Nő, 1982 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1982-11-02 / 45. szám

A Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottsága az el­múlt héten Moszkvában tartotta ülését. Az ülés résztvevői megtárgyalták az európai béke és biztonság meg­szilárdításának. az enyhülési folya­mat folytatásának és a nemzetközi együttműködés fejlesztésének kér­déseit, főként az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vevő államok képviselőinek madridi találkozója felújításával összefüggésben. Véleménycserét folytattak a nemzetközi biztonság néhány más időszerű problémájá­ról is. Nagy aggodalommal mutattak rá arra, hogy egyre bonyolultabbá válik a nemzetközi helyzet az impe­rialista körök, mindenekelőtt az amerikai imperializmus veszélyes akcióinak fokozódása, erőpolitiká­juk. fenyegetéseik és diktátumuk következtében, azáltal, hogy meg­határozzák „befolyási szférájukat", beavatkoznak független államok belügyeibe és fokozzák a fegyver­kezési hajszát azzal a céllal, hogy megbontsák a nemzetközi stabili­tást, és katonai fölényre tegyenek szert. Ez a politika aláássa a jelen­legi felgyülemlett nemzetközi prob­lémák rendezésének egyedüli reális alapját — a tárgyalásos rendezést, amely a függetlenség és a szuvere­nitás kölcsönös tiszteletben tartá­sán. valamennyi ország egyenjogú­ságának és törvényes érdekeinek tisz­teletben tartásán alapul. Komoly aggodalmukat fejezték ki azzal kapcsolatban is, hogy újabb kato­nai konfliktusok és válsághelyzetek keletkeznek a világ különböző ré­szein. kiéleződnek a világ jelenlegi gazdasági problémái. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a népek készek egyre jobban kibontakoztatni a békéért és a fegy­verkezési hajsza megállításáért, a független fejlődésért és a haladá­sért, az egyenjogú nemzetközi együttműködésért vívott harcot. Ezzel összefüggésben az ülésen részt vevő államok meggyőződésü­ket fejezik ki. hogy a jelenlegi hely­zetben az atomháború veszélyének elhárítása szempontjából rendkívül fontos volna, ha minden atomhata­lom kötelezettséget vállalna, misze­rint nem alkalmaz elsőként atom­fegyvert, üdvözölték és támogatták a Szovjetuniónak azt a vállalását. amelyet Leonyid Brezsnyev az ENSZ-közgyűlés második rendkí­vüli leszerelési ülésszakához inté­zett üzenetében jelentett be. Nélkü­lözhetetlennek tartják, hogy hason­ló kötelezettséget vállaljon az ösz­­szes atomhatalom, amennyiben ezt eddig még nem tették meg. Az ülés hangsúlyozta, hogy a béke és a biztonság érdekei sürge­tően megkövetelik: valamennyi ál­lam tanúsítson nagyfokú felelőssé­get és politikai akaratot konstruktív megállapodások elérésére az idő­szerű nemzetközi kérdésekben, mondjon le arról a törekvésről, hogy egyoldalú előnyöket szerez­zen, szigorúan tartsa meg a nem­zetközi jog általánosan elfogadott alapelveit és normáit, a megkötött szerződéseket és megállapodásokat Az európai helyzetről folyó tár­gyalások során az ülés résztvevői megállapították, hogy fokozódott bizonyos nyugati erőknek a kon­frontációra irányuló törekvése, még­pedig olyan körülmények között, * amikor a kontinensen a csapatok és fegyverek óriási mennyisége — be­leértve a tömegpusztító, főként atomfegyvereket — összpontosul. Az ülés résztvevői minden euró­pai nép számára létfontosságúnak tartják az európai középhatótávol­ságú atomfegyverek számának csökkentését és korlátozását, kifeje­zik azt a reményüket, hogy minden európai ország hozzájárul az e kér­désről folytatott szovjet—amerikai megbeszélések előrehaladásához és sikeres befejezéséhez. A miniszterek kifejezték országa­iknak azt a szilárd meggyőződését, hogy bármennyire is bonyolultak legyenek az államok közötti vitás kérdések, akkor sem lehet igazolni az erő alkalmazására vagy az erő­vel való fenyegetéssel elérhető meg­oldásra tett kísérleteket. A legfontosabb, ami a külügymi­niszteri bizottság ülésének munká­ját jellemezte. országaik azon közös eltökéltsége volt, hogy következete­sen megvalósítják a béke. az eny­hülés és a nemzetközi biztonság politikáját E politika célja az alomkatasztrófa veszélyének elhá­rítása, az államközi kapcsolatok ja­vítása. a konstruktív párbeszédnek, valamint a kölcsönösen előnyös ke­reskedelmi, gazdasági, tudomá­nyos-műszaki és másfajta békés kapcsolatok fellendítése, ami össz­hangban áll minden nép óhajával. (nő 6) 3 A 43. hét a nagyvilágban A CSTK felvételein: 1. Megálló Dunaszerdahelyen (Dun. Streda) 2. A Steiner Gábor Hajógyárban 3. Jaslovské Bohunicében az atome­rőmű egyik vezérlőtermében Gustáv Husák, a CSKP KB főtit­kára, köztársaságunk elnöke a hét végén a nyugat-szlovákiai kerületbe látogatott. Látogatása során megte­kintette a Jaslovské Bohunice-i atom­erőmüvet, megállt Dunaszerdahely (Dun. Streda) járási székhelyen és ellátogatott a komáromi (Komárno) Steiner Gábor Hajógyárba. Részt vett a nyugat-szlovákiai kerület pártszervezetei vezető tisztségviselő­inek munkaértekezletén, amelyen Ignác Janák, a kerületi pártbizottság vezető titkára tájékoztatta Husák elvtársat a kerület pártszervezete­inek tevékenységéről és a XVI. párt­­kbngresszus programjának megva­lósításáról. Husák elvtárs a komáro­mi hajógyárban többek között azt mondotta: „Következetesen a lenini nemzetiségi politika elveihez tartjuk magunkat. Szocialista rendszerünk­től távol áll bármiféle nemzetiségi elnyomás és feszültségkeltés. A jö­vőben is biztosítani fogjuk, hogy országunk minden polgárának, te­kintet nélkül arra, hogy milyen nemzetiségűnek vallja magát vagy milyen nyelven beszél, lehetősége legyen a teljes, egyenjogú érvénye­sülésre.” Hétfő: Az olasz kormány hivatalosan kért magyarázatot az Egyesült Államoktól arra vonatkozóan, hogy miért kobozták el azt a szállítmányt, amelyet a General Electric konszern az olasz Nuovo Pignone cégnek küldött, s amely hárommillió dollár értékű turbinaal­katrészeket tartalmazott. Az olasz külügyminisztéri­um szóvivője megerősítette, hogy a kormány tovább­ra is teljesíteni kívánja a Szovjetunióval kötött keres­kedelmi megállapodásokat. Kedd: Amin Gemajel libanoni elnök, az ENSZ-közgyü­­lés XXXVII. ülésszakán megtartott felszólalásában sürgette az „összes idegen csapatok azonnali és feltétel nélküli kivonását” Libanonból, és a világszer­vezet vezetőihez fordult, hogy nyújtsanak gazdasági segítséget országának, továbbá síkra szállt amellett, hogy a palesztinoknak meg kell kapniok önrendelke­zési jogukat hazájukban. Palesztinában. Szerda: A szovjet küldöttség hivatalosan az ENSZ-köz­­gyülés első bizottsága elé terjesztette „a nukleáris fegyverkísérletek azonnali leállításáért és betiltásá­ért" elnevezésű határozattervezetet Oleg Trojanovsz­­kij, a Szovjetunió állandó ENSZ-képviselője ezzel kapcsolatos beszédében hangsúlyozta egyebek között, hogy a kísérletek leállítása és betiltása gátat szabna a további nukleáris fegyverkezésnek. Csütörtök: Osvaldo Hurtado ecuadori elnök rendkívüli állapotot rendelt el és felfüggesztette az alkotmányos jogokat. A fővárosban este 10 órától reggel 6-ig kijárási tilalom van érvényben, s megtiltották a tüntetéseket és a nyilvános gyűléseket. Ecuadorban ugyanis országszerte tartottak megmozdulásokat a kormány gazdasági intézkedései eUen. amelyek töb­bek között az árak drasztikus emelését határozták meg. Péntek: Szuharto indonéz elnök négynapos japáni láto­gatása alatt találkozott Szuzuki Zenko japán kor­mányfővel. A tárgyalások során kifejezte aggodalmát a japán—amerikai katonai együttműködés és Japán növekvő militarizálódása miatt, s hangsúlyozta, hogy a térség békéjéért elsősorban a délkelet-ázsiai orszá­gok a felelősek. Szombat: Bonnban a francia-nyugatnémet csúcsszintű konzultációk során Kohl kancellár Mitterand elnök­kel folytatott megbeszélése után megállapította, hogy a kél ország között a katonapolitikát illetően még nagyobb összhang alakult ki. s mindketten megerősí­tették. hogy a továbbiakban is tárgyalni fognak a nyugatnémet és a francia hadsereg „korszerűsítésé­ről”. Vasárnap: Világszerte megemlékeztek az ENSZ mega­lapításának harminchetedik évfordulójáról. Az ENSZ-nap alkalmából Javier Pérez de Cuellár főtit­kár üzenetet tett közzé, amelyben hangsúlyozza, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete mozgalom a béké­ért. a konfrontáció ellen, a problémák tárgyalásos megoldásáért. Az ENSZ és a Béke-világtanács kezde­ményezésére rendezett leszerelési héten a világ fővá­rosaiban és nagyobb városaiban ismét százezres tö­megek tüntettek a békéért és a leszerelésért.

Next

/
Thumbnails
Contents