Nő, 1982 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1982-05-25 / 22. szám

EGYSZER VOLT...

Nem, nem a híres hullai kutyavásárra kóboroltunk, hanem az április régi fővárosi vásárnapokra. Három napig tartott látástól fakulásig. . . Kutya talán nem volt a vásáron (csak a gazdáját kísérgetö), de volt szájkosár és toUseprü, faleknő és facsemete, irhahunda és strandruha .. . Volt néhány falra akasztható tulipiros Xtona Lisa és lila ’Naplemente, szekémyi téli sapka, strandkalap: cukorvatta, medveszar

(tévedés ne essék, ez is cukorka). Ami a régi híres vásárokból megmaradt: tolongás, láhtiprás, keresgélés, lacipecsenye, hordósbor... Ez utóbbi vonzotta a legtöbb látogatót. Ez első igazi napsütéses napon az ember két-három pohár után már nem is tudta, miért áll a kígyózó sor végére ... így legalább — a mámortól — (sokan) láthattak igazi kofákat, igazi portékákkal, igazi vásárfiát is vihettek igazi vásárbóL Különben mi értelme tenne az egésznek?- mákon ni r Gyula és Nagy László felvételei