Nő, 1982 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1982-04-27 / 18. szám
MiSKOLCZI MIKLÓS SZÍNLELNI BOLDOG SZERETŐT Az emberi kapcsolatok devalválódása miatt erre hovatovább csak a szerelem ad alkalmat. Csak a legutóbbi évtizedekben is már annyiszor, oly sokan, oly sok hatalom és szervezet nevében kértek bizalmat, őszinteséget és anynyiszor csalták meg. csapták be azt, aki feltárta önmagát, hogy ezt az átértékelődést természetes védekezésnek kell tartanunk. Sajnos a házasság integritása ellen ható makro- és mikrostrukturális folyamatok a házastársak között egyébként természetesnek tekinthető bizalmat is kikezdik. Ha a házasság akárcsak egyetlen ponton is diszfunkcionális. az menten kihal az őszinteségre, a bizalomra Különösképpen azoknál a társadalmi csoportoknál, amelyekben a személyiség kifejlesztése mindenek fölötti érték, amelyekben a szabadságot kiemelten kezelik, amely csoport tagjai a munkamegosztásban elfoglalt helyzetükből következően kirívóan individualizálódnak családon belül is. Az így megkülönböztetett csoport vagy csoportok tagjai jobbára tudatosan élik át primer kapcsolataik általános romlását, és feltehető, hogy hasonló tudatossággal próbálnak gátat vetni e folyamatok elé. Alighanem ez is magyarázza a szereleméhséget (vágyat a szerelemre). az elkülönítettség leküzdésének igényét, a valakihez tartozás vágyát, az elismerés kívánását. Igen ám. csakhogy a napi tapasztalatok egyszerűen romantikussá teszik ezeket a vágyakat, igényeket, kívánságokat, és az ember ugyanazért nem tud szeretni, amiért szeretni akar. Az így felgyülemlett idegességnek és feszültségnek már csak későbbi — de itt említendő — fokozata, hogy amikor végre tudna szeretni, akkor meg nem szabad szeretnie. Hol és hogyan lehet e circulus vitiosusból kibújni? Elmondhatjuk, hogy a primer kapcsolatok nélkülözhetetlenségének tudatos vagy tudat alatti felismerése a szerelem, történetesen az új szerelem reneszánszát hozta. Azért is. mert gyakorlati tapasztalatok igazolják, hogy a primer kapcsolatokra jellemző bizalomra és őszinteségre, egzisztenciális kockázat nélkül (eleinte ugyanis úgy tűnik, hogy az új szerelemnek nincsenek egzisztenciális vonzatai) manapság csak a szerelemben van remény. Nem véletlen tehát, hogy társadalmi funkcióit tekintve is felértékelődött a szerelem. E feladatok közül kiemelem a következőket: a szerelem dolga, hogy érzelmileg megalapozza a párválasztást és gyorsítsa, erősítse a partnerek összehangolódását, ezzel mintegy szavatolja a párkapcsolatok társadalmilag kívánt tartósságát: a szerelem funkciója az is, hogy távlatokat adjon az önismeretnek, erősítse a személyiség fejlődését, hogy két ember egymáshoz való természeti és társadalmi viszonyának katalizátora legyen. De vajon érvényes-e mindez az új szerelemre is? Ha ugyanis tudom (és tudom!), hogy a társadalom csak önmagán felülemelkedve és ma még csak elméletileg helyesli a házasságban élők új szerelmét, akkor az új szerelem (női?' óhatatlanul valami titokkal és bűnnel lesz vegyes. Abnormális kötődés lesz a társadalomhoz, mint ahogy ma sokan így is kezelik. Kétes értékű katalizátorrá válik az embereket egymáshoz fűző kapcsolatokban. Ez a kettősség, nevezetesen, hogy a szerelem általában a társadalomhoz való kötődés, alkalmazkodás, integrálódás természetes eszköze, módja és a belső forradalom pozitív kivetítődése. illetve hogy az új szerelem egy szűkebb közösségből való titkolt kilépés és a környezet által szankcionált ellenforradalom, ez a kettősség olyan tudathasadást okoz egy (új szerelmet hordozó) emberben, ami tulajdonképpen már a megélés örömét, a kapcsolat funkcióinak kibontakozását is akadályozza. I. Sz. Kon szerint a szerelem sem lehet jobb. sem tisztább, mint az ember, aki átéli. Igaz is. hiszen nincs még egy olyan kapcsolat, amelyik ennyire totális (éppen ezért veszélyes!) lenne. Márpedig az új szerelemre tapadó előítéletek, emlékek, de bizonyos társadalmi ítéletek és önvizsgálati eredmények miatt is időnként kifejezetten kormosnak érzi magát az ember, aki pedig általában tisztulást, a világhoz való boldogabb űj viszonyt vár ettől az érzéstől. És ha nem ezt kapja, úgy kész a bizonyíték, hogy a viszonzott és kölcsönös szerelemben új kategória születeti, nevezetesen az újszerelem (így, egybeírva), amelyet sajátos belső viszonyainak megfelelően viszonylag önálló törvényszerűségek uralnak. Alig hiszem, hogy valaki biztos kudarc esélye nélkül vállalkozhatna arra. hogy rendszerbe foglalja a szerelem kialakulásának okait Nem hiszem, hogy bizonyos feltételekből biztonsággal következtethetnénk a szerelem szükségszerű kialakulására. Hogyan lehelne hát azokat az okokat, feltételeket rendszerbe foglalni. sematizálni, általánosítani, amelyeknek léte- és eredményeként két. más-mással házasságban élő emberben kialakulhat egy szerelem alapú külső kapcsolat. Erre a jövendömondásra. éppen a működésbe lépő ellenerők miatt még kevesebb az esély. Én sem teszek direkt kísérletet rá. Még arra sem, hogy a szerelmet meghatározzam, aminek pedig éppen itt volna az ideje. Bízom abban, hogy olvasóim más forrásokból, könyvekből, regényekből, esszékből, versekből, aforizmákból, sőt remélem, hogy a valóságban a megmeritkezve már megszerezték ezt a tudományos szempontból is, de az élet megélése okán is nélkülözhetetlen ismeretet. Más szóval, mentesítenek attól, hogy akár most. akár a könyv hátralévő részében lírai leírásokba bonyolódva reménytelen kísérletet tegyek a legmagasabb szintű emberi kapcsolat, e nagyszerű érzelmi forradalom körülírására. Egyezzünk meg! Ha ezentúl azt írom. hogy szerelem, akkor mindenki a legnagyobb élményt adó, legigazibb szerelemre, érzelemre tud és fog gondolni. Ha bizonyos körülményekből, feltételekből előre nem is jósolhatunk, az utólagos okoskodásról azért ne mondjunk le. Egy már létező újszerelem történetében viszonylag biztos kézzel megragadhatjuk azokat a fordulatokat, amelyeket kockázat nélkül szükségszerűnek minősíthetünk. A szükségszerűségek feltárását legtöbbször maguk a szerelmesek végzik el meghitt órák boldogságában, vagy jókedvükben barátaik szórakoztatására. És öltsön bár könnyes meseformát vagy bonyolultabb életútelemzést ez az oknyomozás, az eredmény ismeretében tulajdonképpen minden feltételezés hitelt érdemel. Az adott újszerelem ugyanis fényes bizonyíték arra, hogy ami általában talán nem mindig, az most konkrétan igaz. Igaz például, hogy minden külső kapcsolatot (tehát az újszerelmet is) megelőz a monogám házasság ilyen-olyan mértékű kiüresedése. Viszont nem igaz. hogy minden külső kapcsolatra nyitott ember találkozik újszerelemmel. (folytatjuk) ÉVFORDULÓK J Nyolcvan évvel ezelőtt, 1902. május 2-án született Ivan Ivanovics Katajev szovjet író. 1922. április 28-án született Klára Jarunková érdemes művész, szlovák írónő. Ján Palárik, szlovák drámaíró és publicista születésének 160. évfordulójára e hónap 27-én emlékezünk. c KÖNYV WÉM Ezúttal egy új sorozatot emeltünk ki a könyvújdonságok közül: a Madách kiidó Főnix Füzeteit. \ nem mindig a legmegfelelőbb külsővel ellátott • könyvek sorában fel kellett ■ újuk figyelni már ízlésesen megkomponált fedelükért is. A sorozat grafikus tervezője. Varga Lajos szép, könyvhöz méltó eredményt ért el azzal, hogy élénk, lelt színű alapon pusztán a betűt (különböző betűtípusokat) használt a közlés és dísz eszközeként egyaránt. Közelebbről megnézve az eddigi három könyvet elismeréssel vehettük tudomásul azt is. hogy egységesek, elnevezésük, külalakjuk és céljuk összhangban van. A megújuló életet jelképező mitológiai főnix madár nevével, friss hatású külsejével a Főnix Füzetek ugyanis fiatal költőknek és íróknak, a hazai magyar irodalom új hajtásának a sorozata. S mert róluk, a megújulás lehetőségét hordozó fiatalokról van szó. kíváncsiságunkat leginkább az a mód keltette föl, ahogy az életjelenségek megismerésére, meghódítására vagy átértékelésére törnek. A három megjelent kötet szerzőjénél ez a mód többféleképpen áttételes, játékos: ironikusan fanyarul, groteszkül, komoran. Amint ezt egyébként a kötetek címéből is érzékelhetjük. Az első kötet az 1954-ben Rimaszombatban (Rim. Sobota) született Bettes István verseit közli. Címe: Bohócok áldozása. S hogy mi rejlik a bohóckodás mögött, arra nézve idézzünk egy-egy motívumot verseiből: hangosbemondón harsogják a hírt: — sziszüphosz eltérítette a gravitációt (Alkonyati csoda). — Vagy: jólnevelt elhunyt sírjában nem forog/ nem nyűgös nem kaján nem durcás nem konok/ Illemtan. A második kötet is versgyűjtemény, a Muzslán (MuZla) 1953-ban született Barak László líráját mutatja be. A címe: Sancho Panza szomorú. Miért szomorú Sancho Panza? Vagy a költő? Talán inkább elmerengő, a dolgokat — sokszor fanyar iróniával — újragondolni próbáló:... itt állunk bárányT káim egymáshoz lapulva /a bégető időben/ az összetereltek szorongásával /várjuk a csodát/ hej/ A JUHÁSZNAK JÓL MEGY DOLGA (Egy népdalra). A harmadik kötet címe: Lélekharang. Az 1947-ben Búcson (Búé) született Cúth János elbeszéléseinek és karcolatainak a gyűjteménye. Ez a sokféle foglalkozási és életkömyezetet kipróbált fiatal prózaíró a pályakezdőknél eléggé ritka biztonsággal használja tollát. Többnyire egyszerű kisemberekről ír, akik megpróbálnak emberhez méltón élni és cselekedni. (fukári) c FILM Március végén ötvennegyedszer osztotta ki az Amerikai Filmművészeti Akadémia legmagasabb kitüntetését, az Oscar-dijakat. Az ünnepélyes ceremónia színhelye, mint minden évben a Los Angeles-i Music Center volt. A díj átadói pedig ismert színészek, nagy sztárok voltak — Gregory Peck, Roger Moore. Ornella Muti, John Travolta stb. A legnagyobb érdeklődést, számos vitát keltett az 1981-es év amerikai filmterméséből a Vörösök, amelyet Warren Beatty rendezett. Nem kevesebb, mint 12 kategóriában jelölték a John Reed életéről szóló filmet. Végül pedig 3 Oscarral jeleskedik: Warren Beatty megkapta a legjobb rendezés díját, Vittorio Storaro az operatőri díjat és Maureen Stapleton a század eleji anarchista mozgalom vezérének — Emma Goldmann — szerepéért a női epizódszerep diját. A legjobb női és férfi színész Oscar-díját Hollywood kiváló veteránjai Katherine Hepburn és Henry Fonda kapták, akik együtt játszottak egy idős házaspárt a Golden Pond című filmben. Hepburn negyedszer kapott Oscart, Fonda tulajdonképpen először (habár tavaly különdíjat adományozott neki az Akadémia életművéért). Az év legjobb filmjének a Tüzes szekerek-et nyilvánították, amelyet Hugh Hudson rendezett és az 1924-es párizsi olimpia két angol futóversenyzőjéröl szól. A legjobb forgatókönyvért is kapott Oscart ez a film, pontosabban Colin Welland. A férfi epizódszerep Oscar-díját Sir John Gielgud az Arthur című filmben nyújtott alakításáért kapta. Steven Spielberg kalandfilmje, Az elveszett frigyláda elrablói Oscart kapott a legjobb filmvágásért, fény- és hangeffektusokért. Ebben az évben Barbara Stanwyck színésznő kapta a különdíjat életművéért. Magyar siker is született: Szabó István filmje. a Mephisto Oscar-díjal kapott a külföldi filmek kategóriájában, amelyben még egyegy svájci, lengyel, japán és olasz filmet jelöltek. -fm-C SZÍNHÁZ A MATESZ MŰSORA április 29.: Köbölkút (Gbelce) — Velúrzakó (19.30) április 30.: Dióspatony (Orechová Potön) — Velúrzakó (19.30)
