 60 év körül mutatkoznak, akkor kezdik megnehezíteni a munkában való helytállást. De a munkaviszony megszakadásának pillanatában, amikor tudatosodik az emberben, hogy nincs több kötelessége, munkáját senki nem igényli, rögtön magára figyel. Testi és lelki mozgékonysága csökken, s megint csak súlyosbodik a szklerózis. Vagyis: ördögi körben forog az idős ember. Tegyük fel. hogy a jövőben sikerül kiküszöbölni az öregkor egészségügyi és lelki problémáit, ezáltal lehetőség nyílik arra, hogy a nyugdíjazás után is folytathassa az idős ember a munkát. Gondolja, hogy lehetséges ilyen megoldás? Ez a probléma megoldásának kulcsa. Nemcsak, hogy lehetséges, hanem ez lenne az egyedüli jó. És legfőbb ideje, hogy hozzákezdjünk a megvalósításához. A kezmarki aggotthonban — szép, modern épület —, már foglalkoztatják a lakókat. Orvos dönti el, hogy ki mit csinálhat, s ennek alapján mindenki saját napirend szerint él. Virágokat, zöldséget termeszthet, van műhely a férfiak részére, lehet kézimunkázni. Mindenképpen megkapják a jól végzett munka, az alkotás, az önmegvalósítás örömét. A bevételből pedig kirándulnak, moziba járnak. Ha ezt legalább fokozatosan bevezethetnénk, nagyon jó lenne. Nem jelentene ez újabb problémát? Arra gondolok, hogy ha az idős emberek továbbra is tartanák munkahelyi pozíciójukat, újabb ellentét alakulhatna ki köztük és a fiatalok között, akik közül nagyon sok már most sem talál végzettségének, képességeinek megfelelő munkahelyet. Nem lennének ellentétek, mert mindanynyiunk számára akad elég munka. A lényeg az, hogy mindenki a képességeinek, végzettségének és korának megfelelő munkát végezze. A nyugdíjasok közt van nem egy, aki továbbra is dolgozik, és nemcsak korának, hanem képességeinek sem felel meg az általa — természetesen nem kielégítően — végzett munka. Ha Így foglalkoztathatnánk az idős embereket kevesebb lenne a neurózis, az erőszakos konfliktushelyzet és ez több, mint a pénzbeli segély. Annak tudata, hogy a munkámra még szükség van, óriási segítséget jelentene. Köszönöm a beszélgetést. LAMPL ZSUZSANNA V____________________ \ A , ~ MI ÚJSÁG NAGYIDÁN? A nagyidai (Vefká Ida) nőszervezet és Vöröskereszt tagjai dicséretes munkát végeznek falujukért. A község lakosaival folytatott beszélgetések során rámutatnak a társadalmi munkák fontosságára és hasznosságára, s megpróbálnak minél több embert bevonni ezek végzésébe. Sokrétű tevékenységük közül legalább néhányat felsorolok: Régi népi hagyományokat elevenítenek fel, író-olvasó találkozókat rendeznek. Történelmi és politikai szempontból jelentős évfordulók alkalmából lampionos menetet és ünnepi nagygyűlést tartanak. Segítik a püt munkáját, a községi hangosbeszélőn keresztül köszöntik az ünneplő lakosokat. Nem feledkeznek meg az idős polgárokról sem, rendszeresen látogatják őket. A cigányszármazású nőknek főző- és sütőtanfolyamokat szerveznek. Az SZNF 38. évfordulója alkalmából a CSEM/kDOK helyi szervezete és a község többi tömegszervezete körzeti dal- és táncünnepélyt rendezett. A műsorban fellépett az Ilosvai együttes, a szinai (Sefia) Rozmaring és Szvorák Katalin népdalénekes. Magyarországi vendége is volt a műsornak: a Buzsák népi együttes. A szép és színvonalas előadást a közönség vastapssal jutalmazta. BASKÓ JÁNOS ÍGY IS LEHET! A dolgozó nők egyik legnagyobb problémája a munka utáni bevásárlás, mivel az üzletek többségében műszak után már nem kapható meg minden szükséges élelmiszer. Leléden (Lela). az alsó Ipoly mente erdőkkel övezett, alig ötszáz lelket számláló kisközségében más a helyzet. Szliva Mária üzletvezető és Ribni Erzsébet nemcsak kedves és udvarias kiszolgálásáról ismert, a tisztaságra is szigorúan ügyelnek. A pultok tele áruval, sorban állás úgyszólván nincs is. A dolgozó nők részére a tejet hűtőbe teszik és a többi áruból is raknak el nekik. Az elárusítónők nem a saját kényelmüket tartják elsődlegesnek, hanem a vásárlók érdekeit. S ez így van jól. Igaz, az élelmiszerbolt bejáratához vezető lépcsők balesetveszélyesek, de Nemeczkai Sándor, a hnb titkára elmondta, hogy a felújításra szánt összeget már megkapták, így rövidesen elkezdődhet a munka. MAJERSZKY MÁRTON TEVÉKENYEN Sokrétű munkát végez az Izrael Margit vezette farnadi (Farná) nőszervezet, melynek 108 tagja van. Bellus Dánielné, Imre Lászlóné. Baka Andrásné. Vrábel Ernőné. Miklós Zoltánná és a többiek átlagosan 20 munkaórát dolgoztak le az óvoda és a bölcsőde építésénél, s a kultúrház építéséből is kivették részüket. Egész évben ápolják, gondozzák a község parkjait. Segítik a püt munkáját — nincs olyan névadóünlevelezőink írják) népség, melyen ne adnának színvonalas, önálló műsort, legutóbb pedig az éneklőcsoport lelkes tagjának. Vanyúr Emesztinának az esküvőjét tették még emlékezetesebbé. A farnadi (Farná) nők nem feledkeznek meg a gyermekotthonokban nevelkedő apróságokról sem. Zlatovcébe — az ismert gyermekvárosba — 93 kg fosztott tollat ajándékoztak, időnként pedig az ipolybéli (Bielovce) gyermekotthonba is ellátogatnak- BÉLÁN YI JÁNOS CSENDES JUBILEUM Kedves, szerény, rokonszenves fíatalaszszony Zabrenszkv lmréné. az ipolysági (Sahy) középiskolák iskolai étkezdéjének vezetője. Az étkezde mindössze két éve üzemel az 1980-ban átadott iskolaépületben. de dolgozói már igazi szocialista munkaközösségé kovácsolódtak össze, s hamarosan versenybe indulnak a szocialista brigád megtisztelő cím elnyeréséért. Ám nézzük, hogyan lesz valakiből egy iskolai étkezde vezetője? — Az én esetemben például úgy — hangzott a válasz —, hogy ezt megelőzően huszonhárom évig már egyéb munkakörökben is dolgoztam. Közgazdasági szakiskolában érettségiztem. Érettségi után az állami bank párkányi (Stúrovo), majd lévai (Levice) fiókintézetében dolgoztam. Később Ipolyságon a magyar gimnázium-, ban mint önálló adminisztratív munkaerő. Tizenkét évet töltöttem el ebben a munkakörben. és két évvel ezelőtt felkértek az új étkezde vezetésére. — Milyen a munkája ebben a beosztásban? — Nagyon érdekes és szép. A szakácsnők munkájával, azaz a felszolgált ételekkel kosztosaink, a diákok és a tanárok egyaránt elégedettek. Ez talán annak közönhető, hogy valamennyien igyekszünk jól végezni a munkánkat. Én magam igyekeztem az új beosztásommal járó feladatok eredményesebb végzése érdekében szakképesítést szerezni, ezért továbbtanultam, és a közétkeztetés ökonómiájából, valamint az ételkészítés technológiájából a közelmúltban sikeres különbözeti vizsgákat tettem. — Mely fő elvek szerint irányítja az iskolai étkezdét? — Elsősorban az ésszerű táplálkozás alapelvei szerint. Ezzel kapcsolatban igen sok érdekeset tanultam a Racionális Táplálkozás Szlovákiai Társaságának 25. kongresszusán, melyen a közelmúltban vettem részt. Megemlítek egy jellemző adatot: nálunk. Szlovákiában mindössze 65 kg az egy főre jutó évi zöldség- és gyümölcsfogyasztás. A racionális táplálkozás kutatói azonban megállapították, hogy az ideális mennyiség 104 kg lenne. Mi igyekszünk változatossá, az ésszerűség követelményeinek megfelelővé tenni étlapunkat, ezért nem csupán húsételek, hanem főzelékfélék, gyümölcs, valamint tejjel és tejtermékkel készített ételek is szerepelnek rajta. Munkaközösségünk mindent megtesz, hogy kosztosaink elégedettek legyenek. Ezideig nem is volt semmiféle panasz az ételek minőségére. Úgy gondolom. hogy a szocialista brigád megtisztelő cím elnyerése majd további jó munkára fog ösztönözni bennünket. Az utóbbi időben a jobb munkaszervezéssel elértük, hogy jelentős mennyiségű elektromos energiát takarítunk meg. A szabad idő hasznos kihasználásában is példát mutattak dolgozóink. A téli hónapokban már két alkalommal voltunk Donovalyban sítúrán, nemrég Zvolenban megnéztük az amerikai jégrevü műsorát és további közös kirándulásokat is tervezünk. Különféle tanfolyamokon és előadásokon is rendszeresen részt veszünk. — Milyen szerepet játszik életében, munkájában a család? — Férjem a magyar tannyelvű gimnázium biológia szakos tanára Ipolyságon, szabad idejében szívesen kertészkedik, vadászik, járja a természetet. Két gyermekünk van: Imi az ipolysági mezőgazdasági szakközépiskola második osztályába jár. Tímea az alapiskola hatodikos tanulója. A munkámon kívül csak a családomnak élek, a családom körében érzem magam igazán jól. És van két nagyon jó barátom: a Nő és a Barátnő. Mindkét lapnak régi olvasója vagyok, mert nem csupán szórakoztatnak a pihenés perceiben, hanem segítségemre vannak munkám jobb elvégzésében is. Akárcsak a családom. A közeljövőben lesz 25 éve, hogy Zabrenszky lmréné a dolgozó nők soraiba lépett. Munkatársai, a szakszervezeti bizottság bizonyára megköszönik majd eddig végzett munkáját. Kép és szöveg: SÁGI TÓTH TIBOR TÖBB TISZTELETET AZ EMBERNEK! A napokban polgári temetésen vettem részt. A városi nemzeti bizottság polgári ügyek testületének három tagja ünnepélyes, az alkalomhoz illő öltözékben végezte a temetési szertartást. Nem úgy a többiek! A négy halottvivő különböző színű nadrágban és tarka ingben volt. csak a sapkájuk színe és fazonja egyezett. A tizenhat tagú zenekar tarka öltözéke, a lányok rikító blúza és szoknyája rossz cirkuszi előadás benyomását keltette bennem. Ma már természetes, hogy módosult a régi „etikett”. Senki sem kívárya. hogy a rekkenő hőségben fekete ruhában jelenjen meg az egész gyászoló tömeg. De ne felejtsük el. hogy a temetési szertartás a végtisztesség megadását jelenti elhunyt embertársunknak. S tiszteletünket öltözködésünk és viselkedésünk is kifejezi. HOFER LAJOS (no 5)
