Nő, 1982 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1982-05-11 / 20. szám

KÉRDÉSEINKRE PETER KRAJNYÁK MÉRNÖK, A RIMASZOMBATI (RIM. SOBOTA) MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉSI IGAZGATÓSÁG FÖAGRONÓMUSA VÁLASZOL Az önellátás érdekében Lakosságunk zöldségellátásának biztosításával a CSKP KB 4. plénuma óta — amely világosan kitűzte az ezzel kapcsolatos feladatokat — már több ágazati és kormányrendelet foglalkozott. Néhány hónapja érvénybe lépett az a határozat, hogy a jó ellátás és az effektiv szállítás érdekében minden egyes járásnak meg keli termelnie a saját lakói számára szükséges zöldséget. Természetesen azokat, amelyekre a talaj- és éghajlati viszonyok megfelelőek. Az idei termelési tervek összeállításánál ezek az elvek már érvényesültek. Hogyan nyilvánul meg ez e rimaszombati járásban ? Járásunk a közép-szlovákiai kerület legnagyobb zöldség­termelője; a kerület zöldségtermésének kétharmad részét mi biztosítjuk. Az új irányelvek elsősorban abban nyilvánul­nak meg, hogy kevesebb lesz a fogyasztásra termelt őszi káposzta és gyökérzöldség, mert ezeket az északi járások is megtermelhetik maguknak. A felvásárló szervezetek igényeinek megfelelően 1981- ben 11 567 tonna zöldségre kötöttünk szerződést, s ezt 102 százalékra teljesítettük. Idén valamivel kevesebb — 10 415 tonna — zöldséget kértek tőlünk; hagymából 200, paradicsomból 949 tonnával kell kevesebbet eladnunk a tavalyinál. Csaknem ezer tonnával kevesebb paradicsomot fognak eladni, pedig az ószaki járásokban sem na­gyon terem meg. Nem hiszem, hogy csak a felvásár­lókon múlik... A paradicsom, termesztése ma már elképzelhetetlen komplex gépesítés nélkül, mert a leszedés annyi kézi munkát követel, amennyit még az idénymunkások bevoná­sával sem tudunk biztosítani. A mennyiség döntő részét a rimajánosi (Rim. Janovce) szövetkezet termeli, ők 1979- ben megvásárolták hozzá a betakarító gépsort. Igaz, a gépsort minden igyekezet ellenére sem tudják megfelelően kihasználni mert a talajösszetétel miatt annyi szerves salak kerül a kisajtolt lébe, hogy nem felel meg az előírt szab­ványnak. így aztán továbbra is hagyományos módon, kézzel kell begyűjteni a paradicsomot. Most a gazdasági szabá­lyozók olyan feltételeket teremtettek, hogy egyetlen szövet­kezet sem engedheti meg magának a sok kézi munkát igénylő növények termesztését. S ahol a paradicsomter­mesztésére szakosodtak, ott bizony komoly gondokat okoz a munkaerő, s úgy néz ki, hogy a paradicsom ráfizetéses lesz. A vegetációs idő is nagyon rövid, a paradicsom nem érik be, a zöld paradicsomot pedig nem tartósítja a konzerv­gyár. Járásunkban idén 40 hektárral kevesebb a paradicsom, a megmaradt 50 hektárt hat mezőgazdasági üzem vállalta. Azok, amelyek képesek elég munkást szerezni, de nekik sem nagyon éri meg. A betakarítási költségek egyformák, legyen az étkezésre vagy feldolgozásra szánt paradicsom, viszont az árakban két-háromszoros különbség van. A paprika melegkedvelő növény, az északi járások­ban nem termeszthető. Önök képesek paprikával ellátni az egész kerületet? Az utóbbi évek nem kedveztek a paprikatermesztésnek. Járásunk éghajlati feltételeit nem lehet összehasonlítani a nyugat-szlovákiai kerület déli járásainak éghajlatával. Lega­lább 2—3 héttel elmaradunk mögöttük, mert a kora tavaszi, főleg éjszakai fagyok nálunk olyan erősek, hogy még a fólia alatt is akadályozzák a növény fejlődését. Járásunkban fólia alatt 16 hektáron termelünk paprikát, előveteményként pedig fejes salátát, retket és karalábét. Ez elég a mi lakosságunknak, sőt, mi látjuk el paprikával a losonci (Luőenec) és nagykürtösi (VelVy Krtiá) járást, de szállítunk belőle kerületünk többi járásába is. Idén a gyökérzöldségeket az északi járásoknak is kell termeszteniük. Befolyásolja ez az Önök termelési tervét? Azt vártuk mi is, hogy a járások önellátását megkövetelő rendelet nyomán nálunk csökken a termelés, mégis növe­kedésre került sor, a tavalyi 948 tonna helyett 952 tonnát kémek tőlünk, mert a közép-szlovákiai konzervgyár több sárgarépát fog feldolgozni, a termelés növekedésével tehát nem a lakosság friss zöldséggel való ellátása, hanem általános ellátása javul. Járásunkban a gyökérzöldségek termesztését a méhi (Vcelince) szövetkezet vállalta, mely a sárgarépán és petre­zselymen kívül hagymát is termeszt. A szövetkezet megvá­sárolta a komplex betakarító gépsort, amely jelentős segít­séget nyújt a zöldség felszedésénél és osztályozásánál. 1979-ben már megvásárolták a hagymabetakarító gépet és szakosították magukat, ma 60 hektáron — egyedül ők termelnek hagymát a járásban. A felszedett sárgarépa és petrezselyem kezelését idén már az új épületben végzik, ahol a gépsort teljes mértékben kihasználhatják. Továbbra is komoly gond azonban a zöld­ség kiszedése a földből, azok a gépek, amelyek rendelkezé­sünkre állnak, kis teljesítményűek és a mi talajviszonyaink miatt hamar tönkre mennek. A méhi szövetkezetben sze­retnénk erre a munkára átalakítani a cukorrépakombájnt. Ha sikerül, a gyökérzöldség termesztésében nagy lépést tehetünk előre. Megemlíteném még azt is, hogy a szállító-fölvásártó vállalatok integrálásának fokozása lehetővé teszi egy olyan üzemrészleg fölépítését, ahol a gyökérzöldséget félkészá­runak dolgozzák fel. mely iránt nagy érdeklődés mutatko­zik. Az említetteken kívül milyen zöldséget termeszte­nek még? Zöldbabból csaknem teljes egészében mi elégítjük ki a közép-szlovákiai konzervgyár igényét. Ennek a zöldségfélé­nek a termesztéséhez nagyon jó természeti feltételeink vannak, az árak is olyanok, kifizetődő vele foglalkozni. Nem ritkaság, hogy elérjük .a 15 tonnás hektárhozamot, ami szép eredménynek számit. Tavaly 40 hektáron termesztet­tünk, idén 33 hektáron, mert a konzervgyár nem képes többet felvásárolni, nincs megfelelő raktárhelyisége, ahol a feldolgozásig tárolhatná. A zöldbabot ugyanis 3—4 hét alatt le kell szedni, ennyi idő alatt viszont nem győzik a feldolgozását. A szerződésben lefektetett határidőket ne­héz pontosan betartani, mert ha az időjárás olyan, a babszedéssel nem lehet várni a határidőig. Ezért gyakran kerül sor nézeteltérésre a termelő és felvásárló között, ami többnyire azzal végződik, hogy a termelőnek elmegy a kedve. Véleményem szerint a konzervgyár kapacitását kellene javítani, hogy ne menjen tönkre, ami megtermett. Önöknél a fejes saláta később kerül piacra, mint a nyugat-szlovákiai kerület déli járásaiban. Mennyire befolyásolja ez a termést? Az előző években 50—60 tonna salátát termeltünk. Idén már csak 16 tonnát, mert a saláta egyre ráfizetésesebb. A mostani árrendszer nem ösztönzi a fóliás termesztést; többször előfordult már, hogy a szabadföldi saláta ára annyi volt, mint a fólia alól kikerülőé. Ennek egyik oka, hogy a nyugat-sziovákiai kerületben már „végeztek" a fejes salátával, amikor a miénk eladásra érett. Az egységes árak a késést nem veszik figyelembe s így mi fizetünk rá. Az is nagyon bosszantó, hogy tavaly a mezőgazdasági és élel­mezésügyi minisztérium ugyan meghirdette az állandó idényárakat, ám a Zelenina ezt nem tartotta be. Nem csoda tehát, hogy idén csökkent a saláta termesztése iránti érdeklődés. .. Mi a helyzet az uborka termesztéssel? Tudjuk, hogy ehhez is rengeteg kézi munka szükséges... Nem is győzik a szövetkezetek, éppen ezért nem vállal­ják, de szerencsénk van, mert a kiskertészek megtermelik azt a mennyiséget, amely az ellátáshoz szükséges. Az is figyelemreméltó, hogy az általuk eladott uborka 70 százaléka I. és II. osztályú, amit a mezőgazdasági üzemek csak nagyon nehezen tudnának elérni. A tapasztalat arra mutat, hogy a kistermelők az eddiginél sokkal több befőzni való uborkát tudnának termelni, ha erre a felvásárló üzem vagy a konzervgyár igényt tartana. Az idén például 2 300 tonna uborkára nem is kötöttek szerződést, mondván : az már nem kell. Mi ezekután más növényekre hívtuk fel a kiskertészek figyelmét. Például: nagyon jó lenne, ha többen termelnének epret, mert ez is nagyon munkaigényes, a szövetkezetek pedig nem bírják a betakarítását. A kiskerté­szek 50 hektáron termelnek epret; a Közép-szlovákiai Konzervgyár ún. zöldhitelt is ad nekik, vagyis ingyen juttatja őket ültetöanyaghoz, ha a termést a konzevgyárban értéke­sítik. Számolunk az érdeklődés növekedésével, mert foko­zódik az eddig parlagon heverő termőföld iránti érdeklődés is. Járásunkban 50 hektár olyan területet tartunk nyilván, amelyet szét tehetne osztani a kiskertészek között. Az elkövetkező években milyen fontos feladatok előtt állnak? Néhány évvel ezelőtt járásunkban még csaknem minden szövetkezet termelt valamilyen zöldséget. A 6. ötéves tervidőszakban ki kellett dolgoznunk a járás távlati zöld­ségtermesztési tervét. A szakosítás és a koncentrálás révén már elértük, hogy járásunkban mindössze hat mezőgazda­sági üzem foglalkozik zöldségtermesztéssel. Erre szükség volt a munkaerő biztosítása szempontjából is, de megköve­telte az anyagi-műszaki bázis megfelelő kiépítése is. Nap­jainkig kellő színvonalra emeltük a sárgarépa, a petrezse­lyem, a hagyma és a zeller termesztését. A fólia alatti termesztést 8 hektárról 16-ra növeltük. Rimaszécsen (Rim. Sec.) fölépítettek egy 23 áras üveghá­zat, ahol palántákat nevelnek. A 7. ötéves tervben szeret­nénk a fóliás zöldségtermesztést növeli, de energia takaré­kossági szempontból nehézségekbe ütközik a sátrak fűté­se. Javítani akarjuk a betakarítás utáni műveleteket, az osztályozást és a csomagolást. Fontos az is, hogy gépesít­sünk, beszerezzük a betakarításhoz szükséges komplex gépsorokat. Járásunkban ma háromszáz nő foglalkozik zöldségtermesztéssel, de számuk egyre csökken, mert a nyugdíjba vonulók helyett nem akad elég fiatal. A hiányzó munkaerőt gépekkel kell pótolnunk, de a nők munkáján is gépekkel kell könnyíteni. Kertészeti gépeket nehéz beszerezni, és nehéz megtarta­ni a fiatal dolgozókat is. Gondjainkat enyhíthetné a jobb vegyszerellátás, amely mind a munkavégzést, mind a terméshozamot segítené. A jó zöldségfajták beszerzése is feltétele annak, hogy igyekezetünket olyan siker koronázza, amely lakosságunk jobb ellátásában mutatkozik majd meg. Remélem, az elkövetkező években minderre sor kerül, hiszen az az igyekezet, amely a felsőbb szervek részéről a ..zöldségprogramot" támogatja, nagyon sokrétű. Köszönöm a beszélgetést. H. ZSEBIK SAROLTA (nű 3)

Next

/
Thumbnails
Contents