Nő, 1982 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1982-01-12 / 3. szám

MISKOLCZI MIKLÓS SZÍNLELNI BOLDOG SZERETŐT II. fejezet Nemszerelmek Szoprán hang a magnetofonról; — „Jól megvoltunk szexuálisan is. Azonkí­vül segítőtársam volt nekem, olyan diákköri vezetőféle. segített a tanulásban, és nagyon tetszett, hogy minden problémámat a magáé­nak tekinti. Úgy gondoltam — mert nem volt szerelmi házasság —. hogy ha abban a három évben, amíg együtt jártunk az egyetemen, az elvárásaimnak megfelelt, akkor később, házas­ság után mégjobban fogunk egymással azono­sulni. Tulajdonképpen ez jó is lett volna, csak nem számítottam arra. hogy az együttélés mennyire megváltoztatja a férfiak viszonyát a nőkhöz. Konkrétan a házasság ténye. A férfi teljesen belenyugszik abba. hogy ő most ki­húzta a számát, úgy érzi, hogy neki sokkal többet ennél nem kell tennie, mert ez a nö most már örökre mellette marad, bármit is csinál. Hát nekem nem ilyen elvárásaim vol­tak. hogy kihúztak és letesznek. Szerettem volna a kétoldalú kapcsolatot folytatni. Úgy alakult, hogy a férjem házasságunk legkezde­­tén szóban is tudomásomra adta, hogy ne lógjak állandóan rajta, például, hogy moziba is elmehetek egyedül, elég nagy kislány va­gyok, meg ilyesmi. A szüleimnél például el­képzelhetetlen volt, hogy ha anyám el akart menni moziba, apám ne_kísérte volna el, de ha apámnak nem tetszeti, akkor anyám sem nézte meg. Nem az. hogy nagykorú vagy. menj el egyedül! De nem is ez volt a döntő, ez csak apró momentum volt. Csakhogy ilyen apró momentumok ütnek rést a házasságon. Ezzel a magatartásával, hogy engem így háttérbe szo­rított és leültetett, kialakított bennem egy olyan igényt és elhatározást, hogy én föltétien megcsaljam. Például a második napon kijelen­tette, hogy menjek onnan az ágyából, mert nem mindennap ... Nagyot csalódtam, mert elgondoltam, hogy most, amikor férjhez men­tem, mindennap odabújok a férjem mellé, nemcsak pont azért, hanem egyáltalán örö­mömben, hogy férjem van és hozzábújhatok esténként. Ezt a házassággal együttjárónak tartottam. Hogy ö ilyen durván ellökött magá­tól és még azt is közölte, hogy ha ez nem elegendő, tartsak magamnak szeretőt, szinte világosságot gyújtott az agyamban, hogy van itt más megoldás is. Azonkívül a bosszúnak a lehetősége, mert van egy bizonyos szexuális büszkeség. Hogy engem nem vesznek semmi­be, engem, aki olyan nagyszerű vagyok? így történt, hogy a második este fogadalmat tet­tem. meg fogom csalni a lehető legelső alka­lommal. Amíg udvarolt, nem volt mással dol­gom. A hatodik héten került rá sor, mert, ugye. a nászút közbejött. Találkoztam egy férfival, aki már régóta ostromolt. Évek óta. Nyilván nem tudta, mi ütött belém, hogy hathetes házas koromban egyszer csak enge­dek, de hát örült a ténynek. Hetente elmentem ehhez a férfihoz. Elég rossz körülmények között, mert zugban kellett találkozni másnak a lakásán, ami ráadásul valami iskola épületé­ben volt és egy konyha előtt kellett elosonni, ahol állandóan figyeltek a konyhalányok. hogy ki megy el arra, mert az csak rossz úton járhat. Azonkívül az egyik oldalon a labor, a másik oldalon a könyvtár volt, nagyon csönd­ben kellett lenni, mert mind a két helyen csöndben voltak. Tulajdonképpen nem is elé­gített ki engem ez a dolog. De az. hogy csalom a férjemet és van szeretőm, elviselhetővé tette a házasság első évét. ami szerintem a legnehe­zebb. Még akkor is, ha két ember előtte hosszabban ismerte egymást.” Az interjú friss, a történet jó tízesztendős. Tíz eltelt év számomra hitelesíti a mesélő kedvel és a tárgyilagos hangvételt. Csilla azóta második házasságban él. és mindig voltak, ma is vannak külső kapcsolatai. A történet aligha­nem kiválóan alkalmas arra, hogy a szerelem­mel nem igazolt külső kapcsolatok, azaz: nem­szerelmek elemzésének kiindulópontja legyen. Valószínű, hogy nős férfiak és férjezett nők (ha egyáltalán eljutnak eddig, mert ez nem bizonyos) nem házasságuk másnapján, és nem ilyen határozottan döntenek egy külső kapcso­latról. Bizonyos jelek azonban arra utalnak, hogy ha ez a döntés egyáltalán megszületik, úgy egyre korábban és tudatosabban születik meg. Mondhatni, ma már nem ritka, hogy férfiak és nők. a monogámia elvetésének egye­lőre titkolt, ám szilárd elhatározásával ígérnek és kötnek monogám házasságot. Vitathatatlan, hogy a házasságban együtt töltött idő a partnerek bizonyos érzelmi (sze­relmi. gyöngédségi) tompultságát, szexuális közömbösödését hozza magával. Legfeljebb nem mindenki egyformán éli át ezt a folyama­tot, következésképpen nem egyformán dönt. A monogám házasság szempontjából természete­sen az a legfontosabb kérdés, hogy milyen elhatározás születik. Ehhez képest másodla­gos, hogy időben mikor születik döntés. Ha viszont az elhatározást, a vállalkozást már adottnak tekintjük, akkor egy házasságra az a legjellemzőbb, hogy miért, hogyan, milyen körülmények között kerül sor a megvalósítás­ra. A miért kérdésre adható legáltalánosabb választ az előző fejezetben már összefoglaltam. A szubjektív, előzetes vagy utólagos indoklás­ban (ahogy Csilla meséjében is láttuk) nincs társadalmi háttér, csak a mindennapos, leg­végső impulzust szokták felemlegetni. Ez is nagyon érdekes és tanulságos. Mivel szoktunk indokolni? Beteg az aszszony. de becsületből ki kell tartani mellette: teljesen elhidegültünk, két év óta nincs közöttünk semmi: későn ismertem meg a feleségem tulaj­donságait és most már ott a két gyerek; kellene egy megértő társ az ember életében... Vagy a másik oldalon: Elhanyagol a férjem; impotens lelt: nem tud kielégíteni, még sohasem volt igazán jó vele (ez a magyarázat újabban nagyon kedvelt, nyíltan a szexualitásra utaló vallomás); ő is megcsal, becsapott, kurvát tart; tapasztalatlan lányka voltam, amikor hozzá­mentem; te okos és könnyed vagy. a férjem nehézkes, körülményes, unalmas ... Hangsúlyozom azonban, hogy az egymás­nak adott magyarázat, a magyarázkodás ma már divatjamúlt, korszerűtlen. (folytatjuk) ÉVFORDULÓK 1622. január 15-én született Jean-Bap­­tiste Poquelin Moliére világhírű francia drámaíró és színművész. Hatvan éve ugyanezen a napon szüle­tett Július Pántik nemzeti művész, szlo­vák színész. Svetozár Húrban Vajansky születésé­nek 135. évfordulójára január 16-án emlékezünk. 1847. január 16-án született Mikszáth Kálmán, a magyar kritikai realizmus egyik legnagyobb alakja. 70. születésnapját ünnepli január 17-én Jaroslav Zieh cseh zeneszerző. Hazánk festőművészei ünnepi összejö­vetelen emlékeznek meg Rudolf Vej­­rych centenáriumáról. 1882. január 18-án született. Ugyanezen a napon emlékezünk meg a világhírű filmszí­nészről, Oliver Hardyról, aki 1892. ja­nuár 18-án született. KÖNYV Az írók, képek második kötetét kapta kezébe az olvasó a budapesti Tankönyvkiadó gondozásában. A ^ ^ kiadó szerint afié­le segédtankönvv­­ként adhatnánk a “““ kötetet iskolás gyerekeink kezé­­be. de ez a könyv. I akárcsak az első része, ettől sokkal többet ad. Huszonhárom író gyermek- és ifjúkorának rajzában szó sincs tankönyv ízű szövegről, mert ismert írókról, költőkről eleven, megkapó emléke­ket olvashatunk szülőföldről, a családi fé­szekről, az első iskoláról, a gyermekévek csínytevéseiről. Nyilas Misiével felérő szen­vedésekről. A szerzők — Balázs Mihály és Vati Papp Ferenc — munkájáról így szól a könyv szerkesztője: „ismerős kisfiúk” lábnyomait keresik a múltban, azét a kisfiúét, akinek az útja — Kosztolányi találóan szép szavával élve — a „végtelenbe visz”. S kik ezek a „kisfiúk”? Csupán néhány név: Berzsenyi Dániel, Eötvös József. Katona József, Ma­dách Imre, Babits Mihály, Radnóti Miklós, Tamási Áron, Karinthy Frigyes, Németh László, Sütő András... Mi fogja össze a huszonhárom író, költő más-más korban átélt gyermekkorát, hiszen a válogatás sem lexikális teljességet, sem a tankönyvek iro­dalmi anyagának egészét nem fogja át? A szerkesztő indoklásával: ... . . hogy még így is többen kimaradtak, köztük egészen nagy írók is, az semmiféle értékítéletet nem jelent, csak irodalmunk gazdagságát mutatja.” No és az igényt, hogy az ilyenfajta könyvekre gyerekeknek, pedagógusoknak, felnőtt olva­sóknak egyaránt szükségük van. A kötetet sok fénykép, levél, rokoni vagy baráti emlékezés, vers- és novellarészlet teszi hitelesebbé, élvezetesebbé. —ma— r FILM Jj Színésznő vagyok (szovjet) Viktor Szokolov rendező és Szemen Lun­gin szövegíró filmje Vera Komisszarzsevsz­­kaja életét és színészi pályáját fogja át hatá­sos retrostílusban. Az orosz Sarah Bemhard, mert így emlegetik Komisszarzsevszkát. Ib­sen, Maeterlinck, Osztrovszkij, Csehov da­rabjaiban remekelt a századfordulón. Együtt dolgozott az orosz színház reformistájával. MejerholddaL de rendezői koncepcióját, an­nak diktatórikus voltát nem tudta végérvé­nyesen magáévá tenni. Legendás életének korai halála vetett véget 1910-ben. A film a színésznő életrajza vagy inkább egyes életké­pei. Ő maga vall életéről, miközben annak valódi értelmét keresi, önmagát fogja valla­­tóra és egyben érezteti, hogy a színpadi siker hátterében valójában fájdalom, magány rej­tőzik, igaz és bátor Színészi tetteinek meg nem értése. Kissé felületes szemlélet lett az eredménye az ábrázolás ezen törekvéseinek. A feltett kérdés — vajon a színésznő meg­­tett-e minden tőle telhetőt az életben? — megválaszolásra, ennek ábrázolására végül is kevés lehetőség jutott Natalia Szajkovova játszotta Komisszarzsevszkaja szerepét, pszichológiai önarcképe kicsit egysíkúra, sze­mélytelenre sikerült. —fm— HANGLEMEZ Titkaim a címe Katona Klári legújabb nagylemezének. Presszer Gábor, a „könnyű­zene" Erkel-díjas művészé, valamint Somló Tamás, a Lokomotív GT tagja írta a zenét, a szövegeket pedig Dusán Sztevanovity. A számtalan nemzetközi siker, szakmai elisme­rés alapján joggal várjuk el a szerzőktől, hogy évek során kialakul egyéni zenei vilá­gukon belül maradva mindig újat, frissel adjanak kedvelőik, vagy éppen rajongóik „asztalára”. A dalok túlnyomó része a szerelemről szól. Rendben. Csak ne ugyanazt mondják róla a végtelenségig. Dusán Sztevanovity szövegei ugyanazt is mondják, meg mást is. /„Miért nem próbálod meg velem/ Én még ki merem mondani: szerelem" vagy: „Miért a szerelem, ha minden születés új halál?”/. A dalszöveg azonban^ nem leírva méretik meg. Hallgassuk Katona Klári előadásában, Presszer zenéjével Remek blues-hanguiatú szerzemény. S mindjárt az összegezés: Kato­na Klári remek énekes. Van persze ennél eredetibb dal is a lemezen. Például a Göm­bölyű dal. Ez az egyetlen, amelynek témája nem a szerelem, A finom ívelésű dalok — A titkos szobák szerelme, Egyszer volt. Hello — bizonyára slágerek lesznek. Én mégis a Szeresd jobban-ra és a Vigyél el-re szavaz­nék.-kpj-

Next

/
Thumbnails
Contents