Nő, 1982 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1982-11-23 / 48. szám
kRÓuíkájzi Körberakom a fényképeket, abban a sorrendben, ahogy ott, Jerevánban, az Örmény Baráti Társaság fogadótermében a kerek asztal mellett ültek. És újra ott érzem magam közöttük: hallom meleg üdvözlő szavaikat, lelkes beszámolóikat, látom töprengő arcukat, kedves mosolyukat. Mert ezen az estén sokféleképpen tárulkoztak ki előttem. Vallottak örömükről, sikereikről és emlékeztek a nehéz múltra, az évszázadokban gyökerező hagyományokra is. A családról és a dolgozó nők helyzetéről beszélgettünk. A családról, amelynek Örményországban erőteljes, szigorú hagyományai vannak, a családról, amely itt olyan nagy erkölcsi értéket képvisel. De beszéljenek ők, az örmény asszonyok: RÓZA SZULUKJAN villamosmérnök, főtechnológus, az „Érdemes mérnök" kitüntetés kétszeres viselője: Egy indiai közmondás szerint a nö természeténél fogva okos, a férfi könyvből. Talán ez az alapja annak, hogy a mai megváltozott körülmények között, amikor a nő már lehet okos könyvből is, a családban az irányítói, a főszerep az anyáé, illetve a nagymamáé. Nálunk ritka a családon belüli generációs probléma, az örmény családra jellemző, hogy több nemzedék él egy fedél alatt. A legnagyobb köztiszteletben az a család áll, ahol nagyszülő, gyermek, unoka, sőt dédunoka is jól megfér egymással. A fiatalok nemcsak a szülőkhöz ragaszkodnak, hanem a nagyszülőkhöz is. A családon belüli legtöbb vitát kiváltó ok — ha a család úgy elterebélyesedett, hogy nem fémek el mindnyájan egy fedél alatt — hogy melyik gyerek maradjon a szülőkkel. Mert mindegyik ragaszkodik hozzájuk: az élő szülőktől való különköltözést elitéli a közvélemény. Nálunk olyan magától értetődő, hogy a gyerekek gondoskodnak idős szüléikről, mint ahogy a szülök gondoskodnak kiskorú gyermekeikről. Örményországban igy a nyugdíjasok otthonában csak olyanokat találni, akiknek egyáltalán nincs hozzátartozójuk. AELITA IMAVASZARDJAN építészmérnök, a Jereváni Tervezőintézet vezetője: Ezeket a hagyományokat természetesen figyelembe veszi a korszerű lakásépítés is. Mert nem szabad, hogy az életszínvonal rovására menjen, ha nemzedékek laknak együtt. Ahol például három-négy család él együtt — nagyszülők, szülők és két gyermekük családostul —, ott mindegyiknek megvan a maga szobája, van egy közös helyiség, ahol mindnyájan találkoznak és egy hatalmas konyha, ahol mindenki elfér az asztal körül. A fürdőszobák, mellékhelyiségek száma a családtagok számától függ. Egy ilyen nagy családon belül szervezett a munkamegosztás is, mindenki pontosan ismeri feladatát, tudja, kinek kell takarítania, mosnia, bevásárolnia, főznie. Tehát az anya, a feleség nincs túlterhelve a családtagok ellátásával, hiszen mindenki kellőképpen kiveszi részét a munkából. A gyerekeket általában a nagymama neveli. Örményországban talán ezért sincs gond a bölcsödével, óvodával. Nagyon sok helyen a már nyugdíjas nagymama, dédnagymama gondoskodik az iskoláskor előtti gyermekekről. Ennek köszönhető, hogy a fiatalok a szülési szabadság után hamar visszatérhetnek hivatásukhoz. EZSENI TUTJAN munkásnö, a „Munkaérdemrend" tulajdonosa. az SZKP XXVI. kongreszszusának küldötte: Ma az örmény munkásnőknek összehasonlíthatatlanul könnyebb a helyzetük, mint elődjeiké volt. Ezt édesanyámtól tudom, aki szintén szövőnő volt. Édesapám a háborúban elesett, anyám nagyon nehéz körülmények között nevelte három gyermekét. Nekem is három gyermekem van, s férjemmel biztos megélhetést tudunk számukra teremteni. Persze, mindazokat a szociális juttatásokat is beleszámítva, amelyeket az üzem biztosít a családnak. Hétvégeken saját kocsinkkal járunk ki a hegyekbe, ahol üzemünknek különböző helyeken van üdülője. Ingyen tölthetjük itt a szabadságunkat is. Élünk ezzel a lehetőséggel, de időnként külföldre is ellátogatunk. Tavaly például Csehszlovákiában töltöttünk egy hónapot a barátainknál. A feleség, az anya problémáinak megoldása nálunk nem ütközik nehézségekbe. Az igazgatónk is nö. NYINYEL OBAKUMJAN, az Örmény Baráti Társaság titkára: Nagy mosodákat, tisztítókat építettünk, de a nők még mindig szívesebben mosnak otthon. Hasonlóan vagyunk a főzéssel is. Vannak nagyon olcsó és jó kész- és félkész ételeink, de még az értelmiségiek sem nagyon élnek a lehetőséggel. Nemegyszer halljuk, hogy a kandidátusi munkáján dolgozó igazgatónő órákat tölt el vacsorafőzéssel, hogy a családja a szokásokhoz híven „hazai" ételt egyen. A városokban kiépítettük a takarítószolgálatot, de ezt a nők csak a nagytakarításoknál veszik igénybe, pedig olcsón elvégezhetnék helyettük hetente is a takarítást. Hát valahogy így keverednek életünkben, szemléletünkben hagyományok és szocialista társadalmunk elveiből létrejött vívmányok s remélhetőleg ezek ötvözetében a jövö örmény családja éppoly erős és kiegyensúlyozott lesz, mint amilyen ma. Őket, a sorsukat irányító, a jövőről döntö nőket hallgatva, biztos vagyok benne. H. Zsebik Sarolta A NYELVISMERET IS MÉLYÍTI A BARÁTSÁGOT A rozsnyói (Roznava) P.J. Safárik gimnázium tanulóinak túlnyomó többsége tagja a CSSZBSZ-nek. és aktívan kiveszi részét annak munkájából. Az iskola orosz-szakkörében tevékenykedő tanulók például irodalmi estéket állítanak össze, énekkel, tánccal színesítik az iskolai rendezvények műsorát. Nagy közkedveltségnek örvend az orosz nyelvi olimpia, ezt az bizonyítja a legjobban, hogy mindenki részt vesz rajta. Újdonságnak számít az olimpiai fűzetek bevezetése, amelyekbe egyes témák szerint érdekes anyagokat gyűjtenek össze a tanulók különféle orosz nyelvű újságokból. Ezeket az érdekességeket a Krugozor című lap lemezeivel egészítik ki. Az olimpiai füzetek jó alapul szolgálnak az ismeretek további bővítéséhez. Az orosz nyelv tökéletesebb elsajátításához nagy mértékben járulnak hozzá azok a tankönyvek, amelyeket az A. S. Puskin intézet-A losonci (Luéenec) járásban a CSSZBSZ járási bizottságának dolgozói mintegy húszezer tagot tartanak nyilván, ami a járás lakosainak körülbelül húsz százaléka. A tagoknak köze! a fele hanninc éven aluli fiatal. Ahhoz, hogy jól érezzék magukat és a CSSZBSZ valóban szükséges szervezetként legyen jelen életükben, hogy a munkában örömük teljék és legyen kedvük továbbra is lelkesen végezni a rájuk bízott feladatokat, a losonci Barátság-ház „működtetői" tői kapott tankönyvek, eredeti szövegek sokszorosításával, szemelvények, hangszalagok hozzáadásával állítanak össze. További érdekességnek számít a ..Mit tudsz a Szovjetunióról?” című verseny. A verseny előkészületét azok a kérdések képezik, amelyek már jóval az iskolai forduló előtt megtalálhatók a faliúj-' ságon. Az osztályfordulók győztesei bekerülnek az iskolai döntőbe. Az iskolai döntő tavalyi győztesei közül a Culbová. Sző Hős. Orbán, Tóth összetételű csoport a szlovákiai fordulóban is első helyezést ért el A felsorolt eredmények csak kis töredékét képezik annak a munkának, mely a rozsnyói Safárik gimnázium CSSZBSZ-nek irányításával zajlik. S hogy a jövőben se legyen okuk panaszra, ez az új tagokból tagoktól, az ö segítségüktől is függ. A Rozsnyói P. J. Safárik Qimnázium CSSZBSZ alapszervezete színes, gazdag műsorajánlattal járulnak hozzá. Nemrég Vlagyimir Podolszkijt, a tulai színház rendezőjét látták vendégül Elbeszélgettek vele a szovjet színházművészetről, a művész terveiről, ars poeticájáról. A beszélgetés felett a híres szovjet filmrendező, Sztaniszlavszkij szelleme lebegett, méghozzá a szó szoros értelmében — a szomszédos terem az ö életét és munkásságát bemutató kiállításnak adott otthont. KANIZSA ISTVÁN A BARÁTSÁG-HÁZ VENDÉGE VOLT: VLAGYIMIR PODOLSZKIJ (nö 5)