Nő, 1982 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1982-08-17 / 34. szám
Nyári fejtörőnk Az újkor kezdete annyira sokrétű, hogy aligha lehet egyetlen jelzővel illetni. A reneszánsz szellem átalakul, fejlődik, sok mindennel ötvöződik; a XVI. század véresen komollyá válik; a városok csetepatéi helyébe Európa egészét megrengető háborúk kerülnek (V. Károly csapatai Rómát is feldúlják; keleten a török Budáig hatol. ..) A vallási ellentétek a reformáció és ellenreformáció harcaiba csapnak át. Európa arculata teljesen megváltozik. És közben a világ alaposan kitágul: Kolumbusz Kristóf óta a földteke túlsó feléért is folyik a harc. Megindul a gyarmatosítás, a spekuláció, a rabszolgakereskedelem, áramlik a nemesfém Amerikából, Indiából, növekszik a világpiac, fokozódik a polgárság gazdasági ereje és a dolgozók nyomora. Az újkori világ kezdete színes volt. de félelmetes. Járványok, zsoldosok, feljelentők, inkvizítorok közt szinte bujkálva kellett élni. Félelmetes sáncok, bástyák, tornyok közt egy-egy fényes palota, és sok kicsiny ház a zsúfolt, piszkos, girbegurba utcák körül. Termelőmunkát viszonylag kevesen végeztek, a népesség tetemes részét tették ki a koldusok, csavargók, szegénylegények, útonállók. alkalmi árusok, házalók, kuruzslók. búcsújárók, szajhák, szerzetesek, apácák, zsoldosok, lakájok. szolgák és nemesek. A -jó kézművest becsülték és jól fizették. A legkeservesebb a bérmunkások és földművesek sorsa volt. És a tudomány? A dogmatizmus soha nem recsegett-ropogott annyira, mint ebben a században. A nyomdák kezdték ontani a sok kötetes csillagászad. anatómiai, állattani, növénytani és orvosi könyveket. Maradi profeszszorok az egyetemeken még féket vetettek volna a tudomány fejlődésének, de a boncolás, a természetjárás. a világlátás, az adatok gyűjtése, s főként a skolasztika nyomasztó terhe alól mindjobban felszabaduló gondolkodás egyre inkább szolgálta egy új. természettudományos világkép megalapozását. Főleg ha Paracelsus, Leonardo da Vinci. Tycho Brahe. Nikolausz Kopernikus, Giordano Bruno. Johannes Kepler. Galileo Galilei nevét említjük... „Oly kor volt ez — írta róla Engels —, amelynek óriásokra volt szüksége és óriásokat is nemzett.” 1. Leverrier francia csillagász előre megsejtette a Neptunus bolygó létezését, kiszámította pályáját, és megjelölte helyét a világűrben. Néhány évvel később a Neptunust valóban felfedezték. A csillagász által megjelölt helyen. Amikor Leverrier-nek felajánlották, hogy nézze meg a Neptunust távcsövön, így szólt: — Ez engem már nem érdekel! 2. Lister angol sebészt éjnek idején kihívatta egy gazdag páciens. Miután megvizsgálta a beteget, Lister így szólt: Hagyott már végrendeletet? Nem... Akkor hívja azonnal a fiait és az ügyvédet. Megteszem — suttogta a beteg —, de mondja, csakugyan be fog következni? Állapota cseppet sem veszélyes, de nem akarom, hogy csak engem ébresszenek föl az ön szeszélye miatt. 3. A medikus Lagrant professzornál vizsgázott. — Mit tesz akkor, ha azt akarja elérni, hogy betege jól megizzadjon ? — kérdezte a profesz'szor. — Erős izzasztószert adok be neki... — Például? — Form teát málnát, hársfateát... — És ha ez nem hozza meg a várt eredményt? — Akkor illő olajokat, étert ímk fel.. . — S ha ez sem lesz elegendő? — Akkor higany-preparátumot alkalmazok. — S ha ennek ellenére elmarad az eredmény? — Akkor sáfrányt adok a betegnek — válaszolta a diák, és letörölte gyöngyöző homlokát. — S ha ez sem elegendő? — Akkor elküldöm önhöz vizsgázni. 4. 1856-ban egy brigg legénysége a Gabel Musa (Gibraltár) hegy mellett kis hordót talált. A hordó, melyet valamikor kátrányos anyaggal vontak be, egy kókuszdiót tartalmazott. A dió Kolumbusz Kristóf, pergamenre írott levelét rejtette, amely KasztHia királyához és királynőjéhez volt címezve, és a „Santa Maria" karavella pusztulását adta hírül. Ez a levél 350 évig hányódott az óceánon. Kérdésünk: Milyen nagy felfedező utazással volt kapcsolatos a talált levél? a) Utazás a világ körül b) Amerika felfedezése c) Az Antarktisz meghódítása A helyes választ a szelvénnyel ellátva postai levelezőlapon, a megjelenéstől számítva hat napon belül küldjék be szerkesztőségünk címére: a Nő szerkesztősége, 812 03 Bratislava, Martanovicova 20. A levelezőlapra ragasszák rá a 8. szelvényt. A 4. forduló helyes megfejtése: Deáki (Diakovce). Nyertesek: Csiffári Mária, Vágfarkasd (Vlcany), Lados Károlyné, Losonc (Lucenec), Lengyel Ibolya, Nagymagyar (Rastice). 1. A kor kiváló tudósokat adott az emberiségnek. Ebben a dolgozószo, bábán Chí Darwin elmélkedett csaknem negyedszázadon át „A fajok eredetén". Az érintetlenül hagyott dolgozószoba ma a tudománytisztelö turisták előtt áll nyitva. 2. 1675-ben Christopher Wren egy Londoni várparkban építette fel azóta — a világ számára fontos — csillagvizsgálóját. Ugyanis ezen halad keresztül a 0. hoszszúsági kör, az ún. greenwichi (grinicsi) kör. Minden nap, 13 órakor innen jelzik a világnak a „pontos időt". 3. A 13. századtól létesülnek az első patikák, előbb Olaszországban, majd Európa számos nagyvárosában. Prágában 1342-ben nyílt meg az első gyógyszertár. Képünkön a bratislavai patikák egyik ékességét látni; a Nálepka utcai patika (XVI. Lajos korabeli bútorzattal) Szlovákia egyik legértékesebb befnő 5'
