Nő, 1982 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1982-09-14 / 38. szám

BARABÁS TIBOR Rákóczi hadnagya — Adom én, váljék egészségükre — mond­ta Ancsura. — Csak igyanak, de gyorsan , .. — és szép kék szemét Jánosról Véghre, róla meg Mihályra emelte. Kézről kézre járt a kancsó . ., Kiürítették a szomjas legények. Most jöjjön a vízkeleti had­nagy, akár az egész kompániájával. — Ha akarod, lekaszaboljuk valamennyit! — súgja Fekete Mihály Ancsura fülébe. — Csak azt ne. még ránk gyújtják a falut! De Lányi, Mészáros Mátyás mégis elkötnek egy cölöpről három német lovat, és vezetékre veszik. Pihent lovak, jók lesznek váltásra. — Isten megáldjon, szép húgom! — bú­­csúzkodik Miska, lehajol a nyergéből, és meg­csókolja a lányt. Nem valami erőszakos mohó­sággal. a lelkét csókolta Ancsura piros, nedves ajkára, azt a szeretetre vágyó lelkét, amit a kóborló, hadi élet minden vadsága sem tudott kiölni belőle. Alig nyargaltak ki Jánosék a faluból, az eikötött lovak részeg gazdái rájöt­tek a csínyre. — Alarm! Őrség! Alarm! — a három káro­sult fellármázta az iddogáló őrséget és az alvó falut. Karabélylövések, parancsszavak verték fel a sötét Vízkeletet... A távoli, halk dörre­nések meggyorsították a kurucok útját... Hajnalban Farkasd és Negyed között elérték a Vágót. A sebes folyón át nem úsztathatnak, de szerencsére két nagy bárka ring a révhídhoz kötve. Azok segítségével, a kantárszárat tartva még csak átkelhet a csapat, de a kompot négy labanc gyalogos őrizte. — Mi itt végzünk ezekkel. Miska — szólt Bornemissza Fekete Mihályhoz —. de le. mihelyt átkerülünk, nyargalj Nyitrára*, s hozzál segítséget... Ha pedig nem találkoznánk töb­bé. mondd meg Annának, hogy mindig rágon­doltam! — Ne bolondulj, nem halsz te meg. Túléled még a ma születettet is! Csörtetnek le a parthoz. Amíg a labanc őrség észbe kap és tüzel, már késő. Másodszor egyik sem tölthet, ki véresen, ki holtan dől le a köves, meredek partra. Két halász bogozta, szárítgatta a hálóit vagy háromszáz méterre a komptól. Az öreg Vojtek és a fia. Csónakkal jáiják a vizet, vagy a nagy háló szegélyét javítják. Hallják a nagy lövöldö­zést, látják a partra lezúduló kuruc lovasokat, megindulnak feléjük. Nem kell nekik magya­rázat. Apa is. fiú is a nagy bárkába ugrik, és sürgetik a kurucokat. — Gyorsan, sebesen. Négy a lapátokhoz! Bornemissza és Starhemberg a második csó­nakba került. A sebesült Süttöri és Suhajda valahogy ott maradtak a parton. Visszajönnek értük. Nem, többé nem. Az üldöző labancok első százada utolérte őket. Suhajda eltűnik a partra lezúduló német • vértesek között. Süttörit golyó találja, elbukik a parton. Három egész századra növekszik az üldöző had. A kapitány parancsszavára leke­rülnek a vállról a karabélyok, csövük a Vág közepén ringó bárkára mered. Csak az első jutott el a túlsó partig. Jánosé­­ké ott ring a folyó közepén. Ha eldördülnek a fegyverek, szitává lövik a legbátrabbat is. De az életveszély villámgyors tettre ösztökéli Já­nost. Csontos, zsákmányolt pisztolyát Star­hemberg oldalához szorítja, és a fülébe kiáltja: Vagy visszaparancsolja a kutyáit, vagy agyonlövöm! Az életveszély rendkívül fogékonnyá tette Starhemberg grófot a magyar nyelv iránt, mert egy pillanatnyi várakozás nélkül és jó harsá­nyan odakiáltotta a vezénylésre készülő vér­tes-kapitánynak: (nő is) — Gróf Starhemberg Maximilian vagyok! Ne lőjetek! Még Bornemissza is elámul a névre, egyik kezével pisztolyát szorítja, másikkal a kalpag­­ját tolja a feje búbjára. — A főgenerális, hű az áldóját! Akkor mi magát a támadót vetettük fogságba! A szemben álló karabélyosok és vértesek a kapitány intésére leeresztik a fegyvert. Bor­­nemisszáék bárkája is kiköt a lapos, kavicsos parton. A lovakat kivezetik a folyóból, rázzák magukról a vizet... A német kapitány új parancsot adott századainak, mert azok ketté­válnak, és visszafelé nyargalnak .. . A parton — mielőtt lóra ültek volna — Bornemissza számba vette a csapatot. — Ki hiányzik. Mészáros Mátyás? — Mészá­ros leveszi a süvegéi. Fájó szívvel felel: — Fejér. Süttöri, Suhajda ... — Mind leve­szi a kalpagját, van. aki a fejét is meghajtja, de még a gyászra sincsen hosszabb idejük. Már a nyeregbe szállnak, amikor az öreg halász fel­szól Bornemisszához: — Vélünk most mi lesz? Vissza nem mehe­tünk, itt sem maradhatunk. Hasznunkat vehet­nétek, vigyetek minket is magatokkal! Bornemissza bólint, és parancsot ad: — Két vezetéklovat alájok ... így csatolódou az öreg Vojtek és szeplős, hórihorgas. vakmerő fia Bottyán csapatához. A kidőlt kurucokat bőven pótolta a nép. Megsiratta a nagyobbik fiát, és odaadta a legkisebbet is. Vérével öntözte a bevetett földet, amely nem neki adózott. S ha a keserű­ség fojtogatta a torkát ha a fortélyok, főtisztek és előjogok méltán lázítottak is. sosem feledte el, hogy feltétlen hűség és szeretet illeti a hazát... János parancsára vágtában indult a csapat Nyitra felé. A német kapitány haragjában és szégyenében felverheti még a Vág menti köz­ségeket. az ott fekvő rác ezredeket is. Kompo­kat keríthetnek, és tömegesen erre az oldalra jutva bekeríthetik őket. Bornemissza az indu­lás percében fürge és gyors magyar lovat adatott Starhemberg alá, hogy üldöztetés ese­tén el ne maradhasson tőlük. A gróf méltósággal viselte, hogy összekötö­­zötten egyik lóról a másikra rakják, mint a málhát. Csak piros selyemmel bélelt fehér főtiszti köpenye lett olajfoltos a piszkos ladik­ban. No, úgysem ez a legszégyellnivalóbb foltja annak a szép császári ruhának. A parti részeken az öreg Vojtek vezette őket. nekivágtak a sűrű nádnak, a zsombékos béka­­nyálszagú mocsaraknak, s a járatlan utakon, szügyig sárosán, vízben és posványbán haladt előre a kis csapat. Az előőrsökről most sem feledkeztek meg, mert amilyen vakmerő legé­nyek voltak ezek a kuruc portyázók. olyan elővigyázattal éltek, ha okuk volt rá. Most pedig nagy okuk volt. Amint vitték a grófot, a hadipénztárost meg a zaboszsákokban csörgő aranyakat. János egyre csak Annára gondolt. Lám, csak fogadalmat kell tenni, és megszüle­tik az emberben az elszánás is hozzá, azután a szerencse kopogtat, és tálcán kínálja a hősi alkalmat. Alkonyodon. A lovak zajától felvert nádi világ hangos kórusba kezdett, teljes esti zenéjébe. (folytatjuk) *Cierny Brod, *V!6any, *Neded. *Nilra ÉVFORDULÓK J Száztizenöt évvel ezelőtt, 1867. szeptember.. 15- én született Petr Bezrué cseh költő, nem­zeti művész. Mihail Mihajlovies Geraszimov szovjet ar­cheológus és szobrászművész 80 évvel eze- ■ lőtt. 1902. szeptember 15-én született. Ricardo Rojas argentin író és történész szü­letésének 100. évfordulójára szeptember 16- án emlékezünk. 1832. szeptember 17-én született Miroslav TyrS, a Sokol tornaegylet megalapítója. 125 éve, 1857. szeptember 17-én született Konsztantyin Eduardovics Ciolkovszkij orosz tudós, az űrkutatás úttörője. Kossuth Lajos születésének 180. évfordulójá­ról szeptember 19-én emlékezünk meg. 1902. szeptember 20-án született Vladimír Clementis szlovák kommunista politikus és publicista, nemzeti hős. Ján Nálepka haladó szlovák pedagógus, szovjet partizán — aki in memóriám a Szov­jetunió és az SZNF hőse kitüntetést kapta — születésének 70. évfordulójára szeptember 20-án emlékezünk. c KÖNYV TÓTH ELEMÉR 'TEGNAPELŐTT, KISKEDDEN Tóth Elemér gyer­mekverseit mindig örömmel olvas­óik. Napilapok­ban. folyóiratok­ban már a I ognapelött, kis­­kedden című kötet darabjaival is ta­lálkoztunk, de va­­dKÜ értéküket, /épségüket csak így: együtt érez­hetjük. tudatosít­hatjuk igazán. Az Első Osztályosok Ajándékkönyveként meg­jelent gyűjtemény szerencsés választás volt a kiadó részéről: olyan verseket kapnak legki­sebb tanulóink, amelyek játékosan, sok-sok nyelvi leleménnyel csábítják őket az iroda­lom szeretetére. Tóth Elemér gyermekversei a népi gyermekjátékokban és a népmesék világában gyökereznek, hangulatukkal, ze­neiségükkel szinte ingerük olvasójukat, pró­bálja meg tovább folytatni azt a ritmussort, amelyet a költő megkezdett. Témái pedig klasszikusak: állatok, madarak, növények elevenednek meg, mondókákban, kiolvasók­ban, dúdolókban. altatókban, felelgetős játé­kokban. Gyakran indítja verseit népköltésze­tünkből jól ismert sorral, sorokkal, s ötlete­sen. csodálatos anyanyelvűnk játékosságát kiaknázva teremt új világot belőlük, gyermek­­irodalmunk színvonalát javítva, gazdagítva sorakozik fel az egyetemes magyar gyermek­­irodalom legjobb művelői közé. Óvodásoknak, kisiskolásoknak készült ta­lán a könyv, de gyermeküknek esténként mesélő szülők is forgathatják, tanulhatnak belőle nyelvismeretet, frissítgethetik általa apadozó szókincsüket, megteremthetik segít­ségével beszélni tanuló gyermekükben az anyanyelv szeretetének. az alapos nyelvtu­dásnak előfeltételét. A szép kiállítású könyv — Kiss Sándor szobrász illusztrációival — hatezer példányban jelent meg. s nagy kár. hogy a magyarországi kiadók nem vettek át belőle néhányat: irodalmunk nem vallana vele szégyent határainkon túl sem.-ts-FILM A Tartsd magad, Delfina! című ju­goszláv filmet Alekszandr Durcsinov rendezte saját forgatókönyve alapján. Az egyszerű történet — egy lány harca a tengerrel — többé-kevésbé csak kere­tül szolgál a főhős lelki tusája ábrázolá­sának. A lány számára ugyanis a tenger fölött aratott győzelem saját testi-lelki erejének próbája, egyensúlyának meg­találása néhány — nehézségekkel tele­tűzdelt — helyzet megoldása után. E nehéz küzdelem hatására más. új meg­világításba kerül szakítása a férfival, sikertelenségei, és a lelki válságának megoldása, leküzdése. Az új helyzet azonban újabb problémákat szül. Sike­rét az őt körülvevő emberek különbö­zőképpen értékelik; egyesek hasznot akarnak húzni belőle, végül Delfina — ennek hatására — kénytelen átértékelni életét. Neda Arnerics. a főszereplő te­hetségesen oldotta meg nem könnyű feladatát, sok helyütt áthidalva a törté­net és a gondolatiság közti szakadékot. A film műfaját ugyanis a rendezőnek nem sikerült egyértelműen tisztáznia — a történetet szerette volna általános érvényűvé tenni, ez a szándéka azon­ban csak felemásra sikeredett. —I— [ SZÍNHÁZ Jj A MATESZ MŰSORA szeptember 23.: Garamgyörgy (Jur nad Hro­­nom) — A peleskei nótárius (19.30) szeptember 24.: Csilizradvány (Cil. Radvart) — A peleskei nótárius (19.30) szeptember 25.: Ekecs (Okoé) — A peleskei nótárius (19.30) szeptember 26.: Lédec (Ladice) — A peles­kei nótárius (19.30) A THÁLIA MŰSORA szeptember 23.: Csécs (Ceéejovce) — Névte­len komédia (19.00) szeptember 24.: Csícser (Ciéarovce) — Név­telen komédia (19.00) szeptember 25.: Vaján (Vojany) — Névtelen komédia (19.30) szeptember 26.: Kisgéres (Maly HoreS) — Névtelen komédia (19,30) szeptember 29.: Nagykapos (Ver. KapuSanv) — Névtelen komédia ( (19.00) szeptember 30.: Királyhelmec (KráL Chlmec) — Névtelen komédia (19.00)

Next

/
Thumbnails
Contents