Nő, 1982 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1982-07-06 / 28. szám
nvári fejtörőnk „Minden európai (vagy európai származású) ember — bárhol él is — magában hordoz egy darab Görögországot. Ha földjére lép a lábunk, mintha őshazában járnánk. Ennek az országnak, ez ország népének köszönhetjük ugyanis kultúránk és civilizációnk alapjait." — Írja Vojtech Zamarovsky a Görög csodában. Persze nemcsak neki, mégis .. . A görögök ismerték fel először az emberi ész erejét. Ők értették meg elsőként, hogy az emberek közti viszonyokat maguk az emberek alakítják. Minden fontos tudományág alapjait a görögök rakták le. Csodálatos műalkotásokat hoztak létre, amelyek még ma, évszázadok, évezredek után is turistaparadicsommá teszik Görögországot. Ez a föld adta a világnak a legnagyobb drámaírókat, itt hangzott el a történelemben először az a követelmény is, hogy a művelődés az egész nép közügye legyen. A fecskék és gólyák útján csupán két és fél óra repülőjáratra van tőlünk... az Olümpeion, az Olümposzi Zeusz fellegvára, amely a hagyomány szerint a világ legrégibb temploma. Az Akropolisz, amelynek szikláin épült a világ legrégibb színháza; innen indultak útnak Szophoklész, Euripidész drámái, Arisztophanész komédiái; itt pihennek Athén leghíresebb férfiai; istenek és hősök, királyok és szatírok, titánok és hárpiák .. . Athén védőisteneinek temploma az Akropoliszon. Márványból készült. csak balról a második kariatidát helyettesíti az 1802-ben Angliába vitt eredeti cementöntvénye. Az i. e. 421 —406-os évek ben épült. Világhírű színésznő — kulturális miniszter FILOZÓFIAI VÁLASZOK 1. Szókratész görög filozófus feleségét Xantippének hívták. Nagyon házsártos, összeférhetetlen teremtés volt. Amikor megkérdezték Szókratésztől, mi késztette arra, hogy egy ilyen nőt elvegyen, így válaszolt: — Megfigyeltem, hogy azok az emberek, akik jó, tapasztalt lovasok akarnak lenni, nem jámbor, hanem tüzes paripát választanak maguknak. Abból indulnak ki, ha be tudják törni, a többivel könnyen megbirkóznak. Pontosan Így jártam el én is. Miután szeretnék bánni tudni az emberekkel, elvettem Xantippét, s meg voltam győződve, hogy ha vele megértjük egymást, a többi emberrel már könnyű dolgom lesz. 2. Szókratésztől egyszer megkérdezték, melyik az emberi test legérzéketlenebb része. — Az orr — felelte. — Nagyanyám egy életen át vezette nagyapámat az orránál fogva, de az öreg ezt sohasem vette észre. 3. Szókratész tanítványai megkérdezték a mestert, nem tud-e valami jó receptet az első látásra fellobbanó szerelem ellen. — Tudok — felelte a bölcs —. Figyelmesen meg kell nézni az illetőt másodszor is! Görögország kulturális minisztere ma egy világhírű filmszínésznö (képünkön), akit mi görög tragédiák megfilmesített változataiból ismerünk. Ki az? 1. Dóra Kazantzakisz 2. Iréné Papasz 3. Melina Mercouri A választ postai levelezőlapon, a megjelenéstől számítva hat napon belül küldjék be szerkesztőségünk címére: a Nő szerkesztősége, 812 03 Bratislava, Martanovicova 20. A levelezőlapra ragasszák rá a 2. szelvényt. Az olümpiai gimnázium. Az olimpiai játék születésének helyén ez volt a legnagyobb épület, amely testnevelési célokat szolgált. Az i. e. II. században épült. — Akkor miféle szökés ez? — Most Bornemisszához lép, s egy álló percig farkasszemet néz vele, azután keményen rárivall: — Hogy történt? De igazai beszélj, mert kettéhasítlak! Bornemissza szembenéz Bottyánnal, és valamiért, ami elmondhatatlan, hirtelen bizakodás önti el. Érzi. a becsület, az igazság lépett elébe, nem kell itt elhallgatnia, takargatnia semmit. Bornemisszát is megilletödölté teszi a generális nagy neve. Halkan kezdi, de hangját egyszerre akaratlanul is átfűti a harag. Előbb az együttérzés, majd a felháborodás hozza indulatba Bottyán Jánost, mert azt hallja Bornemisszától, amit az instaneiázók már megírtak. — Generális uram! Egész télen át Nyitrán* rostokollunk. A hópénz vagy elmaradt, vagy egy vasat sem ért. Prófunt nem volt. vagy csak harmadnapos. Köpenyünk elvásott. a csizmánk kilyukadt. A német golyója már a falainkon kopogott. Azt mondtuk, elég. Taszított a harci kedv. húzott minket haza a falu. Ez történt. Egy német hadnagyot négy legényével béhoztunk, a többit Réthén levágtuk, három falubélit is csatoltunk a hadhoz. így történt, s ezért állok én most. mint szökevény lator, Inczédi ezereskapitány úr előtt. — Ezereskapitány uram, ez mind való? — kérdezi Bottyán, halkan, fojtottan Inczéditől. — Annyi való, hogy a foglyok és a legények béjöttek. Bornemissza — mint akinek már minden mindegy — támadón közbeveti: — Nem jöttek, hoztuk mi azokat! Bottyán megenyhülten méregeti, nézi Bornemisszát: — A rendtörésért egyheti áristom! — kezdi módjával. Az urakról egyszerre nagy teher esik le. Inczédin is elégedettség látszik. De Bottyán hirtelen mozdulattal most Balogh Istvánra mutat: — És strázsamesterség galánthai* Balogh István ezerében a bátor portyáért! A nagy öröm mindig zavarral párosul. Mit is mondjon most Bornemissza. Bottyán kedvtelve néz a legényre, de mégis parancsoló hangon szentenciázik: — Az áristomot egy esztendővel elhalasztóm. De jól vigyázz, felrovom, mert ne hidd, hogy a nádasban verekszel. Fordulj, indulj! Bornemissza kihúzza magát, indul. Botytyán utána néz. Aztán elkomolyodik, megfordul. s Inczédi. Sipeky. Dobay urak elé áll. szinte testközelbe: — Urak! A fejedelem parancsára kezembe veszem az északi hadakat! Rendet, fegyelmet követelek! Aki a katonák hópénzéi rézben fizeti, de a borát ezüstért adja. az lakolni. felelni fog. Tulajdon erszényemből még ez egyszer 7000 ezüstforintokat kifizetek zsoldba, de egy hó múltán Rákóczi pénzének olyan becsülete legyen itt Nyitrán. akár a zászlajának! Nem csuda, ha itt elcsüggedt a kuruc. De én kálvhafütőinas voltam kölyökkoromban — hisz emlegetik ezt nagyságotok éppen elegei —. s akkor megtanultam, hogyan kell a parazsat szítani. . . (folytatjuk) * Bratislava. *Reca, *Nitra. *Galanta (nö i7
