Nő, 1982 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1982-07-13 / 29. szám

^házunk tája SZAKÁCSKÖNYVÜNKBE ízes zöldségleves 12 dkg zöldborsót, 1 kis fej karfiolt és 15 dkg birkahúst megfőzünk. 8 dkg vajból ugyanannyi liszttel világos rántást keverünk, föleresztjük a zöldséges húslével, még egy kis ideig főzzük, majd hozzáadunk 10 dkg szeletekre vágott, vajon párolt gombát, kevés apróra vagdalt kaprot. A birkahúst apró kockákra vágjuk és visszatesszük a levesbe. Újra felforraljuk, megsózzuk és 1 tojássárgájával elhabart 1 deci tejföllel sűrítjük. Töltött gomba Hozzávalók: 8—12 egyforma gomba. 1 májpástétom, an­golszalonna, só. A megmosott gombafejeket gyengén megsózzuk, és a kitört szárrész helyére kb. ujjnyi vastagon májpürét kenünk. Két-két gombafejet összeillesztünk, közepébe szalonnasze­letet teszünk. Fóliába csomagolva (lehet karikákra vágott burgonyával együtt) készre sütjük. Uborkás olajoshal-saláta Hozzávalók: 50 dkg uborka, 2 doboz olajos hal, 2 vörös­hagyma, 2 gerezd fokhagyma, 20 dkg paradicsom, 1 fejes saláta, petrezselyem, só, bors, mustár, citromlé. A mustárt simára keverjük a sóval, a borssal, a citromlével. A karikákra vágott vöröshagymát a halolajon megfony­­nyasztjuk, hozzáadjuk a zúzott fokhagymát, a paradicso­mot, és sűrű mártássá főzzük, majd kihűtjük. Salátalevelek­kel kibélelünk egy tálat, beletesszük a felszeletelt uborkát, ráöntjük a mustáros keveréket, rárakjuk az apró olajos halakat és leöntjük a paradicsommártással. Megszóljuk zeller- vagy petrzselyemzökldel. és behűtve tálaljuk. Kapros tök tojással Hozzávalók: 50 dkg gyalult tök, 1 csomag kapor. 1 kanál ecet, fokhagyma. 6 db tojás, 1 kefir, só, 2 kanál olaj. A tököt megsózzuk, az ecettel meglocsoljuk, majd az olajon, saját levében, fedő alatt megpároljuk. A tojásokat felverjük, belekeverjük a zúzott fokhagymát és a megpuhult tökre öntjük; addig keverjük, amíg megkocsonyásodik. A kefirt elkeverjük az összevágott kaporral, és tálaláskor a tojásos tökre öntjük. c BEFOTTKOSTOLO Ribiszkeíz Az érett ribiszkét megmossuk, le­szemezzük, és nagyon kevés víz­ben (kg gyümölcshöz 1 dl víz) felfözzünk úgy, hogy a szemek megpuhuljanak, majd áttörjük (vagy gyümölcsprésen átenged­jük). Egy liter léhez 70—75 dkg cukrot számítva elkeveijük és fel­fűzzük. Kb. 20 percig főzzük, hab­ját leszedjük, és ha kezd kocso­nyásodni, forrón üvegekbe tölt­jük. Lekötve száraz gőzbe rakjuk. Málnaszörp Az érett málnát összezúzzuk, és nagyobb uborkásüvegekbe rak­juk. Az üveget ritka szövésű vá­szondarabbal. gézzel lekötjük. A gyümölcs előbb habos lesz, forrni kezd. majd egy hét múlva a leve letisztul. Ekkor leszűijük. a gyü­mölcsöt kinyomkodjuk. A málna­iét fele mennyiségű vízzel hígít­juk. Az így nyert lé minden liter­jéhez I kg cukrot teszünk, jól el­keverjük, és 10 percig forraljuk. Forrón üvegekbe töltjük, leköt­jük és száraz gőzbe tesszük. Vegyes dzsem Egy kg kimagozott cseresznyéhez vegyünk 50 dkg ugyancsak kima­gozott meggyet, 50 dkg egrest, kb. 20 dkg szamócát, málnát, ri­biszkét. Egy kg cukorból 2 dl víz­zel főzzünk sűrű szirupot, kever­jük hozzá a megmosott gyümöl­csöt, és főzzük együtt kb. 30 per­cig. Ha a gyümölcs aránya más, pl. több a savanyú meggy, ribisz­ke, egres, akkor vegyünk több cukrot hozzá. Ha a dzsem kezd sűrűsödni, forrón öntsük üvegek­be, a tetejére tegyünk egy csipet­nyi tartósítószert, kössük le, és rakjuk száraz gőzbe. Tökdzsem A gyenge spárgatököt meghá­mozzuk, belét kikapaijuk és a húsát apró kockákra vágjuk. Tál­ba tesszük és minden kg tökre 50 dkg cukrot. 1 citrom reszelt héját és levét és egy mokkáska­­nálnyi reszelt gyömbért keve­rünk. Egy napig állni hagyjuk, a képződő levet leöntjük, felforral­juk, majd a tökkockákat is beleté­ve sűrűre főzzük. Üvegekbe tölt­jük, lekötjük, és száraz gőzbe rak­juk. KORSZERŰ HÁZTARTÁS j Egyre több teflon bevonatú edény között válogathatunk ház­tartási boltjainkban. Eddig több­nyire csak lábasok, fazekak, ser­penyők kerültek a polcokra, újabban pedig különféle tepsiket, őzgerinc-, kuglóf- stb. formákat láttunk. Igaz. az importált áru ára még kissé borsos, de kellő bánás­móddal hosszú az élettartama. A teflon bevonatú edény elő­nye, hogy védi a benne fövő ételt, nem ég oda (feltéve, ha nem véglegesen felejtjük a tűzön.). Zsírmentesen, tehát diétásán is süthetünk benne húst, csak hasz­nálat előtt egyszer vékonyan ki kell kenni olajjal. Éles eszközzel nem nyúlhatunk bele. mert fel­karcolja az edény falán lévő be­vonatot Ha teflonedényt ve­szünk, vegyünk hozzá falapátot, szűrőkanalat és -villát is, amit mostanában ugyancsak több he­lyen láttunk — igaz inkább a Szlovákia boltjaiban (drága, kézi munkák), mint a háztartási bol­tokban (olcsóbb, géppel készített faeszközöket). Hogy a teflonbevonat hosszú ideig ép maradjon, óvatosan tisz­títsuk: ne használjunk súrolóport. csak folyékony tisztítószert, és in­kább áztassuk az edényt, mint kefével dörzsöljük. Tűzálló edényekben is válogat­hatunk bőven, legfőbb előnyük, hogy ugyanabban az edényben tálalhatjuk, amelyben sütöttük­­föztük az ételt. A használatánál arra ügyeljünk, hogy a tál alá mindig tegyünk lángelosztó szitát vagy vaskorongot, és az edény alja ne legyen nagyobb, mint az alátét. Forró vasra és hideg vízbe soha ne tegyük az edényt, mert a hőkülönbség miatt szétreped. £ KERTESZKEDOKNEK (Szaktanácsadó: Sándor Olga) A szakszerű vízadagolás ter­méshozó, a helytelen öntözéssel viszont jóvátehetetlen hibát köve­tünk el. Az első és legfontosabb sza­bály: hideg vízzel soha se öntöz­zünk. Ha nincs lehetőségünk ál­lott, langyos vízzel öntözni, kí­méljük a növény lombozatát; a talajt, illetve a sorközöket öntöz­zük. Egyébként ez az eljárás min­denkor ajánlatos: ne a növényt, hanem a termőföldet telítsük víz­zel. Rossz szokás a nap bármely szakaszában nekilátni az öntözés­nek. A gyakorlat bizonyítja, hogy legjobb ritkán, de kiadósán ön­tözni. A vízigényes növényeket (karfiol, kel, káposzta) hetenként öntözzük, más növényekre — pl. a paprikára — viszont vigyáz­zunk. mert a túl gyakori öntözés károsan hathat rájuk. Tő- és szár­rothadást okozhat, gátolhatja a virágok megiermékenyüléséi, en­nek következtében nemcsak a vi­rág hullik le, hanem a kis paprika is. Az uborka túlöntözése szár- és termésrothadást okozhat. Ha a lombozatot rendszertelenül ön­tözzük, elősegítjük a lisztharmat, a peronoszpóra és egyébb növé­nyi betegségek képződését. Ösz­­szefoglalva: szakszerűen öntöz­zünk, és akkor, amikor a növény igényli. Célszerű és ajánlatos a kora reggeli és az esti órákban. Napközben ne öntözzünk. Ezzel kapcsolatban szóljunk néhány szót a növényvédelemről, illetve a permetezésről. Az egész­séges növényállományra káros hatással van a gyakori permete­zés. Ismernünk kell a növényi, ill. az állati kártevők megjelenését, jelenlétét előidéző tényezőket. Sokan összetévesztik a növényi betegségeket (lisztharmat, pero­noszpóra, szár- és gyökérrotha­­dás) az állati kártevőkkel (levélte­tű. földibolha, penészféreg, her­nyók). Először állapítsuk meg a kórokozót, csak utána permetez­zünk. Ha nem vagyunk biztosak a dolgunkban, forduljunk meg­bízható szakemberhez. Megéri! Tudnunk kell, hogy a vegyszer méreg. Megelőzi, gyógyítja a nö­vényi betegségeket, elpusztítja az állati kártevőket, de magának a növénynek árt. Vegyszert csak szükség esetén alkalmazzunk, és tartsuk be az előírt adagolást!

Next

/
Thumbnails
Contents