Nő, 1982 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1982-01-26 / 5. szám

MISKOLCZI MIKLÓS

SZÍNLELNI

BOLDOG

SZERETŐT

Titkolt, mert egyszersmind a szexualitás primátusának elfedésére is hivatott: arra. hogy eltitkolja: a kapcsolat tulajdonképpen ..csak erre jó”. Egészen más a helyzet, ha az informálist, csoportba tartozók formális társadalmi csoportja is megegyezik, és a partnerek nemcsak szexuálisan, nemcsak értelmileg, nemcsak időlegesen, hanem társadalmilag is vállalni tudnák egymást. Ez még nem jelenti azt, hogy vállalják is! De az esélyek nagyobbak, és így nagyobb a bonyodalmak veszélye.

Néhányszor véleményt cseréltem az ügyben járatosnak mondható nőkkel arról, hogy szerintük mely társadalmi csoporthoz tartozó férfiak a legjobb szeretők. Nos, véleményük szerint nem a szuperértelmiségiek. Jobb helyen jegyzik az úgynevezett elsőgenerációs értelmiségieket. A kérdés úgy is fölmerül, hogy vajon az iskolai végzettség és a szerelmi, értsd: szexuális kultúra összefugg-e? Egy intelligens hölgy úgy vélte, hogy az ember iskolai végbizonyítványát is magával viszi az ágyba. Később rájött, hogy nem igaz. Biztatásomra egy szakértőnek mondható hölgy összeírta, hogy szerinte ki a jó szerető. Elsősorban a fiatalok, akik már rendelkeznek valamelyes tapasztalattal, de még nem untak bele. nem koptak el, találnak benne fantáziát és nem becsülik túl a szexualitás jelentőségét. Úgy vélem, hogy ez utóbbi megjegyzés nagyon is figyelemre méltó, mert áttételesen bár, de a nemi kapcsolatok hétköznapi módon való kezelésének igényére mutat. Ne csináljunk belőle nagy ügyet! De hadd folytassa a hölgy. Szerinte negyven év fölött is lehet valaki jó szerető, ha nem kezdő a házasságon kívüli kapcsolatokban, ha nem túl képzett (értsd: művelt), ha nincs túlon-túl elfoglalva a munkájával és nem tulajdonít túl nagy fontosságot a lelkieknek.

Maga a beszélgetésre való hajlandóság, a kész, kialakult vélemény is azt igazolja, hogy a kérdés nem ad abszurdum. A külső kapcsolatokat vizsgálva lehet, sőt, lehet hogy kell is beszélni a szexuális teljesítményekről. Tudom, hogy sok nő külső kapcsolatában sem talál szexuális kielégülést. Mégis fenntartja.

A mainak, nagyon is mainak tartott jelenség, a szerelemmel nem igazolt nemi kapcsolat, a szerelem és a szexualitás kettéválása nem is annyira új. mint hisszük. Az emberiség írott történetében visszalapozva lépten-nyomon igazolva látjuk, hogy a nemi kapcsolat és a szerelem nem szükségképpen feltételezi egymást Igaz, a történelmi példák ezt inkább házasságokban bizonyítják. Engels így ír erről.

„Az egész ókorban a szülők köük a házasságokat a részesek helyett, ezek pedig nyugodtan beletörődnek. Az a kevés házastársi szerelem. amit az ókor ismer, nem szubjektív hajlam. hanem objektív kötelesség, nem oka, hanem velejárója a házasságnak. Modem értelemben vett szerelmi viszonyok az ókorban csak a hivatalos társadalmon kívül fordulnak elő. Azok a pásztorok, akiknek szerelmi örömét és bánatát Theokrilosz és Moszkosz megéneklik. Longosz Daphnisz és Khloc-ja valamennyien rabszolgák, akiknek nincsen részük az államban, a szabad polgár éietszférájában. Nem számítva a rabszolgákat, szerelmi ügyet csak a hanyatló régi világ bomlási termékeként találunk, mégpedig olyan nőkkel, akik szintén kivülállnak a hivatalos társadalmon: hetérákkal, tehát idegenekkel, vagy felszabadítottakkal. Athénban lehanyatlása előestéjén, Rómában a császárkorban. Szabad polgárok és polgárnők közötti szerelmi ügy legfeljebb mint házasságtörés fordult elő.”

Változás tehát abban van. hogy ma inkább a házassághoz kell (illik) feltételezni a szerelmet, a „házasságtöréshez” pedig nem feltétlenül. Ez a szerepcsere különben már régen, a polgári világban elkezdődött, de csak a házasságban élők külső kapcsolatainak ellerjedésével lett társadalmi kérdés. A korábbi nemi kapcsolati képletben nem volt jelentősége annak, hogy a bordélyházat felkereső kereskedő nem szereli a kis Macát, és hogy Maca is csak Róth úr pénzét akaija. A dolog akkor kezdett sütni, amikor Maca helyébe már akár Róthnét, Róth úr helyébe pedig Venczel urat is be lehetett (kellett) helyettesíteni. Maca ugyanis többé-kevésbé társadalmon kívüli volt, Róthné aszony „lelki üdvéért" viszont már felelősséget érez a társadalom. A Kommunista Kiáltvány egyértelműen minősíti a jelenségei: „Burzsoáink nem elégednek meg azzal, hogy proleláijaik felesége és leányai rendelkezésükre állnak, a hivatalos prostitúcióról nem is beszélve, hanem fő gyönyörűségüket abban lelik, hogy egymás feleségét elcsábítják. A polgári házasság a valóságban feleségközösség. Legfeljebb azt lehetne a kommunistáknak szemükre vetni, hogy a képmutatóan leplezett nöközösség helyett hivatalos, őszinte nőközösséget akarnak bevezetni.”

Rendben van. Csakhogy a tőkések nálunk már eltűntek, „fő gyönyörűségüket" pedig itthagyták És ma nincs ideológus, politikus, aki azt merné nyilvánosan állítani, hogy a külső kapcsolat, a nyitott házasság burzsoá jelenség. Ideológusok és politikusok úgy hallgatnak erről az ügyről — hogy is? —. mint akiknek a háza ég. Meg sem kísérelik (kíséreljük) kiválogatni, hol fejeződik be a „leplezett nőközösség"; melyik a szerelem nélküli és melyik a szerelemmel igazolt kapcsolat: és melyiket szeressük jobban: a bonyodalmakat okozó szerelmit-e, vagy a könnyebb lefolyású, kvázi szerelmi kapcsolatokat? (Kvázi szerelemnek nevezem azokat a viszonyokat, amelyekben a partnerek nemcsak egymásnak, de hogy szebb legyen, saját maguknak is eljátszszák a szerelmest.) Vagy fogadjuk el előremutatónak az érzelmeket redukáló, rokonszenv alapú kapcsolatot? Az eligazító hivatalos ideológiai és politikai állásfoglalás híján tulajdonképpen nem csoda, hogy a munkás- és diákfiatalok mennyire különbözően vélekednek a szexuális hűtlenség körülményeiről.

(folytatjuk)

ÉVFORDULÓK

70. születésnapját ünnepli január 29-én Jozef Kostka nemzeti művész, a kitűnő szlovák szobrász.

Ugyanazon a napon emlékezünk meg FrantiSek Svantner szlovák író születésének 70. évfordulójáról.

1907. január 30-án született Jozef Horák író. 185 éve. január 31-én született Franz Peter Schubert, a világhírű német zeneszerző, a romantika korának egyik legnagyobb alakja. Antonín Majer cseh festőművész 1882. február l-én született. Ugyanezen a napon van még egy centenárium: Marie Majerová nemzeti művészre, a cseh széppróza kitűnő képviselőjére emlékezünk.

1802. február 2-án született JonáS Záborsky író. a szlovák drámairodalom egyik legnagyobb alakja.

SZÍNHÁZ

Mostanában gyakrabban — és természetesen nagy örömmel — fogadhattunk Branslavában egy-egy prágai színtársulatot. cseh szerzők mildern darabjait I gyike ezeknek. J. Sojka Túl erős kávé című kétfelvonasos zenés bohózata, amelyet a Vinohrady Színház mulatott be nagy közönségsikerrel. A darab címe magyar szólásmondás szerint túl „kemény diót” jelent inkább, amelyet aztán a szereplők, minden bonyodalmak megteremtésének kitűnő értői, aligalig tudnak feltörni. . .

Néhány vendég érkezik egy kisvárosi panzióba, amelynek vezetése, karbantartása, a konyha ellátása, egyszóval töretlen működése egy ember vállán nyugszik, aki, ha kisebb zökkenőkkel is. de bravúrosan látja el teendőit. Iva Janzurová játssza ezt a kiváló teremtést, a tőle annyira ismert sokszínűséggel. fáradhatatlan temperamentummal. A társadalom tipikus haszonlesöcskéje, bajkeveröcskéje. élelmeskéje ő. aki igen apróban keveri meg a dolgokat, mégis a történések középpontjában van. Janzurová ismét mint vérbeli komikus, sőt clown tündököl. Jó partnerei a társulat többi tagjai is. S. Remunda rendezésében rendkívül vidám, lendületes előadás született, telve prágai izekkel, rámutatva társadalmunk visszásságaira, amely megmosolyogtat és elszántat, hogy holnaptól már jobbak leszünk.

—fried rich—

=>

Nana Mcselidze, a grúz rendezőnő filmje, a Grúziái képek, valóban egy régi családi album képeit idézi fel. Anna, az unoka lapozgatja, és nagymama esküvőjétől kezdve elevenednek meg előtte az események, amelyekről csak hallott, majd

(

azok is, amelyeknek mint gyerek részese volt: a nagymama szépséges fiatal lány. a kérő szamáron érkezik érte. amely nem kis bonyodalmakat okoz; aztán a falubeli színház. az Othellót adták elő; meg szomorú esemény is a szomszéd temetése. . . Különálló történetek, de gondosan egymásra vannak kötve, egységes egészet alkotnak. A fő kapocs, amely összetartja őket, a büszke, sudár, jóságos nagymama, aki gyermekeket, unokákat nevelt az életre, a jóságra, a szeleteire. A képek a grúz nép szokásait, sajátosságait. életszeretetét is elénk tátják, s a film alkotói nem feledkeztek meg e nép humorérzékéről sem. úgyhogy rendkívül derűs, napfényes filmet láthatunk, amely a nehezebb időknek, perceknek is inkább a komikus oldalait mutatja.

—fm—

J

KÖNYV

Az Irodalmi Szemle „Műhely" rovatában bemutatkozó. publikáló prózaírók. költők, irodalomkrilikusjclöltek az évek során „kinőttek” bölcsőjükből. Ha tudásuk elmélyült, „felsőbb osztályba” . léphettek. Hosszú ideig kelleti azonban várniuk, amíg jobb. értékesebb írásaik kötetbe gyűjtve is megjelenhettek. Ez a rossz hagyomány végre megszakadt. A Főnix Füzetekkel új sorozatot indított a Madách Könyvkiadó, melyben szárnypróbálgaló költők és prózairók müvei jelennek meg. Cúth János Lélekharang című novelláskötete a „Füzetek” harmadik darabja. A groteszk, a fantasztikum és az abszurd elemeit, eszközeit szívesen és jól, mindig a kellő helyen és időben, témával kapcsolatban alkalmazó realista alkatú író a hétköznapok szürkeségéből kirikító, a monoton történések egyhangúságát megtörő eseményeket ragadja meg. A novella olvastán felmerül a kérdés — kesernyés szájízt hagyva az olvasókban — tudunk-e emberhez méltón élni? Bele tudjuk-e élni magunkat mások olykor-olykor kín-keserves sorsába, vagy rálegyintünk. az első jelzések, megnyilvánulások alapján elítéljük a másikat? Fölül tudunk-e emelkedni a konfliktushelyzeteken, vagy eleve bukásra ítéljük önmagunkat? Mély emberismeretről, alapos írói felkészültségről tanúskodnak a novellák, melyek folytatását már nem a „Főnix Füzetek”- sorozatban várjuk. — gr —

A MATESZ műsora

január 27.: Nagvmegver (Calovo) — Velúrzakó (19.00)

január 28.: Érsekújvár (Nővé Zámky) — Velúrzakó (19.00)

január 29.: Pozsonyepeijes (Jahodná) — Velúrzakó (19.00)

január 30.: Bátorkeszi (Vojnice) — Velúrzakó (19.00)

január 31.: Szőgvén (Svodín) — Velúrzakó (19.00)

A Thália műsora

január 28.: Kassa (KoSice) — Zavaros örökség (19.00)

január 30.: Csicser (Ciíarovce) — Zavaros örökség (18.00)

január 31.: Szádalmás (Jablonov) — Zavaros örökség (19.00)

február 3.: Bratislava. Kisszínpad — Zavaros örökség (19.00)