Nő, 1982 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1982-06-08 / 24. szám

MISKOLCZI MIKLÓS SZÍNLELNI, BOLDOG SZERETŐT Íme a bizonyság, hogy az érzelmileg igazolt, illetve a jogilag biztosított szexuális kapcsola­tok kényszerű egymás mellé rendelése nem egyszerűen csak új helyzet, de ami több ennél, fölforgatta a szerelemben élés ősi normáit és morálját is. Nem hiszem, hogy van és a közeli jövőben lesz olyan monogám házasság, amely ezt az egymás mellé rendelést megrázkódtatás nélkül élné túl. Hiába minden megegyezés, az újsze­relmet élvező, illetve a „pálya szélére” sodort házastársak között nyilván tovább romlik a korábban sem ideális viszony. Ahogy a szerelem egyszeri és megismételhe­tetlen, ugyanúgy nincs mód megakadályozni ezt a megismételhetetlent. ha egyszer már lendületet vett. Próbálkozhat a házastárs. ami­vel akar: nyájas szóval, durvasággal, könyör­géssel. fenyegetéssel, részegséggel, imádsággal, aranylánccal, programokkal, türelemmel vagy pofonokkal. Státusa ugyanis ilyenkorra már menthetetlenül kettévált. Mint ember, meg­őrizhet valami sajnálatot, megértést, némi sze­­retetet és nosztalgiát, tekintettel az együtt töltött 5—6—8—10 esztendőre. Bizonyság erre, hogy távollétében nem szokták bántani, s ha nincs jelen, még egy-egy szeretetben fel­buggyanó gondolatot is kaphat. De a házas­társ. mint szerep, egyre idegesítőbb, irritálóbb, hiszen gátolja az újszerelem megélését, korlá­tozza a megszerezhető élményeket, örömöket, útját állja a szabadságnak, szárnyalásnak, le­húz, altat és befed. Ezért van, hogy az ember hiába próbálkozik bármiféle átváltozással, semmit sem ér el, hiszen nem vele. hanem a szerepével vannak ellenérzések és érdekellen­tétek. Nem mondhatom, hogy e kettősség (az ember és a szerep) felismerése általánosan elteijedt. Ezért sok „falhoz állított” házastárs egyszer csak ösztöneire kezd hallgatni, és ami legrosszabb, éppen a kritikus helyzetben hang­súlyozza túl házastársi szerepét. Jogait, privilé­giumait az ágyban stb. Mondani sem kell, hogy ez csak olaj a tűzre. Tehetetlenségükben mégis sokan eljutnak idáig. Legalábbis azok. akik nem teljesen közömbösek, akik a felmért és felismert helyzetben úgy érzik, hogy akciót kell kezdeményezniük. Az úgymond megcsalás felismerése nem túl nehéz. Sőt könnyű. A szerelem alapú külső kapcsolat szimptómái elég egyértelműek ah­hoz, hogy kizárják a tévedés lehetőségét. Ak­kor is. ha nincs in flagranti, nincs fülbesúgás. ha nem kerül sor a több szakértő által jónak tartott „mindent tisztázó” beszélgetésre. Ilyen­kor csak az a kérdés, hogy kinek milyen szándéka van. Például hogy a „megcsalt” házastárs tartani akarja-e és meddig akatja tartani a látszatot, amit hivatalosan házasság­nak neveznek. Ha nem idegen tőle az elválás gondolata, akkor viszont az a kérdés, hogy kezdeményezőként vagy passzív résztvevőként vesz -e részt benne. Ha a házasságbontás kezdeményezését most mintegy átadnám a szenvedő (talán nem is (nöi8 annyira szenvedő!) házastársnak, akkor pontot tehetnék a könyv végére, hiszen az akciók irányítása ezzel kikerülne az újszerelmesek kezéből. Márpedig ez a könyv a házasságban élők külső kapcsolatainak történetéről, viszo­nyairól, fordulatairól szól. Feltételezem tehát azt az egyáltalán nem ritka esetet, amikor a házasságfelbontás gondolata és szándéka az újszerelmes házaslársban érlelődik meg. Nem kell megerőltetni a fantáziánkat. A meglévő szerelem, a szerelem perspektívájának keresé­se. a szerelemben boldog állapot tartósításá­nak kísérlete nemcsak indokolja, de egyenesen megszüli ezt az elhatározást. Az érzelmi bigámia, a napi átváltozások terhe, az otthoni légkör fokozott romlása olyan idegfeszültséggel jár. amit nehéz elviselni. Kü­lönösen nehezen viselik el a nők. Főleg akkor, ha a meglevő szerelem alapján végre jogos reményük van átlépni egy boldogságot, nyu­galmat ígérő kapcsolatba, reményük szerinti házasságba. Különben a nők minden helyzet­ben döntésképesebbek. Nézzük csak meg a válópereket. Majdnem mindegyiken a feleség a felperes. Hogy a férfiak mennyire nem szeretnek dönteni, ezt nemcsak a mással szere­lembe esett férjek tétovasága, de a másba szerelmes feleségek mellett vegetáló férjek türelme is bizonyítja. Alighanem ezzel is ma­gyarázható, hogy a „megcsalt” féljek sokszor egyenesen kerülik a lebuktatást. sőt maguk dobnak mentőövet. Hacsak nincs olyan titkolt szándékuk, hogy a válás erkölcsi következmé­nyeivel mindenképpen a feleségüket terheljék. Ez utóbbi viszont sok férfi hiúságát sérti, tudniillik a felszarvazott férji szerep, ezért nem is gyakori. Sok a döntési iszonyban szenvedő, várako­zó, félreálló, soha semmit sem kérdező, a már-már nyilvánvaló szerető személye után nem kutató, vele a találkozást nem kezdemé­nyező, a maga is inkább külső kapcsolat után néző félj. Van barátom, aki még a közös lakásból is elköltözött az úgymond krízis idejé­re. Az effajta türelmet és időhúzást én ugyan túlzásnak tartom, de hát a világ nem az én véleményem tengelyén forog. Dönteni tehát legtöbbször a szerelmes nő dönt. Mégpedig sokszor gyorsan, meggondo­latlanul, megerőszakolva a helyzetet és a sor­sot. Hogy a külső kapcsolatok néhány további jellemző fordulatának körbejárására még al­kalmam legyen, ahhoz újszerelemben élő fele­ségek döntéseit, akcióit kell feltételezni, és azok következményeit kell nyomon követni. A nők döntésigénye kétségkívül nagyobb, min a férfiaké. Ezért az újszerelem bizonyos szakaszában az elhatározás, a felszólítás, a határidők állítása látszatra teljesen rapszodi­kusan követi egymást. Mint később látni fog­juk. ez a szakasz az újszerelem végén van. Egészen pontosan nem a vég hozza ezt a jelenséget, hanem a döntésigény ismétlődése sietteti a kapcsolat végét. Semmiből semmi nem születik. A döntés­hullámoknak is bizonyosan van valami belső indítéka, oka, törvényszerűsége, de minthogy az otthoni eseményeket, az otthoni viszonyok pillanatnyi változásait csak szűrve ismeri a szerelmi partner, számára a véletlenszerűség látszik valószínűbbnek. Különösen, ha ez utóbbi látszatát olyan bagatell, néha nevetsé­ges tények is táplálják, mint a nagymami meglátogatásakor kapott bölcs intelmek, vagy egy sokat megélt kolléganő jóslata, hogy: meglásd, sosem fog elvenni. Tagadhatatlan persze, hogy vannak figyel­met érdemlő, számításba veendő, érthető sti­­mulusok is, mindennapiak és rendkívüliek egyaránt. (folytatjuk) C ÉVFORDULÓK J 1862. június 7-én született Philipp Leonard Nobel-díjas német fizikus. Ugyanezen a napon emlékezünk meg a Csehszlovák Rokkantszövetség megalapítá­sának 30. évfordulójáról, ötven évvel ezelőtt, 1932. június 8-án a csendőrök lelőttek egy és megsebesítettek négy sztrájkolót a tervená skala — Marge­­cany vasútvonal építőmunkásai közül. 1932. június 8-án a holífi éhségmenet részt­vevői közé lőttek. A pohorelái sztrájkoló munkásokra nyitottak sortüzet 1932. június 9- én a csendőrök. Nikolaus August Otto német feltaláló, a négyütemű motor megalkotója 1832. június 10- én született. Jules Massenet francia zeneszerző születésé­nek 140. évfordulójára június 11-én emléke­zünk. KÖNYV H uszonh armadik kiadás — olvasom A Pál utcai fiúk leg­újabb könyvében, s hiába van előttem a Reich Károly il­lusztrálta kötet, arra a régire emlékezem, amelyik még apám diákkorából maradt ránk, lapokra olvas­­luk azóta, de tulaj­donképpen mégis elnyühelellen, s mostanság sem szégyellem elővenni, bele-belelapozgatok. Tizenhétszer olvastam el nyolc-tizenkét évesen, az első betűtől az utolsóig, egyetlen mondat, szó kihagyása nélkül, mert ebben súlya, jelentő­sége van minden mozzanatnak, történésnek, s az „álló” időnek is. Ennél szebb, jobb, az ifjúsághoz minden időben, örökérvényűen szóló könyvet a hazaszeretetről nemigen ol­vastam annak idején. Sírtam is rajta, nem szégyellem. Már csak azért sem, mert nem érzelgős, könnyeket kierőszakoló, hanem a tiszta emberi (mondhatnám ártatlan gyerme­ki) érzéseket tükrözi. Hazaszeretet — meny­nyire tartalmas és mennyire elcsépelhető szó. Molnár Ferenc őszintén, póztalanul épített rá egy egész világot. Olyan világot, amelyről a mai gyerekek is álmodozni fognak — ha elolvassák a művét. És el kell olvasniuk, mert sokak által a szégyellni valónak tartott pedig a legnemesebb, legszebb emberi dől gokról — a barátságról, a cserbenhagyásról az árulásról, a hűségről — ebből alakíthat nak ki maguknak álomképet, ebben keres hetnek. s találhatnak ideálokat. -gr A PÁL UTCAI I UK c FILM A Luigi Comenci- 1,1 rendezte kus komédia, az „Is­tenem. milyen mély­­^ re süllyedtem" című olasz film már elég régen szerepel a bratislavai mozik műsorán, mégis mindig telt ház előtt vetítik. A márkinő (LAURA ANTONELLI), aki apácák közt nő fel, férj­hezmenetele után is kénytelen apácaként élni. ugyanis a nászéjszakán derül ki, hogy férje a bátyja. Kezdetben nem érti ennek jelentőségét, később pedig majdnem bele­őrül. A férfiak fejvesztve menekülnek, ami­kor megtudják, milyen életet él. Egyetlen barátnője pedig homoszexuális. Válságos helyzetében nem nyújt már megnyugvást a jótékonykodás. Végül felfigyel sofőrjére, akit származása, izzadságszaga, tudatlansága mi­att utál. mégis ő lesz az első és egyetlen férfi az életében. A vígjáték súlyos társadalmi, erkölcsi problémákat boncol. A könnyed humort a komor valóság (az egyház befolyása, a lá­nyokat félelemben, babonás hitben tartó nevelés) bemutatásával ellenpontozza; s így döbben rá a néző. hogy a humorosan elénk tárt század eleji élet Olaszországban (amit napjainkban is „kegyelettel” őriznek, ápol­nak. gondoljunk csak az abortusz-törvényre, a válási törvényekre) szegényes, szennyes fabódékat takar. P. É. HANGVERSENY D A Prágai Tavasz idei első hangverse­nye nagy zenei él­ményt jelentett. Ha­gyományos komoly­zenei fesztiválunk koncertsorozatát a Drezdai Állami Ze­nekar nyitotta meg. neves svéd szárma­zású karmesterük, Herbert Blomstedt vezényletével. NDK-beli vendégeink igényes műsorral jöt­tek. Bemutatójukat az osztrák klasszikusok és a német romantikus zeneszerzők ritkán előadásra kerülő müveiből állították össze. A drezdaiak még egy nagysikerű hangver­senyt adtak Prágában Josef Haydn születésé­nek 250. évfordulója alkalmából, amelyen a világhírű zeneszerző 1794-ben irt B-dúr szimfóniáját mutatták be. Műsoruk további részében Robert Schumann „Hangverseny négy erdei kürtre" és Richard Strauss „A hős élete” c. szimfonikus költeményét adták elő. c SZÍNHÁZ ) A MATESZ MŰSORA június 4.: Galánta (Galanta) — A peleskei nótárius (19,30) június 5.: Nyárasd (Toporniky) — A peleskei nótárius (19.30 június 6.: Csenke (Cenkovce) — A peleskei nótárius (19.30) június 9.: Somorja (Samorín) — Fatamorgá­­na (19.30) június 10.: Diószeg (SládkoviCovo) — A peleskei nótárius (19.30) A THÁLIA MŰSORA június 5.: Tornaújfalu (Nová Bodva) — Zavaros örökség (19,00) június 6.: Kassa (Koäice) — A becsületes molnárlegény (14.00) június 8.: Kassa — Névtelen komédia (19.00) június 9.: Kassa — Névtelen komédia (19.00) június 10.: Fülek (Filakovo) — Névtelen komédia (19.30)

Next

/
Thumbnails
Contents