Nő, 1982 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1982-08-31 / 36. szám
■«te*? ■ SE* Dusanbéban a Tadzsik SZSZK Állami Rádió- és Televízióbizottsága mellett nemrég megalakult a Zebo (Szép) női táncegyüttes. A kollektívát Amin-zade. a köztársaság kiváló művésze, a Lenini Komszomol díjának kitüntetettje vezeti, műsorán 30 eredeti, a nemzeti folklór elemeiből összeállított’ tánckompozíció szerepel. Az Oroszország földrajza cínfű. 1903-ban megjelent több kötetes munka úgy írja le Kazahsztánt, mint mindenekelőtt sóban gazdag vidéket. A műit század végén egy londoni kiállításon a látogatók kancatejből eijesztett kumisszal ismerkedtek meg a távoli kazah sztyeppék jelképeként. A XX. század második felében az üzletembereket már Kazahsztán másfajta lehetőségei kápráztatják el. Először a horgany, aztán az ólom és az elektródréz következett; ezek ma már számos külföldi konkurrenst megelőzve a londoni színesfémtőzsdén a minőség világszerte elismert mintái. Kazahsztánban hatalmas mezőgazdasági és ipari rendszert teremtettek, amely a szüzfóldek termőre fordítása után az egész ország fejlődésének egyik biztosítéka. 5* M. Umahanov a Dagesztán Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság neves közéleti személyisége. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának tagja. sát, tájékozottságát és rátermettségét veszszük figyelembe. A köztársaság szempontjából különösen fontos szerepet betöltő Mezőgazdasági Minisztériumnak évek óta Sahban Mamedov áll az élén, aki a kis létszámú, mindössze 4600 főből álló csahur néphez tartozik. A kiadói teendőket, a nyomdaügyet és a könyvkereskedelmet kormányunkban Juszuf Bigajev, a pedagógiai tudományok kandidátusa irányítja, aki a 11 500 főt számláló águl népből származik. — Senki sem vonja kétségbe a politikai önállóság fontosságát. De van a dolognak egy másik, nem kevésbé fontos oldala is, nevezetesen a gazdasági és társadalmi fejlődés, a szakmunkások, a tudományos, a műszaki és az alkotó tevékenységet végző értelmiség képzése. A fejlődő országok sajtója gyakran ír arról, hogy a jelentős anyagi áldozatok árán képzett szakemberek sok esetben nem tudják hasznosítani ismereteiket hazájukban, vagy fejlettebb országok csábítják el őket. A szakképzett és tanult emberek tehát elvesznek az ország számára. — A népgazdaságban alkalmazott felsővagy középfokú képzettséggel rendelkező szakemberek száma Dagesztánban 1950-től 1 980-ig 10 600-ról 1 22 900-ra növekedett. Nálunk tehát nincs szó kiáramlásról. Ugyanakkor határozottan ellenezzük a nemzeti elszigeteltséget. A népgazdaság rohamos fejlődése megköveteli, hogy a szakemberek állandóan cserélődjenek a nemzetek között. Ez egyebek között előmozdítja az értékes tapasztalatok terjesztését. Dagesztán orvosokat, agronómusokat, mérnököket küld más köztársaságokba, hozzánk pedig építők, talajjavítók, geológusok, olajmunkások jönnek. Nyilvánvaló, hogy olyan nehéz és fontos feladatokat, mint amilyen a vízlépcsők építése, valamint az ipari komplexumok létrehozása, üdülők építése a Kászpi-tenger partvidékén, nem tudnánk megoldani csupán a saját erőnkből. A megvalósítást az Oroszországi Földeráció, illetve a Szovjetunió más részeinek közreműködése biztosítja. Sajátos társadalmi és politikai jelenség nálunk a soknemzetiségű termelési kollektívák szervezése. A tudományos intézményekben és a termelőüzemekben is működnek ilyen kollektívák. Az együttműködés gyümölcsözőnek bizonyult. — Manapság több országban egyre gyakrabban vetődik fel a nyomasztó dilemma: jó volna megőrizni a természetet a maga eredetiségében s lemondani a civilizáció vívmányairól, de üdvös lenne a haladás útjára lépni akár az ősi kultúra föláldozása árán is. Hogyan oldja meg ezt a kérdést Dagesztán, többek között a szellemi életnek olyan sajátos területén, mint a nyelvek fejlődése? — Az alkotmánynak megfelelően a Dagesztán ASZSZK törvényei, a köztársaság Legfelsőbb Tanácsának határozatai és egyéb okmányai 11 nyelven jelennek még, 11 nyelven folynak a rádióközvetítések, \1 nyelven jelennek meg az újságok és a folyóiratok, 9 nyelven adnak ki szépirodalmi müveket, hat nemzeti színházban tartanak előadásokat . .. Vannak nálunk olyan nyelvek, amelyeken a kis példányszám miatt rideg számítások szerint r\em kifizetődő újságokat megjelentetni; mégsem sajnáljuk a költségeket. A nemzeti nyelvek fejlesztése mellett Dagesztán népei fontosnak tartják az orosz nyelv megtanulását is. Az orosz nyelv ismeretében hozzáférhetővé válnak számunkra az orosz kultúrának és a Szovjetunió más népei kultúrájának értékei, de az egész világ civilizációjának vívmányai is. Az orosz nyelv Dagesztánban a különböző nemzetiségek közötti kapcsolat és egység megteremtésének hatékony eszköze is. Az idősebb hegyi lakók emlékeznek még azokra az időkre, amikor két szomszédos falu lakói, ha különböző nemzetiségekhez tartoztak, nem értették meg egymást. Hasonló törekvések figyelhetők meg az egyre inkább nemzetközi jelleget öltő kultúra területén is: a nemzeti hagyományok és jellegzetességek tovább élnek és egymással kölcsönhatásban gazdagodnak. Alkotmányunk 63. cikkelyében ez áll: „A Dagesztán ASZSZK állampolgárainak internaciortalista kötelessége, hogy előmozdítsák a más országok népeivel való barátság és együttműködés fejlesztését, a világbéke megőrzését és megszilárdítását." Saját tapasztalataink alapján győződtünk meg arról, amit Leonyid Brezsnyev így fogalmazott meg: „a szocializmus történelmi küldetése egymáshoz közel hozni a népeket, erősíteni köztük az egyetértést és a békét" (nő 9)
