Nő, 1982 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1982-10-26 / 44. szám

£ KICSIK ÉS NAGYOK J.C EGÉSZSÉGÜNK VÉDELMÉBEN KIHEZ FORDULJUNK? NÉGYSZEMKÖZT Nevelni tudni kell... Hatalmas embertömeg toporog a tá­volsági autóbusz megállójában. A sor elején csinosan öltözött fiatalasszony áll, bal kezébe parányi kislány csim­paszkodik. Igazi mintagyerekként vi­selkedik. pedig egyre nehezebben tűri a hosszúra nyúlt várakozást. Legszíve­sebben ö is odajutna a mellettük vidá­man ugrándozó, fogócskázó — nála alig idősebb — két fiúcskához. Ennek ellenére mozdulatlanul, a semmibe bámulva ál! édesanyja mel­lett, aki cigarettát kotor elő táskájából és rágyújt. A kislány ezt a pillanatot használja ki, és júrge kisnyülként ira­modik el mellőle. Most már három gyerek ugrándozik, fogócskázik önfe­ledten. — Ircsi, azonnal idejössz! Majd ott­hon megbeszéljük ezt a dolgot! — kiabál az asszony. Irénke visszasomjordái. — Anyuci jó leszek, soha többé nem fordul elő. csak ne beszéljük meg ott­hon . . . kérlek szépen, ne bánts engem! — suttogja sírással küszködve. Az asszony emelt fővel büszkén néz végig a körülöttük álló embereken, majd elégedett pillantása megpihen az egyik férfin és hozzá intézi mondandó­ját: — Látja uram, nevelni tudni kell! T. J. A hárfa Rita és anya bevásárolni ment. A pénztárnál egy kicsit várniuk kellett és Rita unalmában végighúzta ujjacskáit a pénztár melleti álló rácson. — Milyen szép hangja van! — cso­dálkozott. Visszafelé is hallani akarta az előbb elhangzott dallamot és rátette ujjacskáit az újonnan felfedezett hang­szerre. —' Kislány, ne húzogasd az ujjad a rácson, mert bedoblak a pincébe! — szakította félbe a megkezdett koncertet a csomagolónő dörgedelmes hangja. Rita értetlenül nézett anyára. Rövid csend után anya megszólalt: — Kérem, mi nem szoktuk a gyere­ket a pincébe dobni . . . — Hát elég baj az. Nem is csoda, ha olyan neveletlenek a mai gyerekek — volt a válasz. Anya fizetett és Ritával az ajtó felé tartott. — Kezét csókolom! — köszönt el Rita és nyomban anya felé fordult: — Anya, ugye mi is veszünk ilyen hárfát! T. Gergely Katalin „Kegyetlen ősz’" jeligéjű olvasónk pa- I naszolja levelében: „minden évben, főleg | ősszel, többször is meggyötör egy-egv | hosszantartó influenza. Azt hallottam, oltással is védekeznek már ellene .. Az őszi, változékony időjárású hetek­ben valóban gyakori az influenzás meg­betegedés. Okozója sokfajta vírus. Cseppfertőzés útján terjed. A fertőzöttek­nek kb. 30—40 százaléka betegszik meg, csakhogy a vírusokat azok is terjesztik, akik hordozzák, de nem betegednek meg, tehát igen gyorsan terjed. A tünetei általánosan ismertek: egy­két napos lappangás utána hidegrázás, láz, a végtagok fájása, a légutak nyálka­hártyájának hurutja, gyengeség, nem rit­kán hasmenés vagy hányás, hányinger. Az influenza gyógyítása — az esetleges szövődmények elkerülése végett — feltét­lenül szükséges. Bár az orvos felír bizo­nyos gyógyszert, a kezelése nem könnyű, hiszen csak mikroszkopikus vizsgálat mutatná ki, pontosan melyik vírusfajtáról van szó. -Tüneti kezelésként főleg lázcsil­lapítást alkalmaznak, izzasztóporokkal kiegészítve. Fontos a bő C-vitamin tartal­mú gyümölcsnedvek (vagy savanyú ká- | poszta) fogyasztása, ha szükséges, az or- I vos C-vitamint is felír, bár sok orvoskuta- I tó esküszik a „természetes” C-vitamin forrásokra... Ennyiből is kitűnik, hogy fontos a betegség megelőzése. Vagyis ilyenkor, a ködös. esős. hideg—meleg őszi napokban fokozottan ügyeljünk öltözködésünkre, testi-lelki erőnk megtartására, edzettsé­günk fokozására, főleg' pedig arra, hogy étrendünkben legyen bőségesen C-vita­min. ami a szervezetet védi a vírusoktól. Az influenza-vírusok ellen valóban lé­tezik már hatásos védőoltás. Ennek azon­ban csak az azonos törzsű vírus ellen van védő hatása. Előre viszont nem lehet tudni, hogy melyik vírustörzs, és annak is melyik csoportja okozza a tömeges meg­betegedést, esetleg egyidőben több vírus­csoport is okozhatja, vagy következhet egymás után. Tehát a védőoltás — amely tömegesen alkalmazva nemcsak költsé­ges. hanem korlátolt értéke miau — sokszor felesleges is lenne. Járványos időszakban, a vírusok gyors terjedése miatt, a lakosság nagy része fertőzött. Elkülönítésére elsősorban ott van szükség, ahol nagyobb embercsopor­tok dolgoznak egy helyen. Viszont feltét­lenül indokolt kórházakban, sebészeten, nőgyógyászati és gyermekosztályokon a védelmi rendszabályok, esetleg a védőol­tás bevezetése, mert a betegek, az idősek és a gyerekek hajlamosabbak a szövőd­ményekre. Dr. M. A. Válasz S. J.-nek Szüleinek sírja körül van kerítve vaskerí­téssel és a kapuja kulcsra záródik. Öccse kicserélte a kapu zárját, de kulcsot nem adott a többi testvérnek. Azt kérdezi, kihez forduljon, hogy a szülei sírjához hozzáféljen, hogy testvére a többieknek is adjon kulcsot. A gyermeki szeretet, a szülők tisztelete, az örökösök hálája olyan szocialista erkölcsi és viselkedési elvek és szabályok, amelyeket ebben az esetben is tiszteletben kell tartani és alkalmazni keü. A Polgári Törvénykönyv alapelvei közé tartozik az is, hogy senkinek sem szabad a jogaival mások kárára visszaélnie, valamint az is, hogy a polgárjogi viszonyokból eredő jogok és kötelességek gyakorlásának össz­hangban kell lenniük a szocialista együttélés szabályaival. öccse eljárása nincs összhangban ezekkel az elvekkel és sérti a többi örökös — a többi gyermek — természetes emberi jogait. A Polgári Törvénykönyv 5. szakasza úgy rendelkezik, hogy a helyi nemzeti bizottságot felhatalmazza a szükséges intézkedés megté­telére, ha a szocialista együttélés szabályait a helyi nemzeti bizottság meghagyhatja an­nak, aki más jogát megsértette, hogy ezt a jogellenes állapotot szüntesse meg. Termé­szetesen a jogosult a bíróság segítségét is igénybe veheti és jogát rendes bírósági eljá­rásban is érvényesítheti. Azt ajánljuk tehát hogy forduljon az illetékes hnb-hoz és kérje, hogy ez idézze meg az öccsét, illetve hagyja meg neki. hogy egy kulcsot adjon maguknak is, illetve hogy maguknak is tegye lehetővé a szülei sítjának meglátogatását. Természetesen a temető gondnokságának a segítségét is igénybe veheti, vagy saját maga is csináltathat a vaskerítés záijához kulcsot. Dr. B. G. (j[ SZERETNÉK RÁTALÁLNI j) Huszonkilenc éves. 170 cm magas gyógy­szerész szeretne megismerkedni házasság cél­jából becsületes, minden káros szenvedélytől mentes közép- vagy főiskolát végzett férfival. Fényképet cserél, esetleg visszakülti. Jelige: „Nincs lehetőségem" Huszonnyolc éves, 170 cm magas, elvált férfi társaság hiányában ezúton szeretne meg­ismerkedni házasság céljából elvált vagy öz­vegyasszonnyal, aki szintén boldog családi életre vágyik. Jelige: „Bojnice ’83” Harminchárom éves. falun élő. házias, mó­lén, csalódott, de lelkileg gazdag asszony — 13 éves fiúgyermekkel —, aki szereti a virá­got. zenét, tagja az éneklő asszonykórusnak, komoly ismeretségei szeretne kötni őszinte, becsületes, minden káros szenvedélytől mentes komoly, nőtlen vagy özvegvemberrel 40 éves korig. Lehet kisebb testi hibája is. Kalando­rok kíméljenek. Jelige: „Váljatok még őszirózsák ...” I Kedves Margit! Azt kérdezi, hogyan lehet védekezni a har­madik" ellen, s különben valós tényeket meg­állapító levelében felsorolja, milyen hátrány­ban van a feleség a férj munkahelyi kapcsola­taival szemben. Igaz, hogy élete nagyobb, aktívabb részét ott tölti, éli. Hogy a munkában valamiféle érdekközösség, baráti szövetség alakul ki a kollégák között, s az sem vitás, hogy élményei, harcai — győzelmei, eredmé­nyei, illetve kudarcai döntő és meghatározó többségét itt szerzi az ember. Mi marad akkor a házastársa számára belőle, hazatérve, este öt-hat után, reggel nyolc előtt? Fáradtsága, ingerültsége, s a „mindenből elegem van, hagyj legalább Te békén", „ne akarj még itthon is probtémázni velem", „még te is a munkámról kérdezel, legalább itthon legyen békességem" stb., bi­zony nem a mélységes figyelmet és gyöngéd­séget sugalló kijelentések egy feleség számá­ra, aki a férj minden gondolatát szeretné megosztani. Igaz, fennáll a lehetőség, sőt a kísértés is, hogy belépjen a körbe a harmadik, akivel szívesen megosztja munkája gondját a férfi, aki mindig ápo/tan látja, s mosolygósán. Mert otthoni fáradtságának más a tanúja ... Elcsépelt tanácsokat adjak ? Hogy az otthon legyen tényleg az erőgyűjtés, a pihenés helye, hogy a gyermekek, a szabad idő, amit együtt tölt a család adjon annyi és olyan gazdag érzelmi élményt ami kiegyenlíti a munkahely önmegvalósítás-sikerélmény ígéretét? Mind­ezt feltételezem, saját maga is tudja. Azt viszont én nem tudhatom, indokoltan fél-e a „harmadik "-tói, vagy csupán rémeket lát előre festi az ördögöt a falra? Tudnak-e még egyáltalán egymással beszélgetni? Mennyire bíznak egymásban, kicserélik-e még olyan őszintén gondolataikat mint házassá­guk első időszakában. Sajnos, sok házasság a némaságon fenekük meg, megy tönkre. Először csak egy pici félreértést nem tisztáznak, azután lenyelik a véletlen sértést majd elhallgatják a bántódást Hetek, hónapok, évek során úgy felgyűlnek a vélt s valóságossá jegeseden sérelmek, hogy nem olvasztja szét őket még a mechanikussá váló hétköznapi-ünnepi szokások sora sem, kezdve az ágytól az asztalig, s folytatván a gyermekeken, tulajdonképpen az étel, a ruha, a beosztás, a gyerek, ebben cserélnek, válta­nak csupán néhány szót hogy úgy tűnjön, semmi sem változott. Pedig megváltozott: az a belső érzelmi fűtöttség, ami nélkül közhellyé silányul minden mondandó... Az ilyen há­zasságokba, kapcsolatokba lép be a friss fi­gyelmével, a még rá nem fagyott bizalmatlan­ság nélkül a „harmadik", akinek van szeme, füle, szive a közlési vágytól majdnem megful­ladó számára... Nem a küllem, a frizura, az évek, meggyőződésem, a legtöbb helyen ez az oka, s ilyen egyszerű a titka annak, hogy a harmadik jön, szétnéz — és győz De az elmondottakban azt hiszem, benne van a lehetséges védekezés módja is ellene. Üdvözlettel

Next

/
Thumbnails
Contents