Nő, 1982 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1982-12-07 / 50. szám
^házunk tája Káposztás lángos Hozzávalók: 40 dkg liszt, 3 dkg élesztő, 1 tojássárga, 50 dkg reszelt fehér káposzta, 5 dkg margarin, 3 evőkanál ol^j. két közepes főtt burgonya, tej, só, törött bors, 1 kiskanál cukor. Egy kevés tejben megfuttatjuk az élesztőt. Közben az olajon sóval, törött borssal, cukorral megpirítjuk a reszelt káposztát és hűlni hagyjuk. A felfuttatott élesztőt összedolgozzuk a liszttel, az áttört főtt burgonyával, a tojássárgával. a sóval, a pirított káposztával meg annyi tejjel, hogy közepesen kemény cipót formálhassunk belőle. Kilisztezett tálba fektetjük, a tetejét megszóljuk liszttel és konyharuhával letakarva, langyos helyen a duplájára kelesztjük. Ezután lisztezett deszkán félujjnyi vékonyra kinyújtjuk, tenyérnyi darabokat szaggatunk belőle, amelyeket még a duplájára széthúzunk, hogy a tészta vékonyabbá váljon, és még 10 percig pihentetjük. Végül bő, forró olajban szép pirosra sütjük. Aki édesen szereti, megszórhatja porcukorral. J Nyúltokány A megtisztított és jól megmosott nyúl elejét feldaraboljuk, gyengén megsózzuk és borsozzuk. majd személyenként 3 dkg apróra vágott vöröshagymával forró zsírban puhára pároljuk. Közben 1 dl vörös bort és 1 szem kockacukrot is adunk hozzá. Ha zsírjára sült. meghintjük 1 kávéskanál liszttel, felöntjük 1/2 dl tejföllel és újból lesütjük. Tarhonyával vagy pirított burgonyával tálaljuk. Töltött sült alma A szép egyforma nagyságú, megmosott almák közepét speciális vájóval vagy kis késsel kivájjuk, de ne lyukasszuk teljesen keresztül, mert akkor a töltelék kifolyik belőlük. Hat almához egy tojássárgát 10 dkg cukorral habosra keverünk, majd 1/2 dl konyakot. 1 kiskanálnyi maizenát (kukoricakeményítőt) és 5 dkg apróra vágott diót, mogyorót, mandulát — ami éppen kéznél van — adunk hozzá. A krémet összekeverjük és megtöltjük vele az almákat. Közepes tűznél kb. 1/2 óra hosszan sütjük. A tartósított konyhakész ételekkel sok időt takaríthatunk meg. Leegyszerűsíthetjük a háztartásvezetést Az egyszeri nagyobb időbefektetés, amit a befőzésre szánunk, sokszorosan megtérül, ha időszükében csak benyúlunk a „spajzszekrénybe” és felmelegítjük a konzervdoboz tartalmát Előző számunkban a disznóöléssel kapcsolatban néhány belsőség házi tartósításának módját ismertettük, mivel azonban ilyenkor nyers hús is akad bőven, néhány húskonzerválási receptet is közzé teszünk. Sertéssült befőtt Egy nagyobb darab húst megsózunk, megszóljuk köménymaggal, egy kevés vizet öntünk alá, és sütőben sütjük. Aki szereti a fokhagymaízt. néhány gerezdet beleszurkálhat a nyers húsba. Sütés közben a húst állandóan öntözgetjük. hogy elég levet kapjunk az üvegek (vagy a pléhdoboz) felöntésére. A félig sült húst megfelelő darabokra vágjuk, és még forrón az előkészített edényekbe rakjuk. A lét is forrón öntjük a húsra. Az edényeket lezárjuk, és azonnal csírátlanítjuk. A literes üvegeket I 1/2, a dobozokat 1 3/4 óráig. Setéskaraj tartósítva A kicsontozott karajszeleteket megsózzuk, fűszerezzük és sima lisztben megforgatjuk. Az így előkészített karajszeleteket forró zsíron, mindkét oldalról pirosra sütjük, még azon forrón az edényekbe tesszük, lével felöntjük, és az edényt lezáijuk. .Az ilyen natúrszeletek csírátlanításának időtartama literes üvegekben két óra, dobozokban 2 1/4 óra, ha csírátlanítás után vízben lehűtjük a kész konzervet. Ugyanígy tesszük el és csírátlanítjuk a hagymás rostélyost, esetleg a zöldség hozzáadásával készült rostélyost is. Háztartásunkban több olyan praktikus edény van, amelyben meg is főzhetjük, asztalra is tehetjük az ételt. Ünnepekkor vegyük elő mégis a konyhaszekrény mélyére száműzött tálakat, a mártásos ételhez a mélyebbet, a pecsenyéhez a laposabbat és ezeken, ízlésesen elrendezve kínáljuk sajátjainknak, vendégeinknek a különféle finom csemegét. Azokat a húsételeket, amelyeknek nincs sűrű mártásuk, legfejlebb csak „szaftnak” nevezett hígított zsiradékuk, mindig „szárazon”, a leve nélkül tálaljuk. A tál közepére félig egymásra fektetve tesszük a hússzeleteket. Ugyanerre a tálra kerülhet a hús mellé a köret: a párolt zöldség, a burgonyapüré (híg ne legyen), a hasábburgonya, esetleg a rizs és a tarhonya is. Arra azonban ügyeljünk, hogy a különféle ennivalók a tálon össze ne keveredjenek, el ne rontsák egymás ízét. Ezért nem tesszük a pecsenye köré a mártásos — rántott vagy habart — főzeléket, ezért a salátát sem. A párolt rizs mutatósabb, ha forrón, kivizezett merőkanálba nyomjuk és félgömb alakban borítjuk a tálra a hús mellé. Tetejét szórjuk meg finomra vágott zöldpetrezselyemmel, metélőhagymával, esetleg kevés reszelt sárgarépával is. A pecsenye levét külön edénykében (az étkészlethez tartozó mártásoscsészében vagy kis tűzálló tálban) adjuk asztalra, de mindig forrón, és kínáljuk körbe, vagy hívjuk fel rá ..kosztosaink” figyelmét, hogy ki-ki gusztusa szerint ízesíthesse vele a körítést. Másképpen tálaljuk a mártásos húsokat. Sose tegyük a húst, a mártást és a köretet egy tálra. A ragut, a pörköltet, a savanyú húsokat mindig önállóan, csak a saját levükkel tegyük egy mélyebb tálba. Tetejüket — aszerint, miből készült az étel — meghinthetjük néhány csepp tejföllel, tejszínnel, hajszálvékony paprika-, paradicsomszeletekkel, citromkarikával, esetleg karikára vágott uborkával. A mártásos húsok köretét külön tálra tegyük. Ha valamely húsétel mellé kétféle köretet készítettünk, mindkettőt — például a rizst és a galuskát — más-más tálban tegyük asztalra. Tálalás.előtt melegítsük át a tálakat úgy, hogy forró vízzel teli lábasra fektetjük, vagy néhány percre forró sütőbe dugjuk. A meleg tálon nem hűl ki olyan könnyen az étel, ízletes marad a maradék is. Farsang István növényvédő tanácsolja: Talajfertőtlenítésre késő ősszel, a tél folyamán és kora tavasszal kerül sor. még mielőtt az új magok, növények bekerülnének a földbe. Fontos kertészeti teendő ez, mert általa védekezünk a kártevők, betegségek ellen, biztosítjuk a gazdagabb, egészségesebb termést. A gyakorlatban kétféle talajfertőtlenítést különböztetünk meg: fizikait és kémiait. A fizikai talajfertőtlenítés erős nyomású vízgőzzel történik. A kiskertészeknek azonban csak a vegyi védekezés elérhető. Sajnos, mind az itthon gyártott, mind a külföldről behozott talajfertőtlenítő anyagokat elég körülményes beszerezni. Mégis szeretném ismertetni az olvasókkal a talajfertőtlenítő vegyszerek fajtáit és jellemző adatait, valamint felhasználásukat. A hazánkban engedélyezett növényvédőszerek a következők: KERTÉSZKEDŐKNEK Allisan — A saláta talajának fertőtlenítésére szolgál. A talajt a saláta ültetése előtt két nappal fertőtlenítjük 0,2 százalékos vegyülettel, 0,5—0,8 litert számítva négyzetméterenként. Ügyeljünk arra, hogy a permedé a talaj felületét egyenletesen érje. A fertőtlenítés után talajmunkák végzése tilos! Allylalköhol — Melegágyak talaját fertőüenítjük vele 0,6 százalékos töménységben, négyzetméterenként 5 liter oldatot használva. Basamid gramilát — Egyes kártevők, fertőző gombabetegségek és gyomok ellen védekezünk vele. Négyzetméterenként 30—60 grammot, vagy köbméterenként 200 gramot adagolunk. c Brassicol 20 Staub — A káposztafélék ültetése előtt használjuk 0,3—0,4 kg-ot adagolva 1 köbméter földre. D — D — Ezt a fertőtlenítőszert a gyümölcsfák, a szőlő, a szamóca és a dísznövények talajának fertöüenítésére használjuk, áranként 2,2—4,5 litert számítva. DI-Trapex — A gyomnövények és fertőző gombabetegsések ellen védekezünk vele a gyümölcsösben, a zöldségeskertben, a szőlőben, de használhatjuk a szamóca és a dísznövények talajára is. Négyzetméterenként 30—75 ml-t adagolunk belőle. A többi talajfertőtlenítő szerről következő számunkban adunk tájékoztatást De már itt is megjegyzem, hogy mielőtt hozzáfognánk a munkához, tanulmányozzuk át jól a vegyszeren feltüntetett részletes használati utasítást mert a fertőtlenítő szer méreg, még akkor is. ha csak kis adagban kerül a földbe.
