Nő, 1982 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1982-02-02 / 6. szám

SZALAY ANTAL, A VÁSÁRVÁMOSI (TRHOVÉ MYTO) CSEHSZLOVÁK-SZOVJET BARÁTSÁG EGYSÉGES FÖLDMŰVESSZÖVETKEZET SZEMÉLYZETI OSZTÁLYÁNAK VEZETŐJE Télen,nyáron egyformán Gyakran teszik fel nekünk a kérdést kollégák, ismerősök, vendégek: hogyan tudjátok a nőket egész évben foglalkoztatni? A kérdést furcsának tartottam, mert nődolgozóink éppen úgy kiveszik részüket a termelő munkából, mint a férfiak, természetes tehát, hogy a téli hónapokat sem akarják otthon tölteni. Szövetkezetünkben jelentős a nödolgozók száma, a legfrissebb adatok szerint 750 állandó dolgozónk közül 182 nö. Megoszlásuk: a zöldség- és gyü­mölcskertészetben száztizenegyen, az állattenyész­tésben harmincán, adminisztratív és műszaki beosz­tásban harminchétén, az üzemi konyhán — állandó jelleggel — négyen dolgoznak. A zöldség- és gyümölcstermesztés nagyon ko­moly helyet foglal el szövetkezetünk termelésében. Igaz, hogy mindössze 336 hektáron termelünk zöld-' séget, gyümölcsöt, virágot — összterületünk 4750 hektárából az elenyésző terület —, de a növényter­mesztésből származó bevétel 41 százalékát ez adja, kevés kivétellef a nődolgozók révén. Kertészetünkben hasznosítjuk a határunkban lévő termálvizet. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy a nőknek télen sem kell otthon maradniuk, mert az üvegházak fóliasátrak téli üzemeltetése munkát ad nekik. Él­tünk a természet adta energiaforrással, igy aránylag olcsón tudjuk fűteni e létesítményeket. Amíg kint tombol a tél, bent az üvegházak, fóliasátrak alatt már szépen zöldell a saláta. Januárban több mint százezer darabot értékesített belőle a szövetkezet március második feléig pedig további háromszáze­zer darab kerül piacra. Mindez nödolgozóink szor­gos munkája révén, mert ők gondoskodnak arról, hogy a fóliasátrak minden négyzetméterét a leggaz­daságosabban használjuk ki az év minden szakában. Hozzánk nem kell a nyár közepén jönni a vendég­nek, hogy virággal kedveskedhessünk neki. Üveghá­zaink már most, a tél derekán tarka színekben pompáznak. A kertészeti és gyümölcstermesztési ágazat virágtermesztéssel foglalkozik, amely köztu­dottan munkaigényes, és egész évben nagy tételek­ben szállítjuk megrendelőinknek a szegfűt és gerbe­­rát. Amikor nincs munka a fóliasátrakban, üvegházak­ban, a nők a gyümölcsöskertjeinkben dolgoznak. Ez is sok munkát ad. Különösen egy olyan évben, mint a tavalyi volt, amikor aránylag rövid idő alatt kellett leszedni a fákról a bö termést, s ez még osztályozás­ra, raktározásra várt. ami szintén az ő feladatuk. Nödolgozóink munkája különösképp becsülendő, hiszen szövetkezetünkben még ma is ők végzik a legtöbb kézi munkát, ott serénykedhetnek, ahol nincsenek vagy nem lehetnek gépek. Gondoljuk csak el, milyen fizikai megterhelést jelent a női szervezet­nek nyáron, szinte trópusi hőségben az üvegházak­ban, fóliasátrakban dolgozni! Télen pedig hóban, fagyban a nagy kiterjedésű gyümölcsös fáinak gon­dozása teszi próbára egészségüket, szorgalmukat. Ennek ellenére az asszonyok, a lányok egész évben becsülettel helytállnak. Egyéni lelkesedés, kollektív igyekezet volt az indí­tója az ágazaton belüli négy kollektíva versenyének a szocialista brigád cím elnyeréséért. A 1 7 tagú virág­­termesztő csoport már elnyerte a megtisztelő címet és a bronzérmet. Azok a nődolgozóink, akik a nap bizonyos óráit otthon szeretnék tölteni, az állattenyésztésben he­lyezkednek el. Itt is szükség van rájuk, habár tudjuk, az állandó lekötöttség nem mindenkinek felel meg. Jelenleg az állattenyésztésben foglalkoztatott nők többsége a vásárvámosi korszerű tehénfarmon fejő. Ebben a hatalmas istállóban — amelynek kapacitá­sa 512 tehén — az asszonyok semmiben sem maradnak el férfi munkatársaiktól. Tudjuk, hogy ez a munka komoly megterhelést jelent számukra; az állandó lekötöttség, a „se ünnep, se hétköznap" munkaidő áldozatot követel családtagjaitól is. Csa­ládon belül rájuk, nőkre több hárul, mint a hasonló munkát végző férfiakra. S ök így is teljesítik anyai, feleségi kötelezettségüket, és még a munkában is példát mutatnak. A tehenészetben dolgozó nők szintén bekapcso­lódtak a szocialista munkaversenybe. Az elmúlt évek jó eredményeiért idén kapták meg a bronzérmet. A tehenészeten kívül az állattenyésztési ágazat­ban kora tavasztól késő őszig többen a csirkeneve­léssel foglalkoznak. Vannak, akik az egyes gazdasági udvarokon portásként, nappali őrként, takarítóként dolgoznak. A hivatalnoki és a műszaki beosztásban dolgozó nőkre a mezőgazdasági termelés jelenlegi színvona­la komoly követelményeket ró, s ezeket kellő szakér­telemmel, következetes hozzáállással lehet csak el­végezni. Ezek a tulajdonságok nem hiányoznak az itt dolgozó nőkből, munkájukat kifogástalanul végzik. Az üzemi konyha négy dolgozója arra törekszik, hogy mindenki elégedett legyen föztjükkel. Nem könnyű ezt elérni, hiszen a jelenlegi üzemi konyha sem méretében, sem felszerelésében nem felel meg az egyesített szövetkezet igényeinek. Az üzemi konyha föztje iránt olyan nagy a tagok részéről az érdeklődés, hogy az ebédelni óhajtók száma több­szörösen fölülmúlja a konyha befogadóképességét. Az itt dolgozó asszonyoknak valóban nagy erőfeszí­tésükbe kerül, hogy mindenki ebédhez jusson, s ahogy mondani szokták: „ne érje szó, a ház elejét". Amint az az elmondottakból kitűnik, nődolgozó­inknak igyekeztünk egész évre megfelelő munkát találni. Ezzel azonban nem fejeződött be minden kötelezettségünk. Fontos az is, milyen munkakörül­ményeket teremtünk nekik, hogyan gondoskodunk róluk. Nálunk a mai igényeknek megfelelő szociális létesítmények állnak a dolgozó nők rendelkezésére, és munkaruhát, egyéb felszerelést is adunk az egyes munkahelyek jellege szerint. Az üdülési, kirándulási lehetőségek szinte korlát­lanok. Az üzem vezetősége az igényeknek, illetve az érdeklődésnek megfelelően biztosít bel- és külföldi kirándulásokat, üdüléseket. Gyakran csoportosan lá­togatunk el a győri színházba, vagy a fővárosi színházak valamelyikének előadására. Akik fürdői kezelést igényelnek, azoknak a szövetkezet beutalót szerez. A szakismeretek bővítésére, tapasztalatszerzés céljából gyakran szervezünk hazai és külföldi tanul­mányokat dolgozóinknak. A résztvevők közt nagyon sok a nö: olyan lányok, asszonyok, akik az adott szakterületen gyarapítani akarják tudásukat, szélesí­teni látókörüket. A 7. ötéves tervben a vásárvámosi Csehszlovák— Szovjet Barátság földművesszövetkezet nagyon ko­moly termelési feladatokat tűzött maga elé. Mind­nyájan tudatában vagyunk, hogy a mai bonyolult gazdasági tényezők több erőfeszítést, odafigyelést, az eddiginél még becsületesebb, hatékonyabb mun­kát követelnek tőlünk. Enélkül feladatainkat nem tudnánk teljesíteni. Nödolgozóink e téren az elmúlt években már bizonyítottak; megmutatták, hogy rá­juk a legnehezebb körülmények között is számítha­tunk. A szövetkezet vezetősége igyekszik megtalálni velük a közös hangot, igyekszik olyan körülményeket biztosítani számukra, hogy szívesen és teljes mege­légedéssel dolgozhassanak. Az elért eredmények ellenére van még javítanivaló a munkakörülményeken; gépesíteni kell azokat a munkákat, amelyek a legtöbb erőkifejtést követelik nödolgozóinktól, olyan időbeosztást kell kialakítani, amely lehetővé teszi, hogy a nők eleget tehessenek családi kötelességeiknek is. Szeretnénk elérni, hogy a nők munkahelye vonzó legyen, és egészséges környezetben dolgozhassanak télen, nyáron. (inö 3)

Next

/
Thumbnails
Contents