Nő, 1982 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1982-01-06 / 2. szám

MISKOLCZI MIKLÓS SZÍNLELNI BOLDOG SZERETŐT Ez az összefüggés azonban csak óriási hibaszá­zalékkal igaz. Meri vannak házasságbonlások. amelyekben nincs szerepe a „harmadiknak’'. Ugyanakkor se szeri, se száma azoknak a házasságoknak, amelyekben a házasfelek ré­­ges-régen eljutottak a külső kapcsolatokhoz, de a házasságbontásra még sohasem .gondol­tak komolyan. Eljutottak? Ezt csak a kizáróla­gosság gondolatával kötött házasságok eseté­ben lehet mondani. Mert vannak házasságok, amelyekben a startnál bekalkulálják az érzel­mek változását, a monogámia tarthatatlansá­gát, a felek módosuló érzelmi és szexuális szükségleteinek külső kapcsolatok útján lehet­séges kielégítését. Ezek esetében csak az aktus­sal kapcsolatban van értelme útról beszélni, a házasságban érlelődő ok és indokok oldaláról nem. Más kérdés, hogy erről az álláspontjuk­ról a házasfelek időben, mondjuk, még az esküvő előtt tájékoztatják-e egymást. S ha nem, később tolerálják a férj/feleség újnak látszó szükségleteit. Bizonyos kutatók (közöttük magyar szakér­tők) szerint a házasságok tekintélyes részét (többségét?) nem az egymásban megtalált és becsült értékek éltetik, működtetik, hanem a megszokás, a változtatásra képtelenség, a vára­kozás valami sohasem volt alkalomra, a bi­zonytalanságtól való félelem és a gyermekek­kel szemben érzett bűntudat. A házasságukkal elégedetlen emberek többségét pszichés okok riasztják a válástól. G. Levinger úgy véli, hogy a csoporthoz (a család is csoport) tartozás tényét két 18 okra lehet visszavezetni: valaki vagy oda kíván tartozni, vagy különböző aka­dályok miatt nem tud (nem mer) távozni onnan. A közbülső állapot, nevesen, hogy valaki már eljutott monogám típusú házasságának tagadásához, de a házasságbontást még töb­­bé-kevésbé deviáns magatartásnak minősíti, vagy egyéb meggondolások miatt elveti, ez az állapot tulajdonképpen a külső kapcsolatok tenyészete. Különösen, ha a külső kapcsolatok megítélésében a szűkebb-tágabb környezet már megértő. És bizonyos szempontok miatt általában megértőbb, mint a házasságbontást illetően. Persze ez is relatív. „A félreizélést — mondta egy asszony — saját státusuk szerint ítélik meg az emberek: alapkérdés, hogy ők csalnak-e, vagy őket csalják.” Nos, egy ötvenöt éves státusát tekintve anyós — jelenlétemben — így szólt a menyéhez: nem bánom, csináld, még falazok is, csak ne váljatok el. Azokkal értek egyet, akik a külső kapcsola­tok gyakoriságát — az ezt megengedő társa­dalmi, erkölcsi háttér primátusát hangsúlyozva — a hólabda-effektussal is magyarázzák. Mi­nél több külső kapcsolat él. annál kevésbé minősül elítélendő magatartásnak és minél kevésbé kell tartani a negatív fogadtatástól, annál gyakoribb lesz a külső kapcsolat. Mindezek alapján — ha elfogadjuk az egyébként hitelt érdemlő kutatók érveit és következtetéseit — feltételezhetjük, hogy a ma működő házasságok tekintélyes részében (ha erre még megvár, a biológiai feltétel) számolni kell a külső kapcsolatokkal. Vagy legalábbis a hajlandósággal. (Alighanem itt kell szólni a biológiai tényezőkről. Nemcsak az életkorról. hanem a vágy megszületéséről is. Vannak emberek, akik a legszabadabb környezetben, még bizonyos nyomás, például a baráti kör unszolása ellenére is monogámok maradnak. Az előbbi általánosítás tehát, hogy „mindenki csinálja”, már csak ezért sem igaz.) A válásra nem gondoló házaspárok házassá­ga tehát nem feltétlenül monogám és sikeres, csupán stabil. És a kettő, illetve három (sike­­res-monogámia-stabilitás) nem ugyanaz. Számszerű adatokkal azonban még mindig adós vagyok. Ami a teljes hitelt érdemlő adatokat illeti, örökre adós is maradok. Csak bizonyos feltételezéseket engedek meg ma­gamnak, előre is bocsánatot kérve a nagyvona­lú következtetésekért. Feltételezéseimet A. C. Kinsey amerikai szociológus kutatásaira ala­pozom. Jó szívvel tehetem, hiszen az Egyesült Államok és Magyarország egyformán a szélső­ségesen magas válási arányt produkáló orszá­gok csoportjában van. A két ország lakosságá­nak nemi erkölcsi felfogása közötti valóságos differenciát pedig kiegyenlítheti az a 25—30 év. amennyivel Kinsey adatai régebbiek. (Az ötvenes évekből valók.) Kinsey szerint a házasságban élő negyven éven aluli férfiaknak 50, a nőknek pedig 26 százaléka tart vagy tartott fenn valaha is külső kapcsolatot. (A nők fele egynél több kapcsola­tot vallott be.) Ismét hangsúlyozom, hogy nagyok a hibalehetőségek, de ha a százalékot magyar abszolút számokkal helyettesítem be, akkor feltételezhető, hogy ma Magyarorszá­gon körülbelül 300 ezer negyven éven aluli férjes asszonynak és 500 ezer ilyen korú nős férfinak van külső kapcsolata. Mi a külső kapcsolatok fő tartalma? Anélkül, hogy a lehetséges, mérhetetlenül sok variációt tagadnám vagy elhallgatnám, két úgymond tiszta eshetőséget feltételezek. A két eshetőség két. hitem szerint összetartozó, de a szétválásra is mindig hajlandó fogalmat, sze­relmet és szexualitást jelent. A szerelem alap­vetően történeti jellegű és mint az emberiség kultúrának sajátos produktuma, monogámiára hajló érzés. A szexualitás pedig a természet terméke és poligám hajlam. Igen érdekes vol­na megbizonyosodni arról, hogy melyik fejezi ki inkább az ember nembeliségét. Ezzel a bizonyossággal ugyanis minősíteni tudnánk a szerelem és a szexualitás kettéválásának mai helyzetét. Kérdésünk tehát úgy konkretizálódik, hogy adott külső kapcsolatban mi a fő motívum: a szerelem (erosz) vagy a nemi vágy (libidó). A válaszban majd nem téveszthet meg bennün­ket. hogy a szerelemben is (olt igazán) jogos a nemi vágyakozás, és hogy a csupán szexuali­tásra épült kapcsolatokban is beszélnek vala­miféle érzésről, szerelemről. Ez így természe­tes. A külső kapcsolatoknak tehát — eltekintve a követhetetlenül sok változattól — két fő vonulata van. Az egyik, amelyikben a nemi vágy kielégítésének van primátusa, a másik pedig, amiben a szerelem igazgat mindent, a nemi vágyat is. E dicholómia mellett bontom két részre tóvábbi mondanivalómat. (folytatjuk) (nöis) V ÉVFORDULÓK Ivan Olbracht nemzeti művész születésének századik évfordulójára emlékezünk január 6-án. 1912. január 7-én születeti Anna HruSková operaénekesnő, a szlovák zenei élet kiemel­kedő egyénisége. A tudományok történetében mérföldkő Ga­lileo Galilei olasz fizikus és csillagász tevé­kenysége. Január 8-án születésének 340. év­fordulója van. A cseh munkásmozgalom kezdeteinek ki­emelkedő alakja, Ladislav Zápotocky 1952. január 12-én született. Öt évvel ezelőtt halt meg Pavol Tonkovié szlovák zeneszerző, aki január 13-án ünne­pelné születésének 75. évfordulóját. ) KÖNYV január 7.: ímely (IntcF) — Velúrzakó (19.00) január 8.: Udvard (Dvory n/2itavou) — Velúrzakó (19.00) január 9.: Rété (Reca) — Velúrzakó (19.00) január 10.: Zselíz (Zeliezovce) — Ve­lúrzakó (19.00) A THÁL1A MŰSORA január 7.: Nagykapos (Veiké KapuSa­­ny) — Kulcskeresők (17.30) január 14.: Kassa (Kosice) — Zavaros örökség (19.00) Az NDK filmművészetére az utóbbi évek­ben a liatalodás jellemző. Értendő ez az új rendezői nemzedék egyre erőteljesebb je­lentkezésére. előretörésére és a — talán következményképpen — szemléletváltásra is. Ami ennél is fontosabb és örvendetesebb: Hogy mi sem áll közelebb Kovács Magda írói világá­hoz. mint a mese, a ■'oda, arról már ko­­iabban is meggyő­­ödhettünk. Egy kö­­ictnyi novellájának legszebb darabjai olyan mélységes er­kölcsi-etikai és iro­dalmi értékeket hor­doznak. amelyek csak a mesebeliekkel rokoníthatók. „Amikor még tündérek is éltek az emberek között, az emberek is tündérek voltak egy kicsit.” — írja a kilenc-tizenkét éves gyerekeknek szánt mesekönyvét nyitó „Mese a bűvös kőről”­­ben. S mintha ebből a világból maradt volna itt a mesemondó-író, szívet-lelket melengető anakronizmusként, hogy elmondja, amit fontosnak tart elmondani. Kovács Magda klasszikus értelemben vett meséket ír. ismeri, tudja, hogy szükség van érzelmet, érzéket formáló illúziókra, s lett légyen bármily elkoplatott a szó: eszmére, mondanivalóra. S van elég tehetsége. íráskészsége, mélyről fa­kadó tisztasága, hogy úgy meséljen a gyer­mekeknek. hogy abból a felnőtt is okulhas­son. Tud tündérezni. apró csodákat teremte­ni, s közben mai válságunktól sem távoli világot rajzolni. Természetes őszinteséggel gördülnek szavai és történetei, örömét leli bennük az olvasó, s nem szabadulhat a hasonlattól: mintha Saint-Exupery kis herce­gét hallgatná néha. S jólesik elmerülni A csodagombóc meséiben. Kár. hogy a kötet illusztrációi (Turcsan László munkája) nem színesek, a mesék megérdemelték volna a kifejezőbb, a „mesé­sebb” képzőművészeti kíséretet. És az olva­sók. a gyerekek is. akiket mégiscsak jobban vonz a tarkaság, s talán épp a képek nyomán jutnának el a betűkig, azok tennék őket kíváncsivá. (Madách, 1981) Í SZÍNHÁZ A MATESZ MŰSORA január 6.: Somorja (Samorín) — Velúr­zakó (19.00) sikeres bemutatkozásokról számolhatnak be a kritikusok. . Elsőfilmes rendező Evelyn Schmidt is, akinek alkotását, a Hűtlenséget bemutatták, játsszák hazai filmszínházaink is. A téma. amelyet a film tárgyal, mostanában gyakran szerepel filmvásznainkon. A fiatal házasok­­szülők kapcsolatát, viselkedési formáit, élet­szemléletüket ábrázolja abban a világban, amikor a család szerepét próbálják meghatá­rozni. tartalmi, lényegét megfogalmazni, amikor szembe kerül egymással a hangozta­tott „szabados” életvitel és -szemlélet a való­sággal, a két ember kapcsolatát meghatározó hétköznapi gyakorlattal. A Hűtlenség című filmben az említett témát szélesíti a házastársak viszonya a gye­rekhez. illetve rajta keresztül egymáshoz. Erénye a filmnek, hogy mindezt pátosz nél­kül, a váratlan (és érthetelen) jóra fordulás felszínességének mellőzésével, tárgyilagosan mutatja be. Kár, hogy a jellemkülönbségek konfliktusában, viszonyuk ábrázolásában az aprólékosságra törekvés, a részletesség oly­kor leírássá, láttatássá halványul. Evelyn Schmidt rendezői bemutatkozása a sikeresek közé sorolható. c IRODALMI VETÉLKEDŐ 3 A KÖNYV MINDENKIÉ Felhívjuk kedves olvasóink figyelmét, hogy irodalmi vetél­kedőnk — amelyet a Szlovákiai Nőszö­vetség Központi Bi­zottságával, a Slo­­venská kniha nem­zeti vállalattal és a Slovenka szerkesztőségével közösen hirdetett meg lapunk — 2. fordulójának kérdéseit következő, harmadik számunkban közöljük. A kérdések Klára Jarunková Fekete napfor­duló című művével és a szerzővel lesznek kapcsolatosak. Biztosítsa lapunk 3. számát, kapcsolódjon be irodalmi vetélkedőnkbe! Jó versenyzést, kellemes szórakozást! -ns-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents