Nő, 1982 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1982-01-01 / 1. szám

MINDENT AZ EMBERERT Hogyan lehetne még jobban mozgósítani a társadalmunkban fellelhető tartalé­kokat: kihasználni a lakónegyedekben, a faluvégeken lévő, parlagon heverő földterü­leteket? Milyen segítséget nyújthatnak piacel­látásunkban a kisállattenyésztők és a kisker­­tészkedök? Milyen 'segítséget várnak, hogy munkakedvük — és termelési eredményeik — lényegesen emelkedjen? Mik a legsürgősebb, soronlévö feladataink, amelyek megoldása nem késlekedhet? Ezekkel az időszerű kérdésekkel foglalko­zott a Szlovákiai Nőszövetség Mindent az emberért mozgalmának galántai országos aktí­vája. A témakörnek megfelelően Elena Litva­­jová, az SZLK.P KB Elnökségének tagja, a Szlovákiai Nőszövetség KB elnöke beszámoló­ja, után (amelyet 51—52. számunkban közöl­tünk) a legilletékesebbek — a kisállat! enyész­tek és -kertészkedők — kértek és kaptak szót. Azokból az elhangzott felszólalásokból ra­gadtunk ki néhány gondolatot, amelyek a Mindent az emberért mozgalomban további ötleteket, javaslatokat jelentenek, s azokból, amelyek a nőszervezetek tagjainak további segítségét taglalták. Anna Horanská. a Szlovákiai Kisállatte­­nyésztök Szövetsége KB Elnökségének tagja felszólalásában azt elemezte, mit tett a szövet­ség konkrétan annak érdekében, hogy hazai élelmiszerellátásunkat javítsa. — A mintegy hetvenezer tagot számláló Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetsége érzi ennek a feladatnak a fontosságát és minden figyelmét arra összpontosítja, hogy az élelmi­szerellátásban minél hatékonyabb segítséget nyújtson. Tagságunk jelenleg 1747 helyi szer­vezetben tevékenykedik. Szabad idejükben baromfi, nyúl. galamb, kecske, juh vagy éppen egzotikus madarak és más nemesített állatok tenyésztésével foglalkoznak. Milyen haszna van mindebből az országnak? Évi átlagszá­mokban: ezer vagon diétás húsáru, százmillió tojás, egymillió-kétszázezer állatbör. huszonöt vagon gyapjú, száz mázsa toll, Értéke: 2% millió korona. ' Anna Horanská azt is elmondta, hogy a nőszervezet tagjai hogyan segítik a kisállatle­­nyésztők munkáját. Közös igyekezetük eredmé­nye. hogy eddig 208 „ifjú állattenyésztő” cso­portot tartanak nyilván. 4 200 taggal. Abban, hogy egvre több helyen sikerült állattenyész­tésre felhasználni a konyhai hulladékot, szin­tén a nőszervezetek tagjai voltak segítségükre. LaVrinec Erzsébet, a Szlovákiai Nószövetség Komáromi (Komárno) Járási Bizottságának titkára felszólalásában rámutatott arra, hogy a járás asszonyai érzik, mennyire szükség van minden egyes dolgos kézre, teremtő akaratra, ötletre, a tartalékok feltárására. — Azt tapasztaltuk — mondotta többek között —, hogy talán sehol ennyi tartalék nincs, mint éppen a kisállattenyésztők munká­jában. szorgosságukban. De megtorpan az igyekezet, ha a fóliasátrak alatt termesztett korai és idényzöldségfélék felvásárlásával gondjaik vannak. Ha friss árut akarunk a vásárlók elé tenni, akkor nemcsak a termelő­nek kell igyekeznie, hanem a felvásárlónak is; konkrét, alapos piackutatásra van szükség. A termelőnek ráfizetés, az országnak pedig pó­tolhatatlan veszteség, ha a kínálat paprikából pl. 2100 tonna, a kereslet pedig mindössze 800 tonna (a felvásárlók részéről), mint ahogy ez az elmúlt idényben volt. A különbség túl nagy tét ahhoz, hogy ne vegyük komolyan, főleg a mostani gazdasági helyzetben. Dr. Jaroslava Teményová. a Galántai Járási Népi Ellenőrző Bizottság elnöke arról számolt be. hogy a kisállattenyésztők és a kiskertészek panaszkodnak a gyakran értéktelenné váló kitermelt áru miatt, mert nincs aki felvásárol­ja. Az ellenőrző bizottság megállapítása szerint a panaszok jogosak. Volt rá példa, hogy a leadott friss, kifogástalan minőségű áru csak a hetedik napon ért a vásárlóhoz, természetesen értékét veszítve, ráfizetéssel. Az ellenőrző bi­zottságok véleménye is az, hogy a zöldségfélék „vándorlási útját” lényegesen meg lehetne rövidíteni. Miért ne kaphatnák az üzemi kony­hák, óvodák; bölcsődék, iskolák, stb. a legjobb minőségű zöldséget, gyümölcsöt egyenesen a termelőtől?! Nataäa Hroncová, a Kassa-vidéki (Koäice­­vidiek) kiskertészek nevében szólalt fel, és elmondta többek között, hogy a nőszervezetek lajgaival közösen segítették a kistermelők munkáját hogy a járás önellátó legyen zöld­ségben, gyümölcsben, húsban, összesen 1075 hektár nem mezőgazdasági területről, vagyis útszélekről, árkok mentéről, nehezen megkö­zelíthető domboldalakról kaszálták le a szénát, megszárították és átadták az állattenyésztők­nek. Az országos aktíva felszólalásaiból, a szü­netben elkapott félmondatokból, vitákból ítél­ve munkakedvből nincs hiány, az utóbbi he­tekben józan, okos határozatok is születtek, csak éppen az elmúlt év tapasztalataiból kiin­dulva jól kell szervezni, meg kell fogni a dolog végét, már most, mielőtt a kistermelő is össze­állítaná saját — ezévi — tervét. Ezeknek a tapasztalatoknak az alapján fog­lalta össze a galántai aktíva a Mindent az emberért mozgalom új feladatait: — Meg kell értenünk, hogy a termőfölddel való gazdálkodás létkérdés, a föld a nép pótolhatatlan kincse, eleme a szocialista ember formálásának; tehát arra kell törekednünk, hogy ez a ludat minden ember gondolkodásá­ban gyökeret eresszen. — Meg. kell értenünk az eleiemmel való gazdálkodás fontosságát háztartásainkban, a felvásárlási láz értelmetlenségét, a mindenfajta pazarlás elleni küzdelem szükségességét. — Meg kell valósítanunk a CSKP KB, az SZLKP KB és a szlovák kormány határozatait, amelyek a földalapot védik, s megszabják kihasználását; meg kell valósítani minden olyan határozatot, amely a kistermelőket és azok földhöz jutását segíti elő. Be kell fejezni a parlagon heverő földek feltérképezését, és a földet mielőbb átadni a kistermelőknek meg­munkálás végett. — Úgy kell irányítani a Szlovákiai Kisker­tészek és Kisállattenyésztők Szövetségének munkáját, hogy össztársadalmi érdekből kifo­lyólag jól tudjanak gazdálkodni az energiával a melegházak, fóliasátrak fűtésénél, s hogy ehhez használjanak kevésbé értékes energia­­hordozókat. illetve hulladékhőt. — Fel kell kelteni a lakosság érdeklődését az állattenyésztés, baromfitartás iránt, saját szükségletüket kielégítendő, de a felvásárlási szerződés megkötése, illetve tenyésztelepek létrehozása céljából is. — Becsületességre nevelni a kistermelőket, hogy ennek a tevékenységnek a fejlesztése ne a szocialista termelés rovására történjék. Minde­nütt maximálisan arra kell törekedni, hogy az ételmaradék a háztartásokban, az iskolákban, a közétkeztetésben ne vesszen kárba, hanem gyűjtsék össze takarmányozásra. — Felül kell vizsgálni a városok, községek statútumát a célból, hogy a peremkerületek­ben tenyésztelepek létesülhessenek. — Törődnünk kell azzal, hogy a kötelezett­ségvállalási mozgalomba belefoglalják a gyü­mölcs és zöldség betakarítását, a széna begyűj­tését a gépek számára hozzáférhetetlen helye­ken. továbbá meg kell szervezni a burgonya, a kukorica, a cukorrépa utólagos betakarítását, hogy a veszteség a minimálisra csökkenjen. — Megvitatni a kereskedelmi szervekkel a szerződések időbeni megkötését, az árpoliti­kát. s ezzel kapcsolatban a folyamatosabb felvásárlás és elosztás lehetőségeit, különösen a gyorsan romló zöldség- és gyümölcsféléknél.-MA­(nű~7)

Next

/
Thumbnails
Contents