Nő, 1982 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1982-05-25 / 22. szám
Nem ez az egyetlen szemrehányás, amivel a férfiak a nőket illetik. Ők még mindig a régi idők modelljét látják maguk előtt, azt. amikor a férj teljes jogú és elvitathatatlan úr volt a családban. Gyakran elhangzik a vád: tevékeny és ésszerűségre törekvő feleségünk elveszti nőiességét. ..A feleségem uralkodó természetű — panaszolja N. N. leningrádi lakos. — Nélkülem oldja meg a legférfiasabb teendőket is. nagyszerűen eligazodik nélkülem. sőt még azt is kétségbe vonja, hogy jogom van önálló cselekvésre.” legyenek szívesek önök is. tisztelt uraim, alkotó gondolataik. terveik megvalósítása után hazatérni, és nekilátni a mindennapos házi teendőknek. Mégpedig a feleségükkel egyenlő részt vállaljanak az otthoni munkából is!” A mai feleségek, édesanyák hogyan egyeztetik össze munkájukat és a családot? S milyen szerepet játszhat ebben a férfi, a férj? Ez gyakran érzékeny pont a házastársak viszonyában. ..Esténként a gyerekekkel együtt készítjük el a vacsorát — áll egy másik levélben —. elmeséljük egymásnak, hogy kivel mi történt aznap, s néha még énekelni is támad kedvünk. A férjem otthon van ugyan, de mintha nem is lenne. Ül a díványon, és keresztrejtvényt fejt vagy a futballmeccset nézi a tv-ben. Ha legalább a munkahelyén serénykedne! Ha nem tudnám, hogy ott hogyan viselkedik! Egy helyen dolgozunk ugyanis . . .” Eddig egyetlen levél írója számára sem volt kérdéses az. hogy otthon maradjon-e. vagy munkába álljon. Csupán azért tesznek szemrehányást férjüknek, mert azok nem akarják velük megosztani a családi gondokat. De hallgassuk meg az ellenvéleményt is. „Szerintem minden asszony igazi hivatása, hogy fejlett. egészséges gyermeket neveljen. Hamis az az állítás, hogy a háziasszonyi teendőknek nincs becsülete, hogy a nők csak akkor hasznos tagjai a társadalomnak, ha teljes odaadással munkájuknak élnek — a Pravdában közölt levélből idézünk. V. Szergejevától érkezett Baskíriából. — Ismerek én olyan asszonyokat, akik jobban tennék, ha gyermekeik nevelésével törődnének, és nem azon elmélkednének, hogy milyen nélkülözhetetlenek a munkahelyükön.” De mit szólnak mindehhez a férfiak? ..Felháborító, hogy némely asszony mit követel a férjétől — írja A. Lihacsov. — Mire jó az, ha egy házban két háziasszony van és egyetlen családfő sincs? A férfiakat utánozni akaró nők néha durvák, cinikusak, visszataszítóan rámenősek. Némely apa viszont elvesztette egyéniségét.” RÁMENŐS ASSZONYOK ÉS PAPUCSFÉRJEK? ...hogy megmutassák a létet, ha v i ragban áll Szociológusok, pedagógusok, újságírók, pszichológusok. írók és közgazdászok vitatkoznak az újságok hasábjain. a rádióban és a televízióban a nő és a férfi családban betöltött szerepéről. Az olvasók, a tv-nézők és a rádióhallgatók körében is élénk visszhangot kelt ez a téma. A Szovjetunióban a gyengébb nem több mint félmillió képviselője üzemeket és gyárakat, kolhozokat és szovhozokat. intézményeket igazgat és osztályokat vezet. Minden második tudományos munkatárs, minden harmadik mérnök és jogász-nő. Az államhatalmi szervekben a tisztségek mintegy felét asszonyok töltik be. A szovjet nők egyenlő munkáért a férfiakkal egyenlő bért kapnak, munkahelyi előrejutásukat semmi sem gátolja, átlagosan képzettebbek a férfiaknál. A munka nemcsak a gazdasági függetlenséget biztosítja számukra, hiszen többségük valós szükségletnek, hivatásnak érzik azt. A gyermeknevelést, a nők munkába állását megkönynyítik az óvodák, bölcsődék, napközik és a nyári táborok. A közelmúltban újabb intézkedéseket tettek, melyek célja további segítséget adni a dolgozó anyáknak. Természetes, hogy ilyen körülmények között megváltozik a családi életben betöltött szerepről alkotott felfogás. A mai nők igényesek és válogatósak lettek. Már nem a társadalmi egyenlőségért vívott harcról folyik a vita. hanem a családon belüli és erkölcsi problémákról. Mit követel meg a feleség a férjtől? „Miért állítják azt a férfiak — vonja felelősségre G. Szmirnova moszkvai lakos az erősebb nemet —. hogy a nők nem képesek zseniális felfedezésekre?. . . Az élet már bebizonyította ennek ellenkezőjét. De
