Nő, 1982 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1982-10-26 / 44. szám

kuckó KULCSÁR FERENC Kicsi ének Ért még olyan kicsi vagyok, dióhéjban e/a/hatok. A sötéttől nem félek ám, velem alszik* mákszem babám. Azért vagyok ily kicsinkó, mert a hintóm dióhintó. Tűző napon lebegek, legyeznek a levelek. TÓTH LÁSZLÓ Felelgető — Hékás! Itt a rékas, gyere, mosogass! — Misi-mosogassak ? Vízben pancso/gassak ? Misi-mosi-pancso/gass csak! Kutya mamának annyi gondja-baja volt. azt sem tudta, hol a feje. hol a lába. Éjjelenként a tolvajokra kellett vigyáznia, napközben meg varrt, mo­sott. főzött, bevásárolt. — Figyelj csak. csimotám! — szólt rá a fiára. — Szaladj el az üzletbe, és hozzál kenyeret, kifiit meg kávét. S hogy el ne feledkezz valamelyikről, jól jegyezd meg: mindhárom ugyan­azzal a betűvel kezdődik. Szalad a kiskutya, és egyre csak ismételgeti: kenyér, kifli, kávé... ke­nyér, kifli, kávé ... Igen ám, de találkozik egy nála is kisebb kiskutyussal. — Gyere, játsszunk egy kicsit! — pitizett a kutyuska. így hát először fogócskáztak egy keveset, majd bújócskáztak. Azután árkot ugrottak. Amikor a legjobban érezték volna magukat, a kisebbik kiskutyusra valaki szigorúan rávak­­kantott: — Azonnal gyere haza! A kisebbik kiskutyus elment, a na­gyobbik egyedül maradt. Ettől aztán eszébe jutott nyomban, hogy az árok­parton van, s nem a boltban. Az üzlet innen már csak egy ugrás­ra volt. A kiskutya belépett, mélyen meghajolt, és nagyot köszönt: — Jó napot, kacsa bácsi! Három valamit kérek! — Valamit, valamit... De mit? — kérdezte Kacsa Benő kereskedő a pult mögül. — Azt elfelejtettem. — Emlékezz csak vissza! Miért küldött az anyukád? — Tudom már! — derült fel a kiskutya arca. — Azt mondta: hogy el ne feledkezz valamelyikről, jól je­gyezd meg: mindhárom ugyanazzal a betűvel kezdődik .. . Jaj, melyik le­het? A kiskutya tanácstalanul vakargatja a fejét. — Nem véletlenül nem a pé betű­vel kezdődik? Pé mint paraj, paprika, paradicsom? — próbálkozik a segít­séggel Kacsa Benő kereskedő. — Nem. nem nem ... Én a parajt nem szeretem. Az olyan nem jó! — Lehetne talán er is: répa, retek, rizs. — Nem, nem. ó, hiszen a rizs sem jó! — És, mondjuk, az esz? — Nem ... Azazhogy igen! Bizto­san az esz lesz az: szalámi, szalonna, szafaládé! Az ám nyámnyám! De jó, hogy már tudom, miért küldött az anyám! TÓTH LÁSZLÓ fordítása — JOZEF PAVLOVIC H o g y a n já rt a kisku tya a bevásárlással Q Q 0 9 9 a » °ű <S? • <o 0 o e> t höi6j ADJUK A FÖLDGOLYÓT A GYEREKEKNEK! A vakáció utolsó hetében olvashattátok fölhívásunkat, melyben arra biztattunk benneteket, Ti is vegyetek részt testvérlapunk, a Szovjetszkaja Zsenscsina gyermekrajzpályázatán. Válogassátok ki rajzaitok közül a legszebbeket, és postafordulatával küldjétek be szerkesztőségünk címére: A NŐ szerkesztősége, 812 03 Bratislava, Martanoviéova 20; hogy mi is időben tobábbíthassuk. Reméljük, kaptatok az alkalmon, bátran szabadjára engedtétek képzeleteteket, s megrajzoltátok: milyen lenne a földgolyó, ha Ti rendelkeznétek fölötte. A verseny győztesének jutalma utazás a Szovjetunió fővárosába, Moszkvába. A szép. figyelemre méltó munkák készítői oklevelet, emléktárgyakat, ajándékokat kapnak. A legjobb rajzokat pedig 1983-tól folyamatosan közli a Szovjetsz­kaja Zsenscsina. .................................................................................................................

Next

/
Thumbnails
Contents