Nő, 1982 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1982-08-31 / 36. szám

Iházunk tája Almamártás Hozzávalók: 20 dkg alma, 1 kanál cukor, tej, 1 dl tejszín, I tojássárgája. A megtisztított, apró kockákra vágott almát darabka cit­romhéjjal, 1 kanál cukorral annyi tejben forraljuk fel, ameny­­nyi ellepi. Pár percig főzzük. A tojássárgával elkeveijük a tejszínt, és hozzákeveijük az almához. Ha sűrű, tejjel hígítjuk. Hasonló módon készül más gyümölcsmártás is. Levesben főtt sovány marhahúst, daramorzsát adunk hozzá. Zöldséges marhaszelet Hozzávalók: 40 dkg marhahús, 1 hagyma, olaj, babérlevél. 15 dkg vegyes zöldség, 1 dl tejföl. A szeletbe vágott marhahúst kiverjük, besózzuk, kevés olajon mindkét oldalát pirosra sütjük. Félretesszük, az olaj­ban pedig megpárolunk egy hagymát, babérlevelet, kevés reszelt citromhéjat teszünk bele. A húst visszatesszük, puhára pároljuk, kevés lével felöntve. Majd hozzáadjuk a reszelt zöldséget, petrezselyemmel, citromlével ízesítjük és készre pároljuk. Tálaláskor tejföllel ízesítjük. Rizst adunk hozzá. Töltött paprika (vagy paradicsom) csőben sütve Hozzávalók: 8 db paprika, vaj, 25 dkg sertéshús. 2 tojás, 2—3 kanál tejföl. A paprikát megmossuk, kicsumázzuk, megtöltjük a tölte­lékkel, kivajazott tűzálló tálra rakjuk, meglocsoljuk vajjal vagy olajjal, és sütőben készre sütjük. A töltelék: 25 dkg sertéssültet megdarálunk, hozzákeverünk 2 tojást, petrezse­lyemmel, majoránnával ízesítjük, és elkeveijük annyi tejföllel, hogy krémszerü legyen. Szilva bundában Hozzávalók: 2 dl fehér bor. 1 kanál olaj. 15 dkg sima liszt, 2 tojásfehéije, érett, kemény szilva, mandula, olaj a kisütés­hez. A borba beletesszük a meleg olajat, a csipetnyi sót meg a lisztet, és a tésztát jól kidolgozzuk. Majd belekeveijük a tojások keményre vert habját. A szilvát kimagozzuk, a mag helyébe mandulát teszünk, és így mártjuk a tésztába, forró olajban kisütjük és jól megporcukrozzuk. Almapaprika ecetben Hozzávalók: 2 kg almapaprika. 2 dl ecet, 6 dkg só, 6 dkg cukor, egész bors, torma. A paprikát jól megmossuk, szorosan üvegekbe rakjuk (egész paprikákat). Az ecethez hozzáadjuk a cukrot, a fűsze­reket és ízlés szerint hígítjuk vízzel. Felforraljuk, majd lehűtve ráöntjük a paprikára, néhány napig nem kötjük le. A levet a paprikák beszíyják, ezért 1—2 nap után újra fel kel! önteni. Ha már nem apad tovább a lé. leköthetjük. Szellős, hűvös helyre tegyük. Gyöngyhagyma tárkonyos ecetben Hozzávalók: kb. 1 kg zöldhagyma, 1,5 dl ecet, 5 dkg só, 5 dkg cukor, tárkony, bors, gyömbér. Az apró hagymákat megtisztítjuk és sós, ecetes vízben kb. I percig előfőzzük. Ezután leszűijük, üvegekbe rakjuk és leönt­jük a salátalével: az ecetet kb. 1,5 dl vízbe öntjük, hozzáadjuk a cukrot, sót, felforraljuk, majd a finomra vágott tárkonyt, egész borsot és a reszelt gyömbért is hozzákeveijük. Lehűtjük. A lekötözött üvegeket már a helyére tehetjük. Citromos körte Hozzávalók: 3 kg körte. 1 kg cukor, 1 citrom A körtét meghámozzuk, félbevágjuk és citromos vagy gyengén ecetes vízbe rakjuk. Elkészítjük a szirupot. A cukrot másfél liter vízben felfözzük, darabka citromhéjat is dobha­tunk bele. Langyosra hűtjük és ráöntjük az üvegekbe rakott körtére. Késhegynyi szalicilt tegyünk a tetejére. 10 percig gőzöljük. A vízben hagyjuk kihűlni. Mézes körte Érett, de kemény körtéket meghámozunk, félbe vagy negyedekbe vágunk, magházát kiszedjük, és fele víz-fele méz keverékben egészen puhára főzzük. Ezután szűrőkanállal kiszedjük, porcukorral beszórva tepsibe egymás mellé tesz­­szük. Megvajazott zsírpapírral letakaijuk, és gyengén bemele­gített sütőben, a sütő ajtaját résnyire nyitva hagyva szárítjuk. Közben a mézes szirupban újabb adag körtét főzhetünk. A szirupot besűrítjük, és még egyszer belemártjuk a körtéket. Napon vagy megint sütőben szárítjuk. Ha már nem ragad, üvegekbe rakjuk, lekötjük és a helyére tesszük. A gondos háziasszony arra is ügyel, hogy semmi se vesszen kárba. A zöldségek, gyümölcsök tartósítása közben hasznunk­ra válhat néhány tanács: — Befőzéskor legelőször az éléskamrát tegyük rendbe. Az éléskamra — legyen az csak faliszekrény, vagy tágasabb helyiség — nem lomtár. Itt valóban csak élelmiszereket tartsunk. A már használatlan edényeket, régi újságokat stb. ne sajnáljuk kidobni, begyűjtőben leadni, mert csak a helyet foglalják, zsúfoltságot okoznak. Az éléskamrát lehetőleg évente meszeljük ki! Ezt magunk is elvégezhetjük, nem nehéz dolog. A polcokat forró, mosó­szeres (Pur, Jar) vízzel súroljuk le. így fertőtlenítsük. A fapolcokra papír helyett praktikusabb, ha megfelelő méretű PVC-lapokat teszünk, vagy vastagabb fóüával borítjuk be. Ezt könnyebb lemosni, tisztán tartani. A szellős, tiszta. KORSZERŰ HÁZTARTÁS rendben tartott kamrában ritkán romlanak meg az élelmisze­rek! A beföttekre, lekvárokra stb. ragasszunk címkét, megjelöl­ve, hogy mi van az üvegben, milyen módon és mikor készítettük, hogy a következő idényben megelőzzük az esetle­ges hibákat, ne vesszen kárba munkánk, terményünk. Befőzéskor jól használhatjuk a kisebb-nagyobb fedeles üvegeket, amelyek részben pótolhatják a hiányzó (vagy éppen nem kapható) patentzáras üvegeket. A tető rácsavarása előtt az üveg szájára tegyünk egy azonos méretűre vágott és szaliciles oldatba vagy alkoholba mártott celofánt, majd a gőzölés után ellenőrizzük, hogy a tető rászorult-e az üvegre. A gőzölés nélkül eltett üvegekre is használhatjuk ezt a tetőt. Ha a befőtt vagy a lekvár tetején rövid idő múlva szürke foltot veszünk észre, akkor az penészedni kezd. Kidobni azért rögtön nem kell. Ilyenkor az üveg tartalmából legalább egy ujjnyi réteget szedjünk le, a többit pedig főzzük fel, tegyük tiszta üvegbe, és mielőbb használjuk fel. A befőttnek elég, ha csak a levét forraljuk fel, de ha a gyümölcs már nagyon megpuhult, akkor az egészet főzzük meg dzsemnek. Ha a savanyúság tetején szürkés hártya képződik, azaz pimpós lesz. óvatosan szedjük le róla, öntsük fel újra a hiányzó részt öntettel, kössük le, de ugyancsak mielőbb fogyasszuk el. Szaktanácsadó Jaroslav Pöl mérnök A Stupavai Gyümölcstermelő Állami Gazdaság eperpalán­­ta-termesztö központjának vezetőjeként tudom, hogy Szlová­kiában még nincsenek úgy kiépítve a kiskertészeknek nyújtott szolgáltatások, mint például Csehországban. Az idén első ízben kaptuk feladatul, hogy a nagyüzemi termelőkön kívül kiskertészeknek is biztosítsuk az eperpalántát. De erre még csak a kiskertészek szaküzletein keresztül vart lehetőség, a helyi szervezetek megrendeléseit ők gyűjtik össze számunkra, majd juttatják a kért mennyiségű tövet a kistermelőkhöz. Jelenleg a Senga Sengana univerzális, a Red Gauntlet jó termő, betegségeknek ellenálló, valamint az Elista bő termé­sű, fogyasztásra és tartósításra egyaránt alkalmas fajtát szállít­juk a megrendelőknek. Ajánlom még a Mariäa, a Karmen, a Dagmar eperfajtákat is, amelyek jó termést adnak. Természe­tesen minden fajta megköveteli a megfelelő talajelőkészítést, tápanyagellátást és a kellő gondoskodást Enélkül nem várha­tón Ö22) tunk jó termést még a legkiválóbb egyedektől sem. A telepítésre szánt palánta legyen jól fejlett, gyökere világos, levelei foltmentesek. Néhány órás állás után mindjárt földbe tehetjük, de ha postán érkezik, vagy már egy-két napja ki van szedve a földből, ültetés előtt vágjunk le a gyökeréből, a levelek egy részét is szedjük le, majd 5—6 órán át áztassuk állott vízben. Csak ezután ültessük el úgy. hogy a kiásott gödörbe töltsünk vizet, tegyük bele a palántát, nyomjunk a tövéhez egy kevés földet, ezt is öntözzük meg, majd tegyünk a tetejére száraz földet. Kiültetés után árnyékolni kell a növényt, hogy a napsugarak ne éljék egyenesen. Ha lehetőség van rá, ültessük az epret fekete fólia alá. Évközben kevesebb munkát ad és a termése is nagyobb. Ebben az esetben azonban gazdagon kell alátrágyázni, mert utántrágyázásra — a levéltrágyázáson kívül — nincs lehetőség. A levéltrágyázás­ra a HARMAVIT. VEGAFLOR, MHK 18 műtrágyákat javaslom.

Next

/
Thumbnails
Contents