Nő, 1982 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1982-08-31 / 36. szám

V fórum) Fürdőhely. Harmincfokos meleg. Rengeteg ember. A szolgálati pá­don ültem, amikor odajött hozzám egy idősebb hölgy és a fülembe súgott valamit. Hátrafordultam és rögtön megértettem, miről van szó. A medence előtti térségen, a zuha­nyozók mellett egy szerelemtől tel­jesen elvakult pár vonta magára a figyelmet Fel sem vették, hogy emberek százai veszik körül őket Az idősebb korosztály képviselői elítélőn, ujjal mutogattak rájuk, a férfiak mosolyogtak és kétértelmű megjegyzéseket tettek, a gyerekek Úton, útfélen pedig kíváncsian bámulták őket Ök mit sem törődve a nézőkkel, összeborulva, szenvedélyesen csó­kolták és kihívóan simogatták egy­mást Mint ügyeletes, kissé kellemet­len helyzetbe kerültem, majd oda­mentem hozzájuk és közkívánatra figyelmeztettem őket Első felszólí­tásomra. hogy hagyják abba a sza­badtéri előadást, nem is reagáltak. Miután másodszor is megkértem őket gúnyosan rámnéztek, mor­­cogtak valamit az orruk alatt majd összeölelkezve elsétáltak. Másnap utam a város üzletköz­pontjába vezetett Már messziről láttam, hogy itt is egy szerelmespár csókolózik. Közelebb érve felismer­tem őket Igaz. már felöltözve. Itt folytatták a tegnap félbemaradt előadást Mert az utcán már senki sem zavarta őket én is szótlanul mentem el mellettük. Hostina Irén „Példa (képek)?” Már hagyománynak számít, hogy a nyári hónapokban — a kötelező szakmai gyakorlaton kívül is — diákok ezrei kapcsolódnak be az idénymunkákba, hogy segítse­nek, illetve pótolják a szabadságu­kat töltő dolgozók hiányát Nincs ebben semmi különös, jót tesz, ha ízelítőt kapnak a munkából, hogy­ha egy-két év múlva végleg elhagy­ják az iskolapadot szembe tudja­nak nézni a problémákkal. Meg a dolog másik oldala sem elvetendő. Bért kapnak munkájukért, s megta­nulják becsülni a pénz értékét amelyért megdolgoztak. Ha egy kicsit hátramegyünk az időben, s elgondolkodunk, milyen elvárással léptük át annak idején — ha csak egy idényre is — a munkahely küszöbét rájövünk, példát vártunk munkához való hozzáállásból, emberségből. Ahol ez a példaadás megvan s a diákok is megteszik, ami erejükből meg tudásukból telik, sikeresnek mond­ható a próbatétel. De nem állíthat­juk. hogy mindenütt ilyen egyértel­műen pozitív a végeredmény. Leg­illetékesebbek a diákok, akik szól­hatnak erről. Talán véleményük se­gít egy-egy jövőbeli vadhajtás lé­ny esésében. 1. R. Szilvia közgazdasági szak-Visszhang középiskolába jár. Bérelszámolás­sal töltötte a kéthetes kötelező szakgyakorlatot. Tetszett neki a munka, s mikor szóba került, hogy maradhat egy hónapra, örömmel vállalta. — Szükségem van a pénzre, ne­gyedikben sok kiadásunk lesz a suliban, meg gondoltam, magam­nak is veszek valami jó cuccot. Készülünk a Magas-Táfrába, a Ry­­syre. s tudod, semmi sincs ingyen. Meg jólesett dolgozni, otthon nincs rám nagy szükség. Mondtam ma­gamnak, klassz kollektíva, tetszik a munka, Szilvi, itt öröm lesz ledol­gozni az egy hónapot! És még fizetnek is. Igen. csak akkor épp szabadságolt a főnöknő, s ez meg­tévesztő. Mikor megjött, minden megváltozott Szinte hihetetlen, ho­gyan beszél a beosztottjaival. Igyekszem kitérni neki, de beval­lom, már számolom a napokat hogy mikor lesz vége. Mi diákok vagyunk, azt tartják, gyerekek, de velünk az osztályfonöknő sokkal szebben beszél, mint ő a felnőtt beosztottjaival. Ha ellene szólnak, már hisztizik, hogy ő a főnök. Igen elrontotta a szám ízét. 2. Rekkenő hőség, pedig már es­tébe hajlik az idő. A munkásvonat zsúfolt, ablakait mindkét oldalon kinyitották, a kereszthuzattól vá­runk némi megoldást. Az egyik négyüléses részben hat napbarní­tott fiatalember szorong. Kiderül: főiskolások, idénymunkások. — Nem üdülést vártam — mondta a bajuszos fekete fiú, akit Andrisnak szólítottak a többiek — azért jelentkeztem építkezésre se­gédmunkásnak, mert keresni akar­tam. Meg is vagyok elégedve. Igaz, hajtottunk eleget. Valami más nem tetszett ott nekem, ami bizony nem válik díszére sem a vállalatnak, sem az ország előrehaladását nem szol­gálja. Már az első napokban észre­vettem. hogy a reggeli munkaelosz­tásnál két, három ember félreáll. Egyszer megkérdeztem, maguk hová. merre? Csendesre fogott szó­val válaszolt az idős kőműves: az építésvezető hétvégi házán dolgo­zunk. Azt mondták, ne törődjünk vele, itt a fizetést megkapjuk, ott étel-ital biztosítva van. a felelőssé­get vállalják. Megkockáztatom (bár nem va­gyok meggyőződve róla), hogy a leírtak egyedi esetek, mégis figyel­meztetnek. Nehogy elveszítsük a réven, amit nyertünk a vámon. Gazdag Mária Miért nincs, ha van ? Hogy tél végén, kora tavasszal ritkaság számba ment üzleteinkben egyetlen bébiételünk, az almaalapú gyü­mölcspép, még hagyján. Nem titok, a nagy gyerekek és a felnőttek is szeretik, s vitaminra nekik is szükségük volt, mert zöldségből, friss gyümölcsből — még déliből sem — fedezhették. De most hogy gyümölcs- és zöldségidényben is csak azok jutnak hozzá, akik ott lehetnek az üzletekben, amikor áruátvétel után kinyit­ják a boltot kissé bosszant Igaz, friss gyümölcsből a gondos szülő is készíthet pépet aprócska gyermekének, de mit tegyen akkor, ha az egyetlen friss gyümölcs, amelyhez munkaidő végeztével a piacon még hozzá jut ecetsavanyú, kínjában érett alma?! Cukrozhatja, mé­­zezheti, a fanyarsága mindenképpen megmarad. S mit tegyen akkor, ha fogatlan gyermekével indul pár napos üdülésre, mondjuk az Árvába vagy szép hazánk észa­kibb részeibe, ahol a gyümölcs, a zöldség még nyáridon is kevesebb a szokásosnál ?! Vigyen magával gyümöl­csöt? Vigye magával a gépesítéshez szükséges felszere­lést . . . Ámbár a szép, leves-dús őszibarack, amely útközben — a legnagyobb óvatosság ellenére is — ütődötté válik, egy hétig aligha bírja ki. Az üdülni készülő szülő jó! teszi hát ha szabadnapot kér, s valamelyik illetékes boltban kilesi az áruátvételt. Sok idegességtől kíméli meg magát, bár gondolkozni- és dühöngnivatója bőven akad így is. Mert: egyéb gyermekételt — tejszínes túrókrémet például — is csak az kap, aki az üzletnyitás utáni félórában jut el a hűtőpultig vagy a kiszolgálóig, tartósított tejet — amely ugyebár nyáron kellene leginkább, májusban kaphatott utoljára ... A gyermekévben büszkén bemutatott pépe­­sített zöldségkeverékekről és erdei gyümölcsös túrókré­mekről a legtöbb üzletvezető máig sem tud... Pedig ezek az ételek még az Arany Salima Dijat is elnyer­ték... Vajon hová tűntek ? Elvitte őket a „kampány-be­tegség"? S akkor hogyan merjünk — dolgozó szülőként — arra gondolni, hogy lesz ízes, húsos főzelékféle is élelmiszer­­ipari termékeink közt, s ha éppen úgy hozzák kötelessé­geink, hogy a hajnali vagy éjszakai főzőcskét ki kell hagynunk napirendünkből, aprócska gyermekünk táp­láló főtt ételhez juthat pár perc alatt? Kérdez: Fehér Józsefné, bratislavai lakos Lakásszövetkezeti házunkban mosókonyha is van. Nem értem, hogy miért kell a mi házunkban a kétszeresét fizetni egy-egy mosásért, mint a szomszédos szövetkezeti házban? Miért nincs egységesen meghatározva pl. a mosógép egyórás használati díja? Tudni szeretném azt is, hogy a lakásszövetkezet milyen módon állapítja meg a fűtésért, a meleg vízért és a személyfelvonóért járó díjat, hiszen ezek igénybevétele családonként, illetve lakásonként változó? Válaszol: Zdenék Volnv mérnök, a Lakásszövetkezetek Szlovákiai Szövetsé­ge gazdasági osztályának vezetője E kérdésekre a Lakásszövetkezetek Szlovákiai Szövetsége 1979-ben kiadott, a lakások és a nem lakócélt szolgáló helyiségek bérmegállapításáról szóló irányelvének, valamint ezzel kapcsolatos közlönyének előírásai adják meg a választ. A lakásszövetkezet önálló gazdasági és jogi intézmény, amelynek a lakások üzemeltetésével és karbantartásá­val járó valamennyi költséget saját bevételéből kell fedeznie, azaz a lakásokat bérlő szövetkezeti tagok lakbéréből. Az említett költségek egy-egy lakóház esetében különböző feltételek szerint, arányosan osztódnak minden lakásra. A mosókonyha használati díját nem lehet egységesen megszabni, mert üzemeltetési költségük más és más. A mosókonyhákban nincs külön vízmérő, ezért a mosáshoz elhasznált vízmennyiség a lakóház vízfogyasztásához tartozik. A mosókonyha üzemeltetésekor csak az áramfogyasztás ellenőrizhető. (A villanyóra állását az önkormány­zat által megbízott lakó minden alkalommal feljegyzi.) A műszaki berendezés karbantartásával járó és a mosókonyhával kapcsolatos költségek változóak. így a használati díj az említett költségek változó függvénye. A mosókonyhát terhelő évi költségeket a használat szerint arányosan elosztják a mosókonyhát igénybevevő lakók között és az így kapott összeg a mosókonyha évi használati díja. Ezért a szolgáltatásért a szövetkezetnek jogában áll előleget kérni olyan formában, hogy minden mosáskor bizonyos pénzösszeget fizet a lakó. Az előleg nagyságát az előző évi átlag szerint szabhatja meg a szövetkezet vagy a lakóház önkormányzata. így fordulhat elő, hogy két szomszédos szövetkezeti lakóházban különböző pénzösz­­szeget fizetnek a mosókonyha használatáért. Az egész évi valós költségek és az előlegezett pénzösszeg összevetésénél keletkezett különbözetet az elmondottak szerint kiegyenlíti a szövetkezet, vagy a mosókonyhát igénybevevő lakók. A szövetkezet az értékelt időszakot követő év március 31-ig köteles ezt az elszámolást elvégezni majd eredményéről az érintett önkormányzatot, illetve a lakókat tudatni A személyfelvonóknál egyértelmű a díjszabás. A lakók a lakbér­be beszámítva, havonta fizetik lakásuk szobaszámától függően, a föld feletti harmadik szinttől kezdve elhelyezkedő lakásokat a következőképpen: nem lakócélt szolgáló helyiség (pl. műterem) 2 Kés, garzonlakás 4 Kés, egyszobás lakás 7 Kés, kétszobás lakás 10 Kés, háromszobás lakás 13 Kés. négyszobás lakás 16 Kés. Amennyiben az alacsonyabb szinten lakók is használják a személy­­felvonót, havi 2 Kés-t fizetnek egységesen lakásonként, ill. a nem lakócélt szolgáló helyiségekért. Ha a fűtés díja és a melegvízfogyasztás nem állapítható meg lakásonként (ez a gyakoribb eset), az egész lakóház fogyasztásának költsége osztódik arányosan minden lakásra. Ezen költségek 60—80 százaléka a fűtés, 20—40 százalékát a meleg víz költségei képezik. A fűtés költségeit egy lakásra a fűtött helyiségek terület­összegének és az egész épület fűtött helyiségei területösszegének aránya alapján számítják ki. A meleg víz költségeit az egy lakásban lakók száma és az egész épületben lakók száma közötti arány szerint határozzák meg. A hidegvízellátás és a szennyvízelvezetés költségeit ehhez hasonlóan állapítják meg minden lakásra. Köszönöm a tájékoztatást! Abban az esetben, ha az év végi elszámolást illetően kételye­­k támadnak, forduljunk lakóházunk önkormányzatához, ifr nelynek tagjait tájékoztatják a kérdéses költségekről vagy \enesen lakásszövetkezetünk illetékes dolgozójához, aki fo­­dónapokon köteles az érdeklődő lakásszövetkezeti tag ilyen natkozású kérdéseit megválaszolni. BARANYAI LAJOS (nöT)

Next

/
Thumbnails
Contents