Nő, 1982 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1982-12-18 / 51-52. szám
Ha ekképpen szemléljük a szolgáltatások minőségét, akkor egyértelművé válik, hogy az emberek egymás közti viszonyainak minőségével is összefügg, méghozzá nem kis mértékben, ahogy ezt a felszólalók beszámolói is bizonyították. S nem véletlen, hogy ennél a pontnál az egyik hozzászóló a nőkhöz fordult. Hiszen a szolgáltatásokban, de még a szakemberképzésben dolgozók nagyrésze is nő. Mindazt, amiről eddig szó volt, talán érezzük magunk is. beszélni viszont inkább négyszemközt vagy ismerősök, barátok társaságában szoktunk így a dolgokról. Éppen ezért nagyon értelmes és pozitív vonása volt a plénumnak, hogy magasabb fórumon is rámutatott a problémák összetettségére, arra. hogy a bajok orvoslását minél több ok felderítése előzze meg. S amit ugyancsak értékelni kell, hogy az okok felderítését szakemberekre bízták és bízzák, felméréseket, kutatásokat végeznek. Mindez az egyes helyi szervezetek munkáját is meghatározza, hiszen több járási titkár beszélt az általa és szervezete által támogatott, véghez vitt és a megoldásokat konkrét gondok kipécézésével megkönnyítő ankétokról. Beszéltek arról is, hogy fel kellene térképezni a lakótelepi viszonyokat, az egészségügyiek munkakörülményeit és munkához való hozzáállását, a szolgáltatások kielégítő működése szempontjából szükséges, de a fiatalok által nem keresett szakmák megkedveltetésének módját és lehetőségeit is. Persze sokszor elhangzott már, hogy nem beszélni, hanem tenni kell. De cselekedni is csak megfontoltan lehet és érdemes. S az őszinte, a bajok okait feltáró beszéd és vita jó alapja a gyümölcsözni akaró cselekedetnek. Hallgassunk meg tehát néhány hozzászólást. RUSINKOVlCOVÁ EDITA, a Szlovákiai Nőszövetség Rozsnyói (Roirtava) Járási Bizottságának titkára Járási szervezetünk nemrég tanfolyamot tartott az egyes | helyi szervezetek tagjai számára. Sokan jöttünk össze, ezért I kihasználtuk a kínálkozó alkalmat, hogy elbeszélgessünk a nőkkel a szolgáltatásokkal kapcsolatos tapasztalataikról, észrevételeikről. A beszélgetés során több problémára hívták fel figyelmünket. Ezek közül sok állandó jellegű, például a gyümölcsfelvásárlás, vagy az is, hogy egyes falvakban, községekben nincs tisztító, s ezért Csetnekre vagy Rozsnyóra j (RoMava), kell vinni a ruhát, ami bizony nem kis időveszte! ség... A szlavosiak (SlavoSovce) panaszkodtak, hogy nem i kielégítő a fodrászüzlet üzemelése, mert csak egy fodrász * dolgozik ott, aki nem győzi a munkát... Azonkívül hetente ; csak egy alkalommal lehet a gyerekek haját nyíratni, azt is j délelőtt, amikor iskolában vannak ... A panaszokkal a járási i nemzeti bizottság illetékes dolgozóihoz fordultunk segítsé$ gért, most pedig várjuk, hogy mi lesz. Saját tapasztalataink alapján viszont azt is elmondhatom, í hogy a szolgáltatások egyes formái — annak ellenére, hogy ; igénybe vételükkel a nők sok időt, munkát fáradságot takarít- i hatnának meg — nincsenek eléggé kihasználva. Ilyen például \ a mosoda. Magánszemélyek alig használják ki. pedig aki már í megpróbálta, csak dicsérni tudja. Vagy egy másik példa. A j rozsnyói (Rozrtava) Tatrasvit nyolcszáz nőt foglalkoztat. Van j üzemi konyhája is. ahol meleg ételt kaphatnak az alkalmazot■ tak, de az érdeklődés elég lanyha. Ez szinte érthetetlen. ■ Szeretnénk majd csinálni egy ankétot. amelyen az okokat s kutatnánk. Azután majd meglátjuk, mit tehetünk. Mert sok S esetben segíthetünk és segítettünk már. Hadd említsem i; például, hogy Rozsnyón (Roiflava) és Rőcén (Revúca) sikeí rült elintéznünk, hogy a gyorstisztítóban tisztított gyerekhol\ mikért nem számlázzák ki a gyorsasági pótlékot, vagyis i csaknem a fele áron tisztítják ki a gyerekruhákat. Azt hiszem, a ez egy nagyon pozitív eredmény, az anyukák tudják is * értékelni! Terveink? Hát szeretnénk foglalkozni egy kicsit az egészségj üggyel is. A népi ellenőrző bizottsággal közösen fogjuk r kivizsgálni a panaszokat. Ezenkívül szorosabban kell együtt} működnünk a képviselőkkel. Vannak nagyon jól dolgozó \ képviselőink, de vannak olyanok is, akik annak ellenére, hogy \ a nőszövetség jelöltjeiként választottuk meg őket, nem segítik j; eléggé a munkánkat Pedig van rá lehetőségük, hogy a 5 lakosokkal, az asszonyokkal beszélgetve felderítsék, mire van § szükség, mi az, ami nem úgy működik, ahogy kellene. . . s Mert tudnunk kell hol fáj, csak azután gyógyíthatunk. .. ELENA SLOBODOVÁ, az SZNSZ Galántai (Galanta) Járási Bizottságának elnökségi tagja, a kulturális bizottság elnöke, az SZNSZ Központi Bizottságának plénumtagja Azt hiszem, számottevő az az eredményünk, hogy az alapvető szolgáltatásokat elsőként indítottuk el járásunkban és lakosságnak nyűjtott mindennemű szolgáltatás színvonala már hagyományosan jó. A nemzeti bizottságokkal együttműködünk. Felmérve az igényeket és a lehetőségeket, és segítségül hív a „Mindent az emberért” nőszövetségi akcióink társadalmi mozgató erejét, járásszerte folyamatosan új szolgáltatásokat létesítünk, bővítjük a meglévő hálózatot és orvosoljuk — a lakosság bejelentései és saját észrevételeink nyomán — a felmerülő hiányosságokat, problémákat Példát is említve, közbenjárásunkkal sikerült biztosítanunk, hogy Sellyén (Sala) a tejet és a péksüteményt ezentúl naponta kétszer hordják szét az üzletekbe, hogy a váltott műszakban dolgozó nők reggel, illetve délután is friss árut kapjanak. Nemrég adtunk át a sellyeieknek egy új önkiszolgáló élelmiszerboltot, amelyet a Jednola fogyasztási szövetkezet üzemeltet és minden pénteken este huszonegy óráig tart nyitva, úgyszintén a váltott műszakban dolgozók és az ingázók érdekében. Sokaktól látogatott, elismerésnek örvendő további szolgáltatásunk az ugyancsak nemrégen létesített orvosi kozmetika; egyre fokozódik az érdeklődés a jó minőségű félkészételek iránt, és még sorolhatnék néhányat, amelyeknek megnyitását — bevezetését járásunk lakossága örömmel fogadta. De nem a felsoroláson van a lényeg, hanem azon. hogy ne legyünk elégedettek a meglévővel, kutassuk fel és orvosoljuk a hiányosságokat. Járásunk három városában például és még néhány nagyobb községben nincs cipész, borbély, fodrász, nincs harisnyafelszedő. Meg kell változtatni — több helyen — az üzletek nyitvatartási idejét, mert a jelenlegi nem szolgálja kellőképpen sem a lakosságot, sem a társadalmi elvárásokat. Tudjuk, hogy sok helyen kénytelenek a dolgozók munkaidejük alatt „kiruccanni”, hogy elintézhessék ügyeiket, mert mire végeznek munkájukkal, a legtöbb üzlet, hivatal, szolgáltató üzem bezár. Ennek érdekében is sürgős intézkedésre van szükség, mégpedig úgy. hogy az üzletek és a szolgáltatások nyitvatartási idejének módosításánál el ne kerülje a figyelmünket, hogy a pult mindkét oldalán anyák,dolgozó nők állnak. PÁSZTOR SAROLTA, a Szlovákiai Nőszövetség Rimaszombati (Rimavská Sobota) Járási Bizottságának titkára Talán a felmérésünkkel kezdeném, amelyet szervezetünk dolgozó nők ügyeivel foglalkozó bizottsága csinált. Hogy miért ezzel? Mert szerintem — szerintünk — csakis a konkrét tényekből kiindulva tehetünk valamit a szolgáltatások minőségének javításáért, és ez az ankét bizo'ny sok érdekes adatot szolgáltatott mindannyiunk tanulságára. Mert azt tudtuk eddig is. hogy csak a városokban működnek szolgáltatási üzemek, s hogy a falvakban ezt a feladatot a „mozgó üzemek" próbálják betölteni. Tudtuk azt is, hogy például a tisztítóban hosszú a tisztítási idő; mire kifestik a lakást, nem készülnek el a szőnyegtisztítással... Az sem újdonság, hogy sokszor ütközik a nők munkaideje az üzletek nyitvatartási idejével, vagyis ha be akarnak vásárolni — és friss árut akarnak venni —, a munkahelyről kell „kiruccanniuk”. Mindez részben objektív okokkal is magyarázható — nincs elegendő mennyiségű áru. megfelelő nagyságú helyiség, elegendő szakmunkás (suszter stb.). De amit épp az ankét alapján szögezhetünk le az csöppet sem objektív tényezője; a nem megfelelő üzleti higiénia, az eladók udvariatlansága — olyan jelenség, amelynek létezését eddig sem vontuk kétségbe, de nem gondoltuk, hogy ennyire általános. A kedvelt üzletek — a megkérdezettek megírták, hogy konkrétan melyik üzletre gondolnak — éppen azzal vívták ki a vásárlók elismerését, hogy alkalmazottaik kedvesek a vevőkkel szemben. a korlátozott mennyiségű árut sem a pult alól árusítják, törődnek a tisztasággal, a renddel. Ugyanakkor több üzletet is felsoroltak az asszonyok, amelyben a hűtőpultok „kétes” tisztasága, a piszkos padló árulkodik az ott dolgozók üzleti etikájáról. Mindezt ellenőriztük, és kiderült, hogy valóban ez az igazság. Az ankét eredményéről tájékoztattuk az elárusítók képzésével foglalkozó szakembereket és iskolát — mert a szakembemevelésnél kellene ezzel többet és jobban foglalkozni —. ezenkívül találkozót szervezünk az üzletekben dolgozók szocialista brigádjaival. A nemzeti bizottságoknak kötelessége — hisz erről a plénumon Litvajová elvtársnő is beszélt —, hogy kellőképpen segítsenek. Ennek ellenére rossz tapasztalataink is vannak. Előfordult már, hogy ígéretet kaptunk, minden rendben lesz. azután hiába vártunk, nem történt semmi. Pedig ezzel nemcsak a bajok nem oldódnak meg, hanem a lakosok bizalma is megrendül. Nem járnak el a nyilvános gyűlésekre, nem beszélnek problémáikról... Pedig a szolgáltatásokkal egyetemben a hivatalok is az emberért vannak, nem fordítva... (nö23)
