Nő, 1982 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1982-02-16 / 8. szám

V IRENA GRÁCOVÁ A Szlovákiai Nőszövetség kulturális te­vékenysége olvasóink előtt nem isme­retlen. hiszen többen közülük aktív ré­szesei. tagjai Az élet szépsége mozga­lomnak. a Szólj, költemény! vers- és prózamondó versenysorozatnak, az ol­vasómozgalomnak. Hogyan illeszkedik be a kulturális tevékenység az orszá­gos amatőrmozgalomba, milyen szere­pet töltenek be a nőszövetség kulturá­lis jellegű rendezvényei az országos öntevékeny kulturális mozgalomban? — Mint nöszövetségünk minden más jellegű tevékenysége, a kultúrpolitikai ne­velőmunka is társadalmunk igényeiből in­dul ki, azokból a feladatokból és célokból, melyeket pártunk a szocialista társadalom töretlen fejlődése érdekében megszabott. Az elsődleges cél, amelyet kulturális tevé­kenységünkkel szolgálunk, az új, a szoci­alista embertípus formálása, a szocialista életmód kialakulásának meggyorsítása, an­nak gazdagítása. Természetesen, ezt csak akkor érjük el, ha valódi értékeket népsze­rűsítünk, valamint, ha rendezvényeink szé­les tömegeket mozgatnak meg. A felsőbb szervek értékelése pozitív, én néhány ada­tot mondanék, amelyek talán kevésbé is­mertek még azok számára is, akik mozgal­munk szervezői, aktív résztvevői. Jelenleg 177 női éneklöcsoportunk van, több mint háromezer-hatszáz taggal, 480 a vegyes­karok száma, a tagoké pedig négyezer-két­százötven. A 310 női és 170 vegyes folk­lórcsoportban összesen nyolcezer-kilenc­venöt férfi és nő ápolja, őrzi a népi hagyo­mányokat. A Szólj, költemény! vers- és prózamondó versenybe az elmúlt évben több mint ezer nő nevezett be, a szavalok száma azonban ennél sokkal nagyobb: a pút rendezvényein és különböző ünnepi alkalmakkor lépnek fel lakóhelyükön. A „legfiatalabb" akciónk az olvasómozga­lom. Ennek ellenére már több mint 1600 olvasókör működik Szlovákia területén, kö­zel harminchatezer taggal. Ezenkívül csak­nem tizenkétezer nöszövetségi tag vesz részt más kulturális szervezetek csoportja­inak munkájában. Ehhez már csak azt sze­retném hozzátenni, hogy mi is úgy érezzük, a nö, az anya szerepe ilyen tekintetben valóban meghatározó a család életében. Tudatosítjuk, hogyha az anyának jó viszo­nya van bárminemű kulturális tevékeny­séghez, akkor a család többi tagja számára sem idegen hagyományaink tisztelete, a könyv, a művészetek, az ö életük­ben is meghatározó szerepet kapnak. vendégünk J Mint más szervezetek kulturális te­vékenysége. a nőszövetségé is a téli hónapokra összpontosul. Logikus, hi­szen akkor van az emberek zömének több szabad ideje. A jelenlegi gazdasá­gi helyzetben, a különböző energiata­karékossági intézkedések következté­ben azonban több helyen nehézségek­be ütköznek a csoportok. A nagyszerű­en felszerelt művelődési otthonokba alig jutnak be. s ha igen. hidegben, rossz megvilágításnál végezhetik mun­kájukat. Milyen kiutat lát Ön. a nőszö­vetség ideológiai és kulturális nevelő­munkája osztályának vezetője ? — Természetesen ismerjük az energia­takarékossági intézkedéseket, értjük azok szükségességét s ösztönözzük is az embe­reket a betartásukra, a takarékos gazdálko­dásra nemcsak intézményesen, tehát a munkahelyükön vagy nyilvános helyeken, hanem háztartásaikban is. Mégsem hi­szem, hogy ezek az intézkedések törvény­szerűen a ^kulturális tevékenység kárára lennének. Állításomat a továbbra is kitűnő­en működő több száz csoport igazolja. Hátrányt az említett takarékossági intézke­dések ott jelentenek, ahol egyébként sem szentelnek kellő figyelmet a kultúrának. Hadd mondjak szélsőséges példát, amely azonban nem egyedi: több községben egy épületben van a kocsma és a művelődési ház. A takarékossági intézkedések ellenére sem rövidítették a kocsma nyitvatartási idejét, este tízig szépen kivilágított, jó me­leg helyiségben iszogathatnak a vendégek. •A kultúrcsoport pedig — jobb esetben — hidegben próbál, valószínűbb azonban, hogy a takarékossági intézkedések miatt be sem engedik őket a terembe. Vagy: télen is öt-hat lakodalmat és ugyanennyi mulatságot tartanak a művelődési otthon­ban. Egyrészt: régebben földszintes, szo­­ba-konyhás házakban meg tudták tartani a lakodalmat, most az emeletesben sem, hiszen arra van a kultúrház. Másrészt: a csillogó, fényes kávéházban nem tarthat­ják, mert akkor hová menne a többi szóra­kozni vágyó ember. Ugye, nem kell kiszá­mítanom, hogy egy éjszaka mennyi áram, tüzelő fogy el, azt sem, hány próbát lehet­ne tartani ugyanitt, ugyanennyi energiafo­gyasztással?! Ez a nemzeti bizottságok hatásköré­be tartozik. Hogyan ítéli meg a nőszö­vetség helyi szervezetei és a nemzeti bizottságok együttműködését, mit és hogyan kellene javítani7 — A mi részünkről teljesen egyértelmű, hogy a lehető legszorosabban együttmű­ködjünk a nemzeti bizottságokkal. A nem­zeti bizottságok értékelése szerint nincs is baj, alig akad falu. ahol ne emelnék ki a nőszervezetet, ha a választási programok teljesítését értékelik. Ez nekünk is öröm, csakhogy: legtöbbször ez a munka az anyagi javak megteremtésére szűkül, ho­lott a választási programok szerves része a kulturális tevékenység, illetve a szellemi értékek létrehozása is. És még egy dolog, amely, ebből az együttműködésből ezidáig hiányzott, most javasoljuk létrejöttét: a falu vagy város kulturális életének jelentős ré­szét a nőszervezetek tevékenysége képezi, elismerésből nincs is hiány, de úgy érez­zük, az anyagi támogatás mértéke nincs egyensúlyban az elvégzett munka mennyi­ségével és minőségével. Azt javasoljuk, hogy a tervek összeállításánál ne csak a javasolt műsorokat vegyék figyelembe, ha­nem a kulturális alapból bizonyos összeget bocsássanak a nőszervezet rendelkezésé­re. \ A Szlovák.'i Nőszövetség Központi Bizottsága na£; figyelmet szentel az ukrán és magyar nemzetiségű tagja­inak. A közel 40 ezer magyar nemzeti­ségű nőszervezeti tag anyanyelvén kapja a legtöbb nőszövetségi kiad­ványt. közel száz magyar éneklőcso­port működik, a magyar népi hagyo­mányok ápolására ösztökéli a központi bizottság Dél-Szlovákia lányait, asszo­nyait. Külön olvasómozgalmi körök működnek, s immár 6. évfolyamába lép a Szólj, költemény!, amelynek verse­nyei a Vansovej Lomnicka 17. évfolya­mával párhuzamosan zajlanak majd. Bizonyára itt is vannak még tartalékok, mennyiségi és minőségi téren egya­ránt. — Valóban így van. Igyekszünk a nőszer­vezeti módszertani anyagokat — főleg a politikai nevelőmunka témáit — megjelen­tetni magyar nyelven is, hasonlóan egyéb kiadványainkat. Az élet szépsége akcióban a magyar nemzetiségű asszonyok tevé­kenységét egyértelműen pozitívan értékel­jük. Némi gondok adódnak azonban az olvasómozgalomban és a Szólj, költemény! rendezvényeivel. Ami az olvasómozgalmat illeti — az egyébként érvényes a szlovák nyelven folyóra is —, egyértelműen kevés a könyv. Nehéz lesz ezen segíteni, mert a kiadók olyan biztosítékot kérnek tőlünk, amilyet mi nem adhatunk: amennyivel töb­bet kérünk egy-egy könyvből, azt mind vegyük is át egyenesen a nyomdából. Egyelőre tovább folynak a tárgyalások — többek között a Madách Könyvkiadóval is —, s reméljük, találunk megoldást. A Szólj, költeményl-hez eddig négy kiadványt je­lentettünk meg, ebben az évben nem ad­tunk ki, hiszen a szavalni akarók a koráb­biakból válogathatnak. Sajnos, a magyar nyelven folyó versenyekre viszonylag keve­sen jelentkeznek, pedig a koncepció sze­rint a járási versenyeket két nyelven kell megrendezni, ha van jelentkező. Tudjuk, hogy a püt-ben és egyéb rendezvényeken is sok magyar szavaló lány, asszony gazda­gítja a műsort, érthetetlen hát a visszafo­gottság. Pedig ha többen lennének, területi versenyeket is lehetne rendezni számukra. Annál is kívánatosabb lenne ez, mert a magyar nyelvű vetélkedés egyébként ma­gas színvonalú. Ezidén februárban, márci­usban lesznek a járási versenyek, a területi­ek júniusban, az országos pedig hagyomá­nyosan szeptemberben. Tehát még mindig jelentkezhetnek a járási titkároknál azok, akik részt akarnak venni a versenyen, ame­lyet az NOSZF 65. évfordulójának tisztele­tére rendezünk. Végezetül: milyen a nőszövetség központi bizottságának az együttmű­ködése más tömegszervezetekkel ? — Határozottan jónak mondható és még tovább bővül. Az utóbbi időben javult együttműködésünk a honvédelmi szövet­séggel, a testnevelési szövetséggel — megragadom az alkalmat és felhívom a figyelmet Az edzett család mozgalomra, amely ebben az évben indult. Helyi és járási szervezeteink hagyományosan szo­ros kapcsolatban állnak Dél-Szlovákiában a CSEMADOK szervezeteivel is, sajnos, ez az együttműködés központi szinten sok kívánnivalót hagy maga után. Az elkövetke­ző időszakban azonban ezt is javítani fog­juk, hiszen céljaink a kulturális tevékenysé­get illetően közösek: internacionalista szellemben erősíteni a szocialista hazafi­­ságtudatot, értékes rendezvényekkel hoz­zájárulni a szocialista életmód megszilárdí­tásához, gazdagításához. Köszönöm a beszélgetést: NESZMÉRI SÁNDOR (nő i7)

Next

/
Thumbnails
Contents