Nő, 1982 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1982-08-24 / 35. szám
levelezőink írjáky TÍZ NAP A szálkái (Salka) Új Élet mezőgazdasági társulás dolgozói a tervezett határidőre — tíz nap alatt — végeztek az aratással. Az 1007 hektár gabona betakarítását öt helybeli E 512-es és öt Csehországból érkezett E 516-os kombájn és annak legénysége végezte. Papp József, Izrael József. Dajcs Gyula, Dajcs Béla és Juhász László hosszabbított műszakban naponta több mint 100 hektárt arattak le. A szemveszteség a megengedett százalékot sem érte el. Az átlagos hektárhozam 43—44 métermázsa, ami alacsonyabb ugyan a tervezettnél, Szőcs agronómus szerint viszont ez az időjárás számlájára írható. Az aratók munkáját nagymértékben segítette a meleg étel és a frissítők rendszeres, helyszínen való felszolgálása. Ezért a köszönet Horesnyikné Kovács Máriát és Fodor Mihálynét illeti, akik az üzemi konyhán 70 személy részére főzték az ízletes és kiadós ételt. MAJERSZKY MÁRTON Nyári fejtörőnk Bármennyire hatásos „felvonásvég" volt Giordano Bruno máglyájának lobogása a XVI. század utolsó esztendejében, mégsem lehet az 1600-as évet határkőnek tekinteni két korszak között. A XVII. században még tart az inkvizíció, az aranycsinálás, a csillagjóslás, sőt a boszorkányperek ekkor virágzanak igazán, az alkímia is fénykorát éli; „tudományos" értekezések egész ármádiája jelenik meg, a sárkányokról, varázskövekről, démonokról, és ha mindez együttvéve középkornak nevezhető, akkor — sajnos — az is igaz, hogy még a XVIII., sőt a XIX. században is elevenen él a középkor. Ám ha a tudás útját követjük, és nem a tudatlanságét, látnunk kell, hogy a XVIII. század mégis más, mint az előző századok voltak. Éppen Giordano Bruno egyéniségén lehet lemérni a különbséget: ő lázongó és álmodozó zseni volt, aki sok mindent megsejtett, bár semmit sem tudott, most viszont olyan tudósok következnek, akik latba vetnek, mérlegelnek, kipróbálnak, kísérlettel igazolnak, rendszereznek, távcsővel vagy mikroszkóppal fölfedeznek, matematikailag bizonyítanak, kételkedésüket a kutatás szolgálatába állítják, tehát: szolid de szilárd alapokra helyezik a tudományos gondolkodást. Ez a szolid és szilárd alap a mechanikus világkép, amelynek teljességén egymástól független tudósok légiója dolgozik. Kepler Kopernikusz életművét koronázza meg, Galilei pedig már Newton életművét készíti elő. Descartes pedig, amikor hírét veszi, hogy Rómában hogyan ítélkezett az inkvizíció Galilei fölött, tűzbe dobja saját kéziratát, mert felismeri az alapvető azonosságot kettőjük felfogása között. Olyasmit állít ugyanis a filozófia középpontjába, aminél semmi sem gyűlöletesebb az inkvizíció szemében: a kétkedést. Ő szüli meg a század filozófiai jelmondatát is: Cogito ergo sum — gondolkodom, tehát vagyok... A matematikai érdeklődés elsősorban a francia tudósokat hevíti (Pascal, Fermat, Roberval), ám a század végén elébük vág Newton. A tudósok dolga a mechanika századában: a világgépezet fizikai törvényeinek megfejtése. Newton életművének három hatalmas fejezete van: a fényelmélet, a differenciálszámítás és a tömegvonzás tana. Fizikája — noha a szakemberek részéről némi ellenállásra talált, mivel a bonyolult matematikai bizonyítást nem tudták követni — mondhatni megszületése pillanatában klasszikussá vált, bár a mechanikai világkép fogalma kissé megkopott Newton óta. Szerencsére a tudósok csöppet sem zavartatták magukat a filozófusok kétkedéseitől, s valójában a XVIII. század rendkívül termékeny korszaka volt a matematikának, a fizikának, a kémiának, a biológiának. Tudós ékesszólások Léva (Levice járás szép fekvésű nagyközségében. Farnadon (Famá) töltötte a nyári szünet boldog négy hetét 70 cigánygyermek. Az iskola pionírtáborrá, a tantermek hálószobákká alakultak át. Pavlovié Anton táborvezető, munkatársai, Csekey Lajos és felesége, valamint Hajak Pálné. Tóth Tibor. Bielik Gregor. Halász Gyuláné, Remeri Anton és Rendek Erzsébet felelősségteljes munkát végeztek. A gyerekeket csoportokba osztották be és mindegyik csoport külön részesült anyanyelvi oktatásban. A szlovák nyelvet, a matematikát és a honismeretet is igyekeztek megszerettetni a gyerekekkel. A kis táborozók különféle szakkörökben fejleszthették hajlamaikat a sport, a képzőművészet, az ének-tánc terén. Rendek Erzsébet, aki már több éve vesz részt az ilyen jellegű táborok szervezésében, szívügyének tekinti a cigánygyermekek sorsát. Sárón (Sárovce), ahol tanít, a tanulók 50 százaléka cigány. Ez a tény eleinte sok problémát okozott, de ma már a sárói cigányok példaként szolgálhatnak — a tanulók rendesen járnak iskolába, s mivel mindkét szülő dolgozik, a napközi otthont is látogatják. „A kapcsolat fűtőanyaga a törődés. Az emberek, akárcsak a növény is, arra fordul, ahonnan a fény, a melegség sugárzik. Állandó edzőpartnerükké kell válnunk, hogy ellenállóképesebbé váljanak” — mondta Rendek Erzsébet. A tábor rendhagyó módon — nem tábortűzzel, hanem tábori vásárral zárult. A négy hét alatt szerzett ismeretekért, jó magaviseletért kapott zsetonokat válthatták be itt a gyerekek. A játékos, de komoly tevékenységet igénylő vásárlás után felöltötték a vásárolt ruhadarabokat és tánccal, énekkel búcsúztak egymástól. HAJT MAN KORNÉLIA 1. Newtonnak tudományos munkássága elismeréséül a lord címet adományozták. Huszonhat esztendőn át unatkozott a lordok házának ülésein. A nagy tudós mindössze egyszer kért szót: — Uraim — fordult ünnepélyesen az ülés résztvevőihez ha nincs kifogásuk ellene, azt kérném, hogy csukják be az ablakot. Nagy a huzat, félek, hogy megnáthásodom. 2. Mengyelejev vendége megállás nélkül beszélt. — Nem untatlak ? — kérdezte végül. — Ugyan, hogy képzelsz ilyet! — válaszolta a tudós folytasd csak nyugodtan, úgyis a saját gondolataim foglalkoztatnak... 3. Egy hölgy megkérdezte az egyik neves angol meteorológustól, hogy meg lehet-e bízni időjóslataiban ? — KétségtelenülI — válaszolta a meteorológus. — Az egyetlen eltérés csak az lehet, hogy a megjósolt időjárás nem egyezik a megjelölt időponttal. Galileo Galilei kiváló csillagász, fizikus, matematikus volt. A róla szóló legendák körébe tartozik, hogy mikor a „szent inkvizíció" kínzásokkal fenyegetve 1633-ban arra kényszerítette, hogy a föld nap körüli forgását hirdető tanítását visszavonja — Galilei dobbantott a lábával, s felkiáltott: Eppur si mouve! (— És mégis mozog/a föld)! KÉRDÉSÜNK: Ki az a nagy magyar író, aki 1871 -ben ugyanezen a címen adta ki a bénult hazai földet megmozgató reformnemzedék regényét? a) Jókai Mór b) Kármán József c) Eötvös József A helyes választ a 9. szelvénnyel ellátott postai levelezőlapon, a megjelenéstől számítva hat napon belül küldjék be a szerkesztőségünk címére: a Nő szerkesztősége, 812 03 Bratislava, Martanovicova 20. Ötödik kérdéscsoportunk helyes megfejtése: Aida. Nyertesek: Kiss András, Szentes (PleSany), Doktorik János, Komárom (Komámo), Gergely Júlia. Udvard (Dvory nad Zitavou). 1660-ból származó, aranyozott asztrolábium. A technika századában a bolygók pályájának és pontos helyének meghatározására szolgált, ma a prágai Iparművészeti Múzeum egyik szép tárgya. (nő 5)
