Nő, 1982 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1982-05-04 / 19. szám
MISKOLCZI MIKLÓS SZÍNLELNI BOLDOG SZERETŐT Hogy a három közül mikor melyik a domináns, hogy melyik túlsúlya esetén van gyorsabb és nagyobb esély az újszerelemre, hogy egyáltalán van-e ilyen direkt kapcsolat a kiüresedés indítéka és az újszerelem kialakulása között, mindezt nem tudom. A házasságromlás okainak és természetének elemzését csak az első fejezetben felvázolt mértékig akarom és merem vállalni. A részletek nem tartoznak könyvem témájához. Az intellektuális kérdések bizonyos életkorban a szerelemben is felértékelődnek. Ez az életkor pedig az önmegvalósítás első igazi lehetőségének periódusa, ami viszont gyakorta egybeesik a házasság első válságának szokványos idejével. Az sem lehetetlen, hogy egészen direkt összefüggés van a két jelenség között. Egy hosszú téli sétán valaki — szerintem sikeresen — megpróbálta nekem tipizálni a tartós kapcsolatok intellektuális viszonyait, mégpedig az egymás munkájához, szellemiségéhez és aspirációihoz való közeledés alapján. Az kétségtelen, hogy ennek a változó viszonynak az általam tárgyalt és több-kevesebb sikerrel körülírt társadalmi csoportokban különösjelentősége van. Különösen felértékelődik az önmegvalósítás kezdeti, sikerrel biztató szakaszán. Az elmondottak szerint van kapcsolat, amelyben a társam egyszerűen nem ért engem. Érteden, idegesítik a hazavitt intellektuális problémák, közömbös, ha nem éppen ellenséges az aspirációkkal szemben. Aztán van kapcsolat. amelyben társam megérti azt. amit mondok, ennek megfelelően szereti, ha munkámról, terveimről, elhatározásaimról beszélek, ám hozzátenni semmit nem tud, és ha meg is kísérli, úgysem fogadom el. Végül van kapcsolat, amelyben társam egyenrangú, vagy annak fogadom el, véleményére figyelek, mert orientál, szellemileg megújít, gazdagít, örök tartalékot jelent, mintegy megkettözi ismereteimet: lelkesít, új feladatok kitűzésére és elvégzésére inspirál — és feltétel nélkül megteszi, mert kapcsolatunk olyan, hogy ennek még nincs kiépült akadályrendszere. Nevezetesen azért, mert szerelmen alapul és nem gátolják, hanem éppenséggel serkentik érzelmi és szexuális élmények, továbbá nem korlátozzák olyan előítéletek, amelyek a ténylegesen elismerhető tudásból mindig lefaragnak a korábbiak, a kezdet korlátainak ismeretére hivatkozva. Senki sem lehet próféta a saját házasságában? Bizonyosra vehetjük azt is. hogy egy kiüresedett házasságból menekülve sokan nem azért vágynak újszerelemre, mert kapni akarnak, hanem hogy felszabadultan adhassanak saját szellemiségükből, hogy ne kelljen minden alkalommal valósággal áttörniök saját intellektusuk fejlődésének történelmén, bizonyítva a pozitív változásokat. A tipizálás nyilván erősen sematizált, és mint minden ilyen kísérlet, számos mellékkörülményt leértékel. Azt a feltételezését és egyben ajánlását azonban mégis elfogadhatjuk, hogy ezúttal az intellektuális megfelelésre viszszavezethető újszerelmekre fordítjuk a figyelmet. Természetesen az intellektuális indítékú újszerelem sem nélkülözheti az érzelem és a szexuális egymásra találás örömét. Enélkül a kapcsolat nem szerelem. A szexuális öröm és az érzelmi gyöngédség alapfeltételek. Az intellektuális megfelelés és kiegészülés viszont az a többlet, amely éppen várható (és bizonyított) tartósságával nyit távlatokat a máskülönben igencsak korlátozott körülményekre tekintő újszerelemnek. Ezért egy modellül választott esetben az individualizálódásra való hajlandóságot nemcsak házasságrontó tényezőként, hanem éppen intellektuális tartalma miatt az újszerelem megkeresésének szándékára valló jeles indítékként is kezelem. ■ Megpróbálom a modellt a lehető legsematikusabban felírni: egy harmincéves értelmiségi nő és egy harmincöt éves értelmiségi férfi (mindketten házasságban elkötelezve) szerelemre lobban egymás iránt. Ennyi alighanem elegendő is az induláshoz, hogy ne csak egy megmosolygott vagy irigyelt, kézen fogva andalgó párt képzeljünk magunk elé, hanem a pár életkorából és társadalmi helyzetéből adódó. kidolgozatlan igazoló elméletekből is megsejtsünk valamit. A személyiség és a szabadság divatos elméleteire gondolok, amelyeket tetteik igazolására — filozófiai ismereteik szintjétől függően — legtöbbször a marxizmus és az egzisztencializmus primitív kotyvalékaként tálalnak az érdekeltek. Abban mindenesetre legtöbbször egzisztencialista ez a hibrid, hogy a választás feltétlen szabadságát hirdeti, hogy az ember megméretésének eszközeként kedveli és kierőszakolja a határszituációkat, és szereti Sartre mondását, miszerint az ember az, amivé önmagát teszi. Eltűnődhetnénk most, hogy nálunk miért marad oly gyakran csak lecke a marxizmus, hogy világnézetünkben miért nem tudjuk megmutatni a személyes távlatok lehetőségét is. Ez a tűnődés azonban messze, más utakra vezetne. Lőcsei Pál szerint a tartós személytelen támogatás, a szülői házban hamar kialakuló önállóság, elkülönülés, a szülök szellemi színvonalának gyakori és gyors átlépése, másfelől az érvényesülés és a siker képének, képletének korai beprogramozása már gyermekkorban elindítja az embert az individualizálódás útján. Különösen ha az ellenerők szegényesek. Márpedig a csakis önmagái megvalósító, érvényesítő, önmagára figyelő ember szívesen, bizonyos esetekben szükségszerűen függetlenedik a közös házastársi, családi céloktól. A pályasikerre törekvő ember érthető módon a szokásosnál is több energiát fektet munkájába. Nagy a konkurrencia. Ezért nincs energiája közös célokra és ezért nem akarja (tudja) teljesítményének eredményeit, sikereit jó szívvel megosztani. Ennek csak vulgáris megjelenése az a vita, hogy ki hoz haza több pénzt. Eszmeibb. bár tartalmában semmivel sem különb a rivalizálás, hogy ki lesz előbb osztályvezető, vagy ki szerez előbb doktorátust; a harc. hogy társaságban kinek a munkájáról, terveiről és sikereiről essék szó. A rivalizálás itt már nem egymásért, hanem egymás ellen folyik. A házasság ilyenkor már nem a teljesítményeket elismerő kiscsoport, hanem ellenkezőleg: a külső minták érvényesítését akadályozó terhes intézmény. És ne felejtsük, manapság társadalmi program, hogy minél több férfi és nő kapja meg munkájában az önmegvalósítás lehetőségét! Lőcsei Pál szerint: ..a foglalkozás iránti odaadás és a belőle fakadó sikerélmények a 35—55 éves féijekben és feleségekben elsősorban nem a házastársukkal és családjukkal, hanem az önmagukkal való azonosulás, az egyéni identitás érzését és tudatát erősítik ...” (folytatjuk) V ÉVFORDULÓK Május 5. a Szovjetunióban a sajtó napja. 1912-ben ezen a napon jeleni meg az Orosz Szociáldemokrata Munkáspárt napilapja a Pravda. Ugyancsak május 5-én ünnepli 60. születésnapját Pavol Michalides, szlovák művészettörténész. egyetemi tanár. 1812. május 7-én született Robert Browning angol költő. Wladtslav Stanislav Reymont, Nobel-díjas lengyel író születésének 115. évfordulójára május 7-én emlékezünk. Május 8. a nemzetközi Vöröskereszt napja 1948. májas 9-én hirdették ki hazánk új alkotmányát c KÖNYV DANIEL DEEOK JACK EZREDES Jelen és történelem címen jelent meg Cselényi Lászlónak új könyve. Riportok, esszék, versek, vallomások, emlékezések; a gömöri szülőföld, az árvíz sújtotta Csallóköz, Párizs, kalandozások jelenben, múltban — talán még folytathatnánk is a sokféle műfajú, különböző indítású és témájú írások felsorolását. 25 év anyagából válogatta össze őket a szerző, s hogy együvé tartozásuknak mi az indítéka, elve, azt a kötet alcímében ekként jelzi: Lehetőségek egy elképzelt szöveghez. (Madách kiadó) Minden embernek van egy villanyos ütése, mikor egyszerre megvilágosodik előtte, miért az élet, miért született a világra: az enyém az volt, mikor bátyám szerepet másolt ingyen színházjegyért, s nekem, a csitri kislánynak, megmagyarázta, mi a színház ... E pillanattól kezdve vagyok színésznő. így nyilatkozott egyszer Kosztolányinak a magyar színjátszás egy hősi korszakának legnagyobb alakja. Jászai Mari. akinek életét és pályáját Földes Anna eleveníti fel sok fényképpel dokumentált így élt Jászai Mari c. könyvében. (Móra kiadó) Nevezetes élettörténete amaz igen tiszteletreméltó Jacques ezredesnek, aki úriembernek született, de tanonc lett egy zsebmetsző mellett, huszonhat esztendeig tolvaj volt, azután pedig elhurcolták Virginiába. Kereskedőként tért vissza, ötször házasodott meg, és négy felesége szajhának bizonyult; háborúba ment, vitézül viselkedett ... és generálisként szándékszik meghalni. Ezekkel a szavakkal kínálta Defoe könyvét az első kiadás. A kalandos regény most magyar fordításban jelent meg Jack ezredes címen. (Európa kiadó) Az erotikus világköltészet remekei, Babits Mihály Erato c. kötete új kiadásban látott napvilágot, a világhírű grafikus, Szalay László rajzaival. A nagy formátumú, szép kiállítású könyv Babits válogatásában és remekművű fordításában tolmácsolja a szerelmi kapcsolat múlékony varázsát megéneklő ógörög, latin, francia, német, amerikai költők verseit. (Európa kiadó) (-ária) Karrierem története (ausztrál) Nem túl gyakran érkezik hozzánk ausztrál film. Igaz, a kontinens filmművészetének nincs olyan hagyománya, mint Európa vagy Amerika kinematográfiájának — csupán a hetvenes években bontakozott ki és ért el kisebb-nagyobb nemzetközi sikereket. A Karrierem története című filmnek, amelyet Gillian Armstrong rendezett 1979-ben, tapsoltak a Cannes-i filmfesztiválon is, elnyerte a közönség tetszését, díjat azonban nem kapott. A történet a múlt század végén. Új Dél-Walesben játszódik. Szegény farmercsalád gyermeke Sybyll, de úgy érzi, többre képes, mint a kétkezi munkára. Festeni vagy írni szeretne. A viktoriánus Anglia felsőbb rétegeinek életvitelével ismerkedik meg, amikor eleget tesz nagyanyja hoszszabb időre szóló meghívásának. A csúf kis csitri, Sybyll, itt érik szép, ambíciókkal teli fiatal nővé. Ezekre a felhőtlen napokra azonban ismét a nehezek köszönnek rá, a rázósabb utat választja, amely önmagához és az önállósághoz vezet. Végül álma teljesül, megírja élete történetét, és elküldi egy kiadónak. Gillian Armstrong, az első ausztrál rendezőnő filmje, az ismert irónö. Miles Franklin életrajzi regényéből készült. Filmre Eleanor Witcombe irta. Láthatóan nők készítették a filmet, amely a nőről, a női egyenjogúságról, az érvényesülésig vezető útról szól. A filmkészítés kultivált formája, a számunkra érdekes, látványos miliő és nem utolsósorban a főszereplő, Judy Davis megnyerő játéka teszi vonzóvá Gillian Armstrong filmjét. —fm— SZÍNHÁZ A MATESZ MŰSORA május 7.: Komárom (Komámo) — A peleskei nótárius (19.30) május 8.: Komárom — A peleskei nótárius (19.30) május 12.: Nagymcgyer (Calovo) — A peleskei nótárius (19.30) május 13.: Érsekújvár (Nővé Zámky) A peleskei nótárius (19.00)
