Nő, 1982 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1982-03-09 / 11. szám
( EGÉSZSÉGÜNK VÉDELMÉBEN K KICSIK ÉS NAGYOK 3 „Édesanyámról kiderült, hogy súlyos cukorbeteg. Előírták neki az inzulint. Egészségügyi nővér jár naponta hozzánk — ismerősünk —, ö adja be az injekciókat. Rá akar beszélni — az orvos is ajánlotta —, tanuljam meg beadni az injekciót én is. De félek, nem árthatok-e vele? És mi lesz, ha édesanyám betegsége miatt elveszti az eszméletét — hallottam már ilyet —, nem lenne jobb neki a kórházban?" V. I. leveléből. Á „cukorbetegség", más néven „cukorbaj" tulajdonképpen inzulinhiány, melynek következtében nő a vércukorszint. Inzulin adagolásával csökken a vércukor, azáltal, hogy a vérből a cukor belép a sejtekbe és elég, illetve a májban a felesleg állati keményítő formájában tárolódik. Ez a betegség gyógyítható, és nem tekinthető — mint az olvasó írja — olyan súlyosnak, ha az orvos otthoni, rendszeres kezelését látta jónak. Az inzulin adagolásával és megfelelő étrenddel helyreállítható édesanyja egészsége. Az orvos által előirt adagokat, a tőle kapott fecskendővel a beteg egyedül is beadhatja magának az inzulinadagot, de ha már bizonytalan a keze, minden viszolygás és félelem nélkül ön is megteheti ezt. A bőrfelületet sebbenzinnel enyhén bedörzsöli, a bőrt enyhén megemeli s a — minden injekcióhoz külön — sterilen tárolt tűvel, illetve műanyag fecskendővel enyhe, biztos szúrással az adagot befecskendezi. Tény, hogy a kómára — tehát a cukorbeteg eszéletlenséggel járó súlyos állapotára' — kell gondolnia, ha a beteg ásít, nyugtalan, ikragörcse van és acetonszagú a leheleté. (Az acetonszag a császárkörtelikör szagához hasonlít.) Otthoni kezelésnél ez olyankor fordulhat elő, ha a kelleténél több inzulint adnak be a cukorbetegnek, vagy ha a beteg az ilyenkor előírt ételmennyiséget nem fogyasztja el. Erre az eshetőségre az orvos előkészíti a beteget és otthoni ápolóját, hogy legyen kéznél a kockacukor, vagy olyan gyógyszer, amivel a kómás állapot megelőzhető, oldható. Igaz, hogy nagy felelősség, és állandó, figyelmes gondoskodást igénylő feladat a beteg otthoni ellátása, de ha különben is háztartásbeli, akkor örüljön, hogy édesanyja az Ön szerető gondoskodása által gyógyulhat. Az „AGGODALOM" és a „SÚLYOS PROBLÉMA" jeligéjű levelek írói gyors beavatkozást igénylő panaszukkal, problémájukkal (terhesség, veszélyeztetett terhesség) mindenképpen azonnal forduljanak orvoshoz, itt nincs idejük kivárni — nekünk meg módunkban postafordultával, illetve azonnal válaszolni —, amig három-hat hét elteltével levelükre rovantunkban válaszolhatunk. Továbbra is várjuk leveleiket, amelyekre azok érkezési sorrendjében válaszolunk. Dr. V. P. 1. — Anyu, málna, málna — könyörög Tímea. — Majd én öntök neked az enyémből — jószívűsködik Józsika — nekem sokat töltött az anyu; de csak egy picikét adok, olyan picikét, mint a morzsa. Valóban, 3—4 cseppnél többet nem ad neki. Soha. Még játékból sem. 2. — Anyu, kérek szépen málnát. — Itt van fiam, de fordulj el, testvérke ne lássa meg. Ő már sokat ivott. Elfordul. Megissza, de nem bírja magában tartani a titkot. Odamegy húgához és magyarázni kezd. — Tejet ittam, de a tej pezsgett, mert málnásüvegben volt. Nem ittam málnát, csak tejet. Tímea, érted? Hogy mennyire érti mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy nyomban -hozzám fut: — Anyu, én is kérek málnát! FEJLŐDÉS 10. hónap: — Anu, kuki: 14. hónap: — Anu, kukita! 18. hónap: — Anyu, kucoj! 28. hónap: — Édesanyám, kérek szépen cukrot! GOGH VILMA í SZERETNEK RÁTALÁLNI Huszonkét éves. 170 cm magas, barna hajú géplakatos, társaság hiányában Szeretne megismerkedni korban hozzáillő komoly, szolid lánnyal. Jelige: „Fájó múlt” Tizennyolc éves. 160 cm magas, barna hajit lány — kedveli a beatzenét, szeret táncolni és szórakozni — ezúton szeretne megismerkedni korban hozzáillő faival. Fényképes leveleket vár. Jelige: „Rohan az idő” ^ Huszonhárom éves, 162 cm magas, barna hajú negyedéves főiskolai hallgató szeretne megismerkedni komoly, szolid fiúval. Fényképes levelek előnyben. Jelige: „Te és én” Huszonkilenc éves. 165 cm magas legényember ezúton szeretne megismerkedni házasság céljából természelkedvelő lánnyal 30 éves korig. Csak fényképes levelekre válaszol. Jelige: „Gyöngyvirág” Húszéves, barna hajú, barna szemű lány szerelne megismerkedni házasság céljából korban hozzáillő fiúval. Fényképes leveleket vár. Jelige: „Fehér szegfű” JOGI TANÁCSADÓ Szülőknek az óvodákról A szülőknek rendszerint abba az óvodába kell adniuk a gyermeküket, amely a lakókörzetükben van. Indokolt esetben azonban más körzetbe is fölvehetik a gyermeket. Ha például a lakókörzetben nincs anyanyelvi óvoda, csak a város más körzetében, oda lehet íratni a gyermeket. Ez egyaránt vonatkozik a három- és az ötéves gyermekekre. Ha a szülők munkahelyéhez közel is van óvoda, oda is beírathatják. Az óvodába elvileg csak három évnél idősebb gyermeket vesznek föl. Ha azonban a községben kis létszám miatt nem lehet bölcsődét nyitni, vagy nincs olyan bölcsőde, amelyben anyanyelvükön foglalkoznak a gyermekekkel, akkor a nemzeti bizottság két évnél idősebb gyermekek számára is nyithat óvodát, ill. bölcsődei osztályt, ha a 3 évnél fiatalabb gyermekek száma eléri a tizenhatot. Az iskolás korú — tehát öt-hat éves — gyermekek óvodalátogatása kötelező. Ha a lakókörzetükben nincs óvoda, férőhely, vagy nincs olyan óvodai osztály legalább, amelyben az anyanyelvén készítik föl a gyermeket — ez az iskolába lépés előtt pedagógiai és pszichológiai szempontból rendkívül jelentős —, a szülők kérvényezhetik, hogy gyermeküket más körzetben levő óvodába vegyék föl. A gyermeket csak a szülőnek vagy a törvényes képviselőnek adhatják ki. Más személynek csak akkor, ha erre a szülőtől vagy a törvényes képviselőtől írásbeli felhatalmazása van. Az óvodában a gyermekek testi épségére és biztonságára az óvónő vigyáz, a bölcsődei osztályban pedig a gyermekápoló nővér. Felelősségük mindaddig tart, amig a gyermeket egy másik óvodai dolgozónak, vagy a szülőknek át nem adják. Az óvodai sétánál egy óvónő legfeljebb 20, öt évnél fiatalabb gyermekre felügyel, ha öt évnél idősebb gyermekekkel van, akkor 25-re. Ha a gyermek nem mehet el az óvodába, akkor a szülőnek ezt rögtön, de legkésőbb két napon belül be kell jelentenie. Ha a gyermek betegség miatt nem látogathatta az óvodát, vagy ha távolléte tizennégy napnál tovább tartott, akkor a szülőnek a körzeti gyermekorvostól igazolást kell hoznia arról, hogy ismét látogathatja az óvodát. Ha a szülő már előre tudja, hogy gyermeke nem mehet óvodába, akkor azt írásban jelenti be az óvónőnek, vagy ha egy hétnél hosszabb távollétről van szó, az óvoda igazgatónőjének. Abban az esetben, ha a gyermek Írásbeli igazolás nélkül legalább 14 egymás után következő napon nem volt az óvodában, vagy ha az óvodában nincs elég hely és a gyermek anyja kilépett a munkából, vagy meghosszabbított fizetés nélküli szülési szabadságot vesz igénybe, a nemzeti bizottság kizárhatja a gyermeket a további óvodalátogatásból. A nemzeti bizottság, a szülési szabadságon levő anya gyermekének óvodalátogatását csak a délelőtti foglalkozásra korlátozhatja, ha sok jelentkező van az óvodába. í r\ NÉGYSZEMKÖZT Tisztelt N. KJ Bocsássa meg, hogy kicsit többet idézek leveléből, mint más esetben szoktam, de nem egyedi a probléma, amelyről ír, talán másnak is segít, vagy más családban is megtalálják általa a megoldás módját. „Tizenkét éves házasok vagyunk, nyolcéves fiú, ötéves kislány szülei. Mindketten mérnökemberek, azonos képzettséggel, érdeklődéssel, véleménnyel a világ dolgairól, az élet értelméről. Barátságos otthonunkban harmonikusan élünk. Az utóbbi másfél esztendőben azonban, sajnos, mindez megváltozott. Feleségem mind gyakrabban jön haza „kis szalonspiccel", ami nemcsak engem keserít el, hanem megzavarja a gyermekeket is, hiszen észreveszik édesanyjukon, hogy ivott „becsípett". Találkozás a barátnővel, kolléganő születésnapja, kolléga előléptetése mind jó ürügy vagy alkalom a koccintgatásra, és ilyenkor az sem zavarja, hogy itthon hárman várjuk türelmetlenül a jöttét. Munkabeosztásából adódóan sokat kell utaznia, az ország minden részében ellenőrizni a vállalata által végzett munkákat. így többször megtörténik, hogy hétfőtől szombatig távol van tőlünk. Ez nem is zavarna, ilyen a munkánk, a gyermekek gondozását ilyenkor vállalom, ha tudom, hogy valóban csak a kötelesség tartja távol. De már nem bízom benne feltételek nélkül, azon emésztődöm, mi van akkor, ha ott is fel-felhörpinti az dak, s ha „spiccesen" önfegyelme, önkontrollja meglazul. Nem nézhetem tétlenül, hogyan csúszik lejtőre jó házasságunk, kölcsönös bizalmunk, kapcsolatunk. Próbáltam már szót érteni vele, sajnos eredménytelenül, mert vagy megsértődött és napokig duzzogott, vagy már másnap szolgálati útra ment és minden maradt a régiben, egyik ügy rakódott a másikra." Sajnos, „jeles” napokon nem ritka látvány úton-útfélen, buszban, utcán a „spicces"nő. Sok esetben a helytelenül értelmezett női egyenjogúság nevében isznak versenyt a férfiakkal a nők, az önök esetében azonban nem hiszem, hogy csupán ez lenne az ok. Gondolja végig higgadtan, nincs-e kapcsolatukban mégis valamilyen törés, változás, tisztázatlan, ami feleségében feszükséget vákana ki. Vajon érzelmi kötődésük nem lazult-e meg valami miatt? Esetleg a munkahelyén túl nagyok a vele szemben támasztott követelmények, amelyeknek meg akar felelni, nem akar férfi kollégáitól elmaradni. Ezért a sok szolgálati út vállalása, a bizonyítani akarás — s közben ő maga is érzi, hogy anyai, háziasszonyi feladatad, mérnöki hivatását is képtelen egyenlő magas szinten ellátni; és saját szorongásad. feszültséged oldja ilyen egészségét személyiségét károsító módon ? Itt már az ün. otthoni „őszinte beszélgetés" valószínűleg nem elég. Utazzanak el együtt valahová; más környezetben megbeszélhetik, mi lappang e károssá váló, szenvedéllyé hatalmasodó szokás mögött. Talán egy más munkabeosztás, más munkahely, vagy az otthoni házirend átszervezése segít Üdvözli (nőn)
