Nő, 1982 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1982-05-11 / 20. szám
A Mindent az emberért és az ezt megelőző Jó ötlet aranyat ér mozgalom a rimaszombati (Rimavská Sobota) járásban ugyancsak nagy erővel és lelkesedéssel törte az utat. kereste a tartalékokat és lehetőségeket, behatolt az emberek tudatába, irányította tetteiket, döntéseiket. Bármennyire szerények akarunk is lenni — mert a körülmények sokszor arra kényszerítenek, hiszen a múltban valóban elmaradott járásról van szó —. mégis el kell mondanom, hogy bár a jó ötletek megvalósítói nemcsak az asszonyok, illetve nőszövetségünk tagjai voltak, mégis nagy mértékben nekik köszönhető, hogy megértették a mozgalom lényegét és s.rját feladatukat, hogy minden igyekezetükkel, képességükkel, a tartalékok értékesítésével, hasznossá tételével könnyítsék, gazdagítsák. szépítsék, építsék közvetlen környezetüket, járásunkat, mindennapi életünket. Ezt a mozgalmat eredményesnek vélem és vallom, járásunkban főleg az óvodák, bölcsődék, napközik létesítését, a faluszépítést illetően azért is, mert sok helyen megmozdította a megalkuvókat, belenyugvókat, akik azt vallották: „ha nincs rávaló. miből építsünk”, vagy „mi termelünk, az óvodák-bölcsődék gondja nem a miénk” ... Ez a mozgalom azt is bizonyította, mennyire fontos az emberek összefogása, az igazgatók, üzemvezetők, szövetkezeti elnökök, funkcionáriusok józan ítélőképessége, megfontolt előrelátása, készsége és tenniakarása, hogy a mozgalom igazán szép neve, a Mindent az emberért — konkrét tartalmat kapjon. Nem lehet és nem is fontos különválasztani, hangsúlyozni, hogy az eredményekben kinek mennyi érdeme van. Hogy mi a fontosabb, az ötlet, a kitartó-rendíthetetlen utánjárás vagy a megvalósítás. Azt hiszem, ennek lényege, hogy ami elkészül, a célt — az embert szolgálja. Feladataink évről évre módosulnak a társadalomfejlesztéssel. a fejlődéssel párhuzamosan jelentkező igények szerint. Nálunk a kezdet kezdetén, amikor mozgalmunk elindult, legproblematikusabb a szövetkezetben dolgozó asszonyok — főleg a növénytermesztők — időszakos foglalkoztatottsága volt. Az volt a gondunk, miként adhatnánk egész évben munkát nekik. A mozgalom lelkes támogatói segítségével ez a kérdés megoldódott. Melléküzemek létesültek mindenekelőtt a Tesla és a partizánskei cipőgyár együttműködésével. Az új munkalehetőséggel fokozottan jelentkeztek az óvoda- bölcsőde- napköziigények. Sokáig toporogtunk egy helyben, míg az utóbbi években túljutottunk a megrögzött gyakorlaton: ne csak arra várjunk, amit kapunk, tegyünk valamit magunk is. A tornaijai (Safárikovo) ruhagyár és a VNB közös beruházásával kétosztályos üzemi óvoda és húsz férőhelyes bölcsőde létesült. Saját óvodát épített a rimaszécsi (Seőovce) egységes földmüvesszövetkezet. A járási székhely Győzelem utcájában egy négy lakásos házat alakítottak át óvodának hatvan gyerek részére, hasonlóképpen létesült négy óvodai és egy bölcsődei osztály a Hviezdoslav. a Cukorgyári és a Gorkij utcában. Tisovecben több üzem közös beruházásával kétosztályos óvodát építettek és hasonló módon — kisebb-nagyobb átalakításokkal — falukon is hasznosították az üresen álló épületeket, hogy minél több kisgyerek járhasson óvodába, minél több édesanya mehessen vissza munkahelyére. Ami korábban ritkán fordult elő, a falukban is napközik létesültek. Az elmúlt évben például tíz faluban, ahol főleg a hátrányos helyzetű cigánygyerekek tanítását-ellátását segítettek megoldani. Nemcsak a gyerekekről, hanem a idősebb emberekről is gondoskodunk. Járásunkban már eddig tíz nyugdíjasok klubja működik. Közülük talán a vecseklőit (Vecelkov) emelném ki, ahol egész napi ellátást és gondoskodást élveznek a munkában megfáradt idős parasztemberek. De van ilyen Rimaszombatban, Tornaiján, Ratkovában és másutt is. A környezetszépítés, faluszépítés terén is sok az említésre méltó a mozgalom és a nőszervezetek jó munkája révén. Szólnom kell a feledi (Jesenské) asszonyokról, nőszervezeti tagokról, akik kezdeményezői és védnökei a tavaly átadott városi parknak. UK3i2 Pásztor Sarolta, a SZNSZ KB elnökségének tagja Az eredmény fontos, n<
