Nő, 1982 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1982-11-16 / 47. szám
GYULAI PAL A királyfi és a felesége Egy királyfinak szándéka volt egy igen szép lányt elvenni. Neki nem kellett gazdag családból, csak hogy szép és okos legyen. Elment tehát megnézni az országokat hogy egy szép leányra találjon. Amint hallották, hogy az ifjú király utazik, mindenütt kivonultak tiszteletére. Egy faluban talált is egy szép leányra, aki a legszegényebb volt a faluban. Éppen a gulyás lánya volt Azt mondta a leányzó: — Hogy menjek én Felségedhez. mikor olyan szegény vagyok? — Ne gondolj te azzal — feleli a király —, csak jöjj el hozzám oly feltétellel, hogy sohasem szólsz ellenemre. Minden megtörtént. Nem is szőtt sohasem ellenére a királynak, csak éppen akkor, mikor egypár paraszt utazott arra. Ez így esett: Egyik paraszt ökörrel utazott, a másik lóval. A lónak az első állomáson egy éjjel csikója lett, és a csikó elment reggel az ökör után. Az ökrös ember nem akarta visszaadni. Azért a másik ember elment panaszra a királyhoz. A király azt ítélte, azé a csikó, aki után ment így hát a lovas embernek tüstént távoznia kellett. De a királyné, aki akkor a kertben hintázott, azonnal utána ment, és azt mondta neki: Kopócs Tibor rajza — Te szegény ember, a király majd elmegy az erdőbe vadászni, te meg vigyél magaddal egy hálót és tedd egy tuskóhoz — és még egyebet is mondott neki. Az ember megtette. A király, amint vadászni ment meglátta, és megkérdezte, hogy mit csinál. — Halászok — mondja a szegény ember. — Hogy lehet a tuskónak hala ? — kérdezte a király. Erre azt feleli az ember: — Úgy lehet a tuskónak hala, mint az ökörnek kiscsikója. Mindjárt gondolta a király, hogy a felesége biztatta fel az embert Azért elmegy, és azt mondja a feleségének, ki akkor a tornácon ült, hogy távozzék a házától és menjen vissza apjához, a gulyáshoz A királyné azt mondja: — Hát mit adsz nekem, édes királyom, emlékül, hogy eddig veled éltem ? — Amit akarsz, ami neked legkedvesebb, azt adom neked — feleli a király. A királyné valami szert adott férjének az italába, amitől az elaludt Akkor megparancsolta a kocsisnak, hogy fogjon be. A királyt is feltették a kocsira, s elvitték a királyné apjához, a gulyáshoz. Mikor a király felébredt kérdezte, hogy hol van. Hogy miért hozták ide. A felesége ezt válaszolta: — Én hoztalak ide, mert magad mondtad, hogy azt hozzam magammal, mi nekem a legkedvesebb: azért téged hoztalak ide. A királynak ez nagyon megtetszett visszavitte a feleségét és holtig élt vele. A gyermekjátékok rendkívüli gazdagságot mutatnak mind dallamban, mozgásban, mind a szövegben. A gyermekek találékonyságát, játékos kedvét tükrözik, hiszen a gyermek bárhol, bármivel tud játszani. Bár a játékok sokrétűséget mutatnak, hogy értékelésük, összehasonlításuk könnyebb legyen, rendszerbe kellett őket foglalni. Sorozatunkban a Magyar népzene tára I. kötetének rendszerezése alapján indulunk el a gyermekjátékokat megismerni. Az egyes csoportokhoz közölt példáink hazánk magyarok lakta vidékein gyűjtött dallamok, játékok. Részben már könyvekben (publikációkban) közölt játékok, részben a CSEMADOK KB néprajzi albizottságának nyári szemináriumán gyűjtött, vagy az önkéntes néprajzosok munkája nyomán felszínre került dallamok. Az első csoportban szereplő játékok közös vonása az, hogy egy-két gyermek játszotta őket. Ezek a dalok az időjárással, állatvilág-Gyftjtott«: W*is**r Esxtvr kn, Tibor S Boriak, 1962 énekolt«: Bíróné Nagy Ann* /1911/-zent "ynrgírért a-lett * kleli-bó— íe Ecg- fagy- ajk. '.lyi“d ki kiska- ou-d’.t, kert a-latt a ki*—11—hé— lm meg- fagy— n^k. Gyftjtőtta: Jok'tl Mária leje 7/ez*.": tg ""ibor énekelte: ulop lőrén*4 Gál .Monika /1911/-------------1 -------*----------------1 Gyfl.lJ ki na- poc*>- ka. 3 , ra- hői, fé- hói, T-fi-f: n-ke ud-’varká- Jé- hol, ott to-rik a stá- kot, fiú- tyik a kaié- csőt, tok-v-?! ha- ran- ,70z- r.-.-k. J1Ö16) Szerkeszti: Ág Tibor gal kapcsolatosak. Szerepelnek itt a csúfolódók és a különböző alkalmakkor, pl. labdázáskor énekelt dalok is. Az időjáráshoz kapcsolódó dalok Naphivogatók Ősi hagyományokat őriznek ezek a dallamok, melyeket a kis libapásztorok énekeltek. Kora tavasszal, eső után csalogatták „varázsolták" elő a felhők mögé bújt napot. Közben a dal ritmusára ugráltak, tapsoltak, néha ketten-ketten összefogództak és úgy forogtak. A játék mindig kötetlen formában jelentkezett. A dallamok jellemzője, hogy kevés hangon mozognak, kicsi a hangterjedelmük. <?ooJ? Qi A nagy őszi munkák során magtárba került a kukorica. Szemét az állatok élik föl; a kukoricacsuhét viszont ügyes kezű emberek hasznosítják: táska, lábtörlő készül belőle. De készülhet más is: tetszetős babakollekció, amely dísze lehet a gyerekszobának. Most bemutatott babáink feje mákgubó: koronája alá királybabák kívánkoznak. Törzsük mákszár. ruhájuk csuhéból készül. Ha száraz a csuhé, áztasd vízbe, mielőtt munkához látsz. Hajlékonyabb, rugalmasabb lesz. Kukorica-királyfi köpenye félbehajtott, közepén átkötött levél, palástja pedig újabb levél, amely csúcsával hátrafelé hajlik. Az öreg király ruhája hasonló; a derekára azonban csavarjatok jó nagy pocakot, mielőtt palástot kapna. A királylány haja, az öreg király bajusza készülhet kukoricabajuszból vagy fonalból. A szemet, szájai fessétek rá az arcra. Jó munkát kívánva reméljük, hogy ügyes babáitokkal örömet szereztek magatoknak, testvéreiteknek vagy barátaitoknak!
