Nő, 1982 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1982-08-17 / 34. szám
táncház Csinál-e tizenöt fecske nyarat?! Népművészeti fesztiváljaink, öntevékeny tánccsoportjaink legégetőbb problémája az utóbbi években a hangszeres kíséret. A tánccsoportok többsége fogadott zenekarral lép fel. ami — valljuk be őszintén — kissé paradox megoldás. Az öntevékeny tánccsoport, hogy meglegyen a hangszeres zenei kísérete anyagi dolgokkal foglalkozik, ahelyett, hogy olyan zenekar játszaná a „talpalávalót”, amely szintén önkéntes tevékenységével az amatőr népművészeti mozgalom szerves része. E problémákról már sok szó esett. Alakultak közben különböző népi együttesek is, amelyeket hirtelen elneveztek „parasztzenekaroknak”, vagy más felfogást képviselve „táncház-zenekaroknak”. Voltak, vannak együttesek, önkéntes fiatalok. akik egy-egy tánccsoport népi hangszeres zenei kíséretét látják el (pl. a Tátika, a Pántlika stb.), mégpedig a hangszerelés számunkra eddig szokatlanabb formáit választva, a magyarországi táncházegyüttesek feldolgozási módjához hasonlóan. A szóban forgó problémák megoldásához szeretett volna segítséget nyújtani a Népművelési Intézet nemzetiségi osztálya, amely széleskörű toborzás után megszervezte az első ötnapos, bennlakásos tan folyamot parasztzenekarok tagjai és vezetői számára [1982. július 5—9-ig Komáromban (Komárno)]. Tekintettel a sok éve létező igényre, a megoldásra váró téma állandó visszatérésére, joggal gondolhattuk, hogy a jelentkezők tömegéből kell majd kiválasztanunk azt a 25 hallgatót, aki a tanfolyamon részt vehet és a tanultak alapján már elindíthat egy pozitív ívelésű mozgalmat. Sajnos, a jelentkezők száma a vártnál sokkal kevesebb volt. Vajon mi az oka annak, hogy felhívásunkat a CSEMADOK-nak csak három járási bizottsága [a terebesi (TrebiSov), komáromi és a dunaszerdahelyi (Dun. Streda)] vette figyelembe? A tánccsoportvezetők, akik e problémát oly sokszor emlegetik, és ilyen zenekart szeretnének-akarnának, miért nem használták ki ezt a lehetőséget és képviseltették csoportjukat? Bár ugyanebben az időben szervezte a CSEMADOK KB a szokásos néprajzi tábort — úgy gondoljuk —. ez nem befolyásolhatta döntően az érdekelteket! Röviden: esetünkben a kereslet és a kínálat valami oknál fogva nem a legszerencsésebben találkozott. Akik viszont a tanfolyamon részt vettek — 15 személy, javarészt a középiskolás korosztály — lelkesen minden időt kihasználva muzsikáltak, tanulták meg a különböző táncdallamok feldolgozási módját az alkalmilag összeállított együttesben, amely prímásokból, kontrásokból és bőgősökből állt. A tanfolyamon a gyakorlati foglalkozásokon kívül előadások hangzottak el különböző — e területet érintő — témákról. Az előadásokat Ág Tibor, Katona István. Méry Margit, Németh Imre és Sebők Géza tartották, a közös zenélést a Varsányi házaspár vezette, besegítettek Czuczorék, Farkas Róbert (a Tátika tagjai). A komáromi Hajós táncegyüttes tagjai (képeinken) az őrsújfalusi (Nová Stráz) kempingben — ahol az amatőr csillagászoknak volt országos találkozójuk — táncházzal egybekötött bemutatót tartottak, ahová a tanfolyam hallgatóit is ffieghívták. Reméljük, hogy ez az első próbálkozás — ha nem is azonnal és nagymértékben — meghozza gyümölcsét a táncmozgalom, a táncházmozgalom területén, valamint a hangszeres népi együttesek (parasztzenekarok) esetleges önálló bemutatóival. HRITZ JÚLIA Könözsi István felvételei (női?)
