Nő, 1982 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1982-11-30 / 49. szám
JÓSZOMSZÉDI KAPCSOLATAINK ÉRDEKÉBEN JURIJ ANDROPOV AZ SZKP KB ÚJ FŐTITKÁRA Jurij Vlagyimirovics Andropov, az SZKP KB főtitkára 1914. június. 15-én született, vasutascsaládban a sztavropolszki határterület Nagutszkaja községében. Főiskolát végzett, az SZKP-nak 1939 óta tagja. Jurij Andropov 16 éves komszomolistaként mint munkás kezdett dolgozni Mozdok városában, az Észak-Osszét ASZSZK-ban. Később tengerészként voigai gőzhajókon dolgozott. 1936-tól kezdve Jurij Andropov Komszomol-tisztségeket töltött be. Megválasztották a jaroszlavli területen levő Ribinszki Víziközlekedési Ipariskola Komszomol-szervezetének titkárává. Röviddel ezután a komszomol KB ribinszki Volodar Hajógyárban tevékenykedő Komszomol szervezőjének javasolták. 1938-ban a jaroszlavli terület komszomoltagjai Jurij Andropovot a Komszomol jaroszlavli területi bizottságának első titkárává választották meg. 1940-ben a Komszomol KB karéliai első titkára lett. A Nagy Honvédő Háború első napjaitól kezdve Karéliában aktívan bekapcsolódott a partizánmozgalomba. Miután Petrozavodszk 1944-ben felszabadult a fasiszta megszállás alól, Jurij Andropov párttisztségekben dolgozott. Megválasztották a petrozavodszki városi pártbizottság másodtitkárává, majd 1947-ben a Karéliai Kommunista Párt Központi Bizottsága titkárává. 1951-ben Jurij Andropov az SZKP KB döntése alapján a Központi Bizottság apparátusába került, pártellenörré, majd később az SZKP KB osztályának vezetőjévé nevezték ki. 1953-ban a párt Andropovot diplomáciai szolgálatra választotta ki. Néhány évig a Szovjetunió rendkívüli és meghatalmazott nagykövete volt a Magyar Népköztársaságban. 1957-ben Jurij Andropovot az SZKP KB osztályvezetőjévé nevezték ki. Az SZKP XXII. kongresszusán és a további pártkongresszusokon az SZKP Központi Bizottságának tagjává választották. 1962-ben megválasztották az SZKP Központi Bizottságának titkárává. 1967 májusában Jurij Andropovot a Szovjetunió Minisztertanácsa állambiztonsági bizottságának'elnökévé nevezték ki, és ugyanazon év júniusában megválasztották az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagjává. 1982 májusában az SZKP KB titkárává választották. 1973 áprilisa óta az SZKP KB politikai Bizottságának tagja. Jurij Vlagyimirovics Andropov már több megbízatási időszakban a Szovjetunió Legfelsőbb tanácsának képviselője. Minden tisztségében, amelyet a párt megbízásából betöltött, Jurij Andropov hűséget tanúsított Lenin és a párt nagy müve iránt. Minden erejét, tudását és tapasztalatát a párthatározatok teljesítésére, a kommunista eszmék győzelméért vívott harcra fordítja. A haza felvirágoztatása terén szerzett nagy érdemeiért Jurij Andropovnak, a kommunista párt és a szovjet állam kiváló személyiségének 1974-ben a Szocialista Munka Hőse címet adományozták. Ezenkívül négyszer kitüntették a Lenin-renddel, továbbá az Októberi Forradalom Érdemrenddel, háromszor a Munka Vörös Zászlaja Érdemrenddel és számos érdeméremmel. Gustáv Husák köztársasági elnök november közepén Rudolf Kirschlágemek, az Osztrák Köztársaság elnökének meghívására Ausztriába látogatott. Kíséretében volt Bohuslav Chnoupek külügyminiszter, Bohumil Urban külkereskedelmi miniszter és Bohuslav Kucera, a Szövetségi Gyűlés alelnöke, Milan Kadnár, hazánk ausztriai nagykövete kormányküldöttségünkhöz Bécsben csatlakozott. Gustáv Husák az osztrák szövetségi elnökkel több ízben is megvitatta a kétoldalú kapcsolatok elmélyítésének további lehetőségeit, valamint azt, hogy a két ország hogyan járulhat hozzá a béke megőrzéséhez. A tanácskozások végén — amelyeken részt vettek a két elnök kíséretének tagjai — Bohuslav Chőoupek külügyminiszter, Bohumil Urban, csehszlovák külkereskedelmi miniszter, Willibald Pahr osztrák külügyminiszter és Herbert Saldier osztrák pénzügyminiszter öt dokumentumot irt alá. amely hozzájárul a két ország együttműködésének elmélyítéséhez: az atomipari létesítmények terén mindkét fél érdeklődésére számot tartó kérdéseket rendező egyezményt, az egészségügy területén kifejtendő együttműködésről szóló megállapodást, a vámügy területén kifejtendő együttműködésről és kölcsönös segítségnyújtásról szóló kormányközi egyezményt, a bűnügyekben nyújtandó jogi segítségről szóló szerződést, valamint a csehszlovák—osztrák kiadatási szerződést. Valamennyi egyezmény és szerződés fontos nemzetközi jogi dokumentum. Rendkívüli politikai jelentőségüket az adja meg. hogy mindkét ország az együttműködés bővítésére, a jószomszédi kapcsolatok szilárdítására törekszik, s így akar hozzájárulni a nemzetközi feszültség enyhítéséhez. Köztársasági elnökünk találkozott Bruno Kreisky osztrák kancellárral is. A két államférfi egyórás konstruktív vitája során a politikai és a gazdasági kérdések álltak az előtérben. Rámutattak arra, hogy a jószomszédi kapcsolatok elmélyítése szükséges, s hogy keresni kell e kapcsolatok új formáit. Ismételten hangsúlyozták, hogy az enyhülési folyamat folytatása nélkül a különböző társadalmi rendszerű országok együttműködése nem lehetne eredményes. Az osztrák sajtó rendkívül nagy figyelemmel kísérte Gustáv Husák csehszlovák államfő hivatalos látogatását. Az osztrák rádió és az APA hírügynökség híradásaiban az első helyen tájékoztatott a magasrangú látotv. Lii-i gatás mozzanatairól, a tárgyalások napirendjéről. Az Arbeiter Zeitung közölte Gustáv Husák fényképét és életrajzát. A Die Presse azt a meggyőződését fejezte ki, hogy a látogatás a csehszlovák—osztrák kapcsolatok jelenlegi szakaszának betetőzését jelenti, és megteremti a jövőbeni eredményes együttműködés feltételeit. A Wiener Zeitung közölte Gustáv Husák elnöknek azt az interjúját, melyet az osztrák rádiónak és televíziónak adott. A lap ugyanakkor utal a kétoldalú kapcsolatok magas színvonalára, és említést tesz a jövő évre tervezett több akcióról. A hazai sajtóvisszhangból hadd emeljük ki a Rudé právo CSTK felvételek „Legyünk jó szomszédok" címmel írt vezércikkét, amely egyebek között utalt arra, hogy bizonyos, az enyhülést ellenző antikommunista ausztriai körök ingerülten reagáltak a szocialista Csehszlovákia vezetőjének bécsi látogatására. Ezzel kapcsolatban a Rudé právo hangsúlyozta : „A mai rendkívül bonyolult nemzetközi helyzetben a csehszlovák—osztrák párbeszéd ismételten bizonyította, hogy az enyhülés nemcsak lehetséges. hanem szükséges is. Európában és az egész világon a béke oszthatatlan, és az összes nemzet felelős a megőrzéséért. Ez népünk és az Ausztriában élő, megfontoltan gondolkodó emberek szilárd állásfoglalása." (nö 6)
