Nő, 1982 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1982-03-30 / 14. szám
te EGÉSZSÉGÜNK VÉDELMÉBEN )C KICSIK ÉS NAGYOK K JOGI TANÁCSADÓ H NÉGYSZEMKÖZT V. K. olvasónk kérdezi, igaz-e. hogy a dohányzás nemcsak a rákos és légzőszervi megbetegedések forrása lehet, hanem ún. női betegségeket is előidézhet. Már kétszáz éve ismeretes, hogy a kátrányos anyagok rákot okozhatnak, száz éve tudjuk, hogy a dohányzás tüdőrákhoz vezethet, azonban csak húsz-huszonöt éve foglalkozunk intenzíven a dohányzásnak a sejtekre gyakorolt káros hatásával. Ugyanis a cigarettafüst nemcsak a tüdő sejtjeit rongálja, hanem a szervezet összes más sejtjét is. Főleg az erekre, az idegrendszerre és a vesékre hat. A női szervezet élettani funkcióinál fogva érzékenyebb a cigarettafüstre, mint a férfi szervezete. Az erős dohányzás súlyos elváltozásokat idézhet elő benne. A dohányzáskor keletkezett füst ezerféle káros anyagot tartalmaz. A fiatal női szervezet vegetatív idegrendszerében okoz zavart, ami a méh működését is szabályozza, s így menstruációs zavarok előidézője lehet, s a havi periódus rendszertelenségén kívül az ilyenkor jelentkező fájdalmak is erősebbek lehetnek, mint a nem dohányzó nőknél. A premenstruációs idő is nagyobb feszültséggel, idegességgel, levertséggel jár, mint ellenkező esetben. A nikotin görcsöket kiváltó méreg, és a méh görcsös összehúzódását is előidézheti. Oka lehet a meddőségnek, vetélést, koraszülést okoz. A dohányzó nők gyermeke kisebb súllyal születik, hajlamosabb a megbetegedésre, mivel tüdejébe már születése előtt kevesebb oxigén jut. s erei görcsös összehúzódását idézi elő anyja dohányzása, az. hogy már az anyaméhben dohányzásra kényszerítik. A méh görcsös összehúzódásával járó tünetek még erősebbek a klimaktérium előtti időszakban és a változás korában. Némely tudományos kutatásból arra lehet következtetni, hogy a dohányzás nemcsak a nők arcbőrére, hanem egész biológiai állapotukra hat; vagyis, hogy gyorsabban öregednek, ha erős dohányosok. Sokan öszszefüggésbe hozzák az ún. elférfíasodással (Virsilizmus) is. Nem esett szó arról, mire, mi ellen pótszer a dohányzás. Tény, hogy sokszor egy stresszhelyzet adja azok kezébe, akiknek később szenvedélyévé válik. Hogy a feszültségek elmúltával a dohányzás mértéke nem csökken, vagy a feszültségek okainak felszámolása helyett ilyen póteszközökkel „egyenlít” a dohányos, biztos az útja az infarktus felé. Dr. N. G. /. Hosszú sor az élelmiszerüzletben. A türelmetlenül toporgó felnőttek között szinte elvész a kisfiú. Izgatottan várja, hogy ő is kapjon egy bevásárlókosarat. Már elfogyott előle mindenki, ő van soron. Nyúlna is a kosárért, de mögüle egy erős felnőttkéz kinyúl, magabiztosan átemeli a gyerek feje fölött a kosarat és a komoly férfi sietős, magabiztos léptekkel indul a puttók felé. A fiúcska szorongatja a pénztárcát, s könyörgő szemmel nézi a felnőtteket, akik közül egyik odaszól: — te ráérsz — a másik, a harmadik észre sem veszi. Amikor egy néni megszánja, hogy — vidd csak a kosarat kisfiam — könnybe lábad a szeme. II. A tejboltban sietős háziasszonyok. Tejszínért tolongnak. A kislány markában aprópénzt szorongat. Egy liter tej, fél kenyér ára ötvenhúszfilléresekben. Meglökik, amikor már éppen nyújtaná tenyerén a kért áruért a pénzt. Egy húszfilléres elgurul valahová a tolongó, toporgó lábak alá. Az egyik finom cipő rajta tapos éppen. Próbálja figyelmeztetni: — Néni, kérem, rá tetszett lépni. — Az akkor ért győzelemittasan a tejszínhez. Hármat is visz, neki legyen. Meg sem hallja a halk kérést Az elárusítónö türelmetlen: — Mi lesz kislány? — Végre megérti, húsz fillér hiányzik. Csupán egy pillanatig töpreng, látja, ha lehajol a gyerek, fellökik. Jól van, vigyed, majd behozod azt a húsz fillért — Gyorsabban is kiszolgálhatna! — nyomul a pulthoz a tejszínes hölgy. Az elárusítónő nem reagál, de egy tejszínt a következő vevő elé tesz — másnak is jusson. SZERETNÉK RÁTALÁLNI Harmincéves. 175 cm magas, komoly, szolid. érettségizett — vezető beosztásban dolgozó technikuslány keresi korban hozzáillő, 180 cm magas, szerető családi körben nevelkedett. intelligens, családszerető fiatalember ismeretségét, akinek a szülei is beszélnek magyarul. Kézzel írott fényképes leveleket kér. Jelige: „Kellemes meglepetés" Tizenhét éves 163 cm magas, sötétbarna hajú diáklány szeretne baráti kapcsolatot felvenni komoly, iskolázott fiúval. Minden levélre válaszol. Fényképes levelek előnyben. Jelige: „Megértés” ) Huszonnyolc éves. 176 cm magas, barna fiatalember, akinek hobbyja az utazás, valamint a bélyeg- és a minikönyvgyűjtés, hozzáillő levelező partnernőt keres. Jelige: „Együtt — egymásért” Harmincegy éves, kétgyerekes elvált asszony szeretne megismerkedni komoly, becsületes, jó megjelenésű férfival, aki lakásukba költözne. Jelige: „Várunk rád” Huszonöt éves. 160 cm magas, barna hajú. zenét és természetet kedvelő lakatos ezúton szeretne megismerkedni becsületes lánnyal. Jelige: „Mirinda” A főiskolai tanulmányok 1980. szeptember 1-én lépett életbe a jelenleg is érvényes főiskolai törvény, amely a szocialista társadalom szükségleteivel egybehangzóan újra szabályozta a főiskolai oktatást. Eszerint a főiskolák a csehszlovák oktatási, nevelési és művelődési rendszer legmagasabb szervei, amelyek egyúttal a legmagasabb szintű tudományos és kulturális intézményeink is. Magyar nemzetiségű diákjaink létszáma egyes szakokon nem éri el a nemzetiségi számaránynak megfelelő arányt. Pedig az ipari. a mezőgazdasági, a tudományos és műszaki fejlődés megköveteli, hogy minél több főiskolai végzettségű szakember vegyen részt a szocialista országépitésben, akik a szlovák és a magyar szaknyelv ismeretével a magyar dolgozók körében hathatósabban érvényesíthetik szaktudásukat a mindennapi élet problémáinak megoldásánál. Az egyetemek és főiskolák legtöbbje karokra (fakultásokra) tagozódik. Ezekről, valamint az egyes tanulmányok feltételeiről, a felvételi vizsgákról a középiskola igazgatóságán lehet érdeklődni, ahol a jelentkezést is be kell adni. Az egyetemre vagy főiskolára csak olyan jelentkezőt lehet felvenni, aki teljes középiskolai végzettséget szerzett és sikeresen letette az előírt felvételi vizsgát. Az oktatásügyi minisztérium azonban meghatározhatja, milyen feltételek teljesítésével mellőzhető a felvételi vizsga. A felvételi vizsgák idejét is az oktatásügyi minisztérium határozza meg. A felvételről a vizsgák befejezésétől számított 15 napon belül a dékán dönt. mégpedig az általa létesített bizottság mint tanácsadó szerv véleményezése alapján. A dékán jogerős elutasító határozatát különlegesen indokolt esetekben az oktatásügyi miniszter semmissé nyilváníthatja és a jelentkezőt a rendes főiskolai tanulmányra felvehetik. A rendes főiskolai — egyetemi — tanulmányokat vagy nappali tagozaton, vagy levelező tagozaton lehet végezni. A jogerős felvétellel a jelentkező főiskolai hallgatóvá lesz, akinek a törvényben meghatározott jogai és kötelességei vannak. Jogaihoz tartozik, hogy igénybe vegye a főiskola berendezéseit, hogy részt vegyen a főiskolai hallgatók tudományos és művészeti tevékenységében. a tanulmányi és politikai nevelő munka tökéletesítésében. Ezzel szemben köteles a tanulmányi és állampolgári kötelességeit becsületesen teljesíteni, főképpen pedig elsajátítani a megkövetelt szakismereteket, a gyakorlati jártasságot és a tudományos munkamódszereket, amelyeket a tanulmányi szak megkövetel, a gyakorlattal összefüggő ismereteket és tapasztalatot megszerezni és felkészülni a haza védelmére. A főiskolások anyagi és pénzügyi ellátásáról és biztosításáról az állam gondoskodik. Ingyenes egészségügyi ellátásban részesülnek és betegségük — munkaképtelenségük — esetére az alkalmazottak betegbiztosításáról szóló előírások értelmében biztosítva vannak. A nappali tagozat hallgatói ösztöndíjat kaphatnak, a főiskolai menzákon étkezhetnek, diákotthonokban lakhatnak, a munkaviszonyban levő dolgozó hallgatók pedig — a levelező tagozaton — külön kedvezményekben részesülnek a munkahelyükön. Dr. B. G. „Erzsiké " jeligére Kedves kislány! Közel hatoldalas leveledet azzal a kéréssel fejezed be, hogy „írják meg, mi a véleményük rólam", s az utolsó mondatodat pedig azzal kezded, hogy „Kérem levelem vegyék komolyan ..." Nos, komolyan vettük, úgy mint minden levelünket, akár 14 éves kislány, akár tanácstalan nagymama írja. A következőket írod magadról: „Sok barátom van, megbíznak bennem, titkaikat mindig megosztják vetem. Mindig segítek nekik, soha nem tudok rájuk haragudni. Tehát ilyen vagyok: őszinte, megértő, segítőkész, megbízható, kiváncsi, bátor, álmodozó, nagyszájú, kicsit lusta..." és így tovább. Amit magadról írsz, általában ráillik majdnem minden serdülőre, hiszen minden tizenkét-tizennégy éves emberke a környező világot, s benne önmagát is kezdi felfedezni. S ezernyi kérdéssel fordt“* ifelé", éppen úgy, mint „befelé". És az utóbbira a váiaszt sokszor úgy találja meg, hogy a környezetéből, vagy olvasmányaiból, netán a filmekből kiválasztott példaképekhez szeretne hasonlítani; s mivel olyan nagyon és őszintén szeretne ahhoz a bizonyos eszményképhez hasonlítani, önkéntelenül is annak tulajdonságait véli önmagában is felfedezni. Lehetségesnek tartom, hogy önjellemzésedben ilyen hatások érvényesülnek. Mindenesetre az. hogy ilyen sokat foglalkozol önmagaddal, és elsősorban azzal, hogy milyen vagy „belsőleg", nagyon jó: ez az első lépés afelé, hogy idővel a mostaninál nagyobb tárgyilagossággal igazán elmélyült — az életben fontos, sőt nélkülözhetetlen — önismeretre szert tegyél. Fel kell hívnom azonban a figyelmedet a hibáidra is. Az őszinteséget és nyíltságot is annyira túlzásba lehet vinni, hogy könnyen átcsaphat kellemetlen bizalmaskodásba, túlzott hiszékenységbe, amit mások rosszindulatúan, vagy csak azért, hogy egy jót szórakozzanak mások rovására, kihasználhatnak. Vigyázz hát, mert úgy tűnik, a te őszinteséged is esetenként már bizonyára nem őszinteség, hanem fölösleges fecsegés önmagadról. S ha valaki túl sokat fecseg önmagáról, akkor az nemcsak azt jelenti, hogy kiszolgáltatja önmagát, hanem azt is, hogy sértő módon (ha nem is szándékosan), de semmibe sem veszi a másikat, pedig talán annak is lenne mondanivalója, önmagáról. Ami pedig azt a báli ügyet illeti, biztos vagyok benne, már te is rájöttél, hogy teljesen jelentéktelen. Akkor számodra csak azért volt érdekes, mert először kísért el egy fiú. Helyesen viselkedtél, csak az volt a szarvashiba, hogy annyit beszéltél önmagadról. Honnan tudtad, hogy a fiút ez érdekli?! Ezzel kapcsolatban még csak annyit: minden serdülőben, fiatal lányban nagyon sokszor óriási feszültséget okoz a közlési vágy. Veled is így van. A legjobb tanács, amit adhatok: írj naplót! Ebben gátlástalanul őszinte lehetsz, és sohasem kell attól félned, hogy a néma füzet visszaél szavaiddal, gondolataiddal, mint ahogy esetleg a legjobb barátnőid is megtehetik. Szeretettel üdvözöl
