Nő, 1982 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1982-10-19 / 43. szám

Iházunk tája Túrógombóc húsmártásban Hozzávalók: 50 dkg túró, 4 tojás. 4 kanál dara, 2 kanál liszt, só, 25 dkg darált sertéshús vagy csirkemell, 1 db paprika, 1 fej hagyma, 2 kanál paradicsompüré, 3 kanál olaj. 2 dl tejföl. Az áttört túrót összedolgozzuk a tojásokkal, a liszttel meg a darával. Kicsit megsózzuk, és fél napig hidegen tartjuk (készít­hetjük előző nap). Nagyobb edényben megpirítjuk a hagymát, hozzáadjuk a darált húst, a karikára vágott paprikát és kevés vízzel puhára pároljuk. Végül közékeverjük a paradicsompürét és készre forraljuk. Közben bő. sós vízben kifőzzük a túrógom­­bőcokat (kb. 20 darab lesz belőle), hideg vízbe kiszedjük, lecsurgatjuk. Leöntjük a mártással és meglocsoljuk tejföllel. Zöldséges feltét Hozzávalók: 35 dkg sárgarépa, 15 dkg zeller. 1 fej hagyma. 1—2 tojás, 10 dkg liszt vagy zsemlemorzsa, só, pirospaprika, őrölt kömény, majoránna, petrezselyemzöld, a sütéshez olaj. Megtisztítjuk a zöldségféléket és lereszeljük, összedolgozzuk a tojással, a hozzávalókkal, fűszerekkel, úgy. hogy összeálljon. Megforrósítjuk az olajat, és a belemártogatott kanállal szaggat­juk bele a masszát. Mindenféle főzelékhez kitűnő feltét. Hamis vesepecsenye Hozzávalók: 80 dkg sovány marhahús. 2 dl tej, 3 kanál liszt. 3 kanál olaj, só, bors, mustár. Kétszer átdaráljuk a húst, megsózzuk, összegyűljük a tejjel meg a liszttel. Egy óráig hideg helyen állni hagyjuk, majd tenyérnyi darabokat formálunk belőle, egyik felét borssal, másikat mustárral megkenjük és mindkét oldalon hirtelen kisütjük. Leöntjük a visszamaradt pecsenyezsírral. Habos almás lepény Hozzávalók: 1 kg alma. 20 dkg cukor. 10 dkg dió. 4 tojás, 30 dkg liszt, 20 dkg margarin. 1 /2 csomag sütőpor, zsemlemor­zsa. citromhéj. A lisztből a margarinnal, a citromhéjjal, a 3 tojás sárgájával és a sütőporral gyorsan kidolgozva tésztát készítünk és a hűtőbe tesszük. Az almát megtisztítjuk, cikkekre vágjuk. A tészta 3/4 részét félujjnyira kinyújtjuk, és tepsiben, villával megszurkálva félig megsütjük. Utána megszórjuk a darált dióval, a zsemle­­morzsával és rárakjuk az almacikkeket. A maradék tésztából vékony csíkokat rácsozunk az almára, bevonjuk a felvert tojáshabbal, és megsütjük. Káposztasaláta Kemény káposztát vékony szálakra gyalulunk, néhány zöld­­meg pirospaprikát is karikára vágunk, és besózunk. Egy-két órai állás után a káposztát kifacsatjuk. és üvegekbe tömjük, közé egy-egy sor piros- és zöldpaprikát téve. Enyhén ecetes, köménymagos vizel forralunk, és a káposztára öntjük. Leköt­jük, és hűvös helyre rakjuk. Ha a lé a káposztán leapad, utána lehet tölteni. Tölteni való paprika Húsos, sárga paprikákat megmosunk, kicsumázunk és szoro­san egymásba csúsztatva üvegekbe rakjuk. Annyi vizet forra­lunk. hogy a paprikát ellepje, majd lehűtve a paprikára öntjük Tetejére 1—2 mm vastagon étolajat öntünk, és lekötjük. Semmi fűszer, még só sincs benne. (Ugyanígy lehet zöldbabot is eltenni nyersen.) Szőlőlekvár birsalmával A késő ősszel érő fekete szőlőt megmossuk, leszemezzük és hámozott, vékonyra szeletelt birsalmával teljesen puhára főz­zük. Szitán átlöijük és minden kg péphez 20—25 dkg cukrot számítva sűrűre főzzük. Üvegekbe töltjük, lekötjük, és száraz gőzbe rakjuk. Édes szőlőmust A friss mustot dupla gézen átszüljük és üvegekbe töltjük. Minden liter mustra egy késhegynyi szalicilt teszünk úgy. hogy ne kevetjük össze a musttal. Az üvegeket egy darabka vászon­nal lekötjük, majd 1—2 hét múlva dugaszoljuk le. Ha télen felbontjuk az üveget, a tetejéről egy ujjnyit öntsünk le. mert csak ez a rész tartalmazza a tartósítószert. Egyre több helyen savanyítanak káposztát. A téli hónapok­ban szinte nélkülözhetetlen nyersanyag asztalunkon, főleg gazdag C-vitamin tartalma miatt. Savanyításhoz teljesen beérett, félkései vagy kései káposzta­fajtát használunk. A zöld színű és sérült leveleket gondosan távolítsuk el. torzsáját csak vagdossuk be. ne dobjuk el, mert ebben van a legtöbb C-vitamin. A megtisztított káposztát azután káposztagyalun vékonyra szeleteljük fel. A felszeletelt káposztát tiszta fa-, agyag- vagy porcelánedénybe rakjuk. Kisebb mennyiségben ötliteres üvegbe is tehetünk, amit perga­mennel kötünk le. A káposztát a hordóban fasulykolóval lenyomkodjuk, úgy, hogy közben sózzuk, az egész rétegre egyformán szórva a sót. 10 kg káposztára 15—20 dkg sót számítunk. Köménymagot, esetleg mustármagot szórunk köz­­be-közbe. Szeletelt hagymát, egész vagy szeletelt almát, birsal­KORSZERÜ HÁZTARTÁS mát is tehetünk közé. ízletesebbé teszi a káposztát. A lenyom­­kodásnál bizonyos mennyiségű nedv képződik, facsaródik ki a káposztából, amelyet fokozatosan ki kell az edényből meríteni. Ha a káposzta csak egészen kevés nedvet tartalmaz, ezt rajta hagyhatjuk. A levegőt azonban maradéktalanul ki kell nyom­kodni. mert különben hibás lenne az erjedés. A lenyomkodott káposztára fafedelet tegyünk, nehezékkel nyomjuk le. és annyi lé legyen rajta, hogy a káposzta éppen elmerüljön benne. Az etjedésre elkészített káposztát hűvösebb. 10—15 °C hő­mérsékletű környezetben tartsuk, ahol 2—3 hónap alatt a káposzta etjedése befejeződik, megsavanyodik. Ha felbontot­tuk. a felső réteget alaposan mossuk ki. a többit nehezékkel szorítsuk le annyira, hogy állandóan lében legyen. Elérkezett a fagyérzékeny zöldségfélék mielőbbi betakarítá­sának ideje. Aki a karfiolt tőről piacra viszi, ilyenkor is összekötheti a fej fölött a széles leveleket, ezek a gyenge fagytól megvédik a karfiolt. A még fejletlen rózsájú töveket gyökérrel együtt szedjük fel, és fagymentes pincében vagy veremben, szorosan ültessük homokba. Ha a homok száraz, mérsékelten öntözzük, vigyázva, hogy a leveleket ne élje víz. December végéig a rózsák kifejlődnek és fogyaszthatók. Ha a bimbóskel bimbói október közepéig nem fejlődnek ki, a hajtás csúcsát vágjuk le, hogy a bimbókat fejlődésre kénysze­­rítsük. A mínusz 4—5 fokos hideget jól elviseli. Ha erősebb hidegre van kilátás, a töveket szedjük fel és fagymentes helyen tároljuk, amíg a bimbókat fogyaszthatjuk. A metélöhagymál — téli hajtatáshoz — ilyenkor szaporíthat­juk tőosztással^ A hajtatásra cserépbe ültetett növény egész télen ..metélhető”. A póréhagymát késő ősszfcl a fagyok előtt szedjük fel. (nö22) Ilyenkor szaporíthatjuk tőosztással, az idős tövek gyökértör­zsének 2—3 rügyes darabokra vágásával a rebarbarát. A dugványokat 1—2 cm mélyre tegyük, a rügyek felfelé álljanak, a virágszárakat tördeljük ki. mert csökkentik a „levélhozamot”. A második évtől szedhető, a levél nyelét fogyasztjuk főzelék­nek. kompótnak, különféle csemegének. C-vitamin tartalma rendkívül magas. Késő ősszel telepíthetjük a tormát is. Nyirkos, mély fekvésű kertekben érdemes termeszteni. Előnyös, ha talaját alaposan megforgatjuk. 30—40 cm-es gyökérdugványokkal szaporítjuk. A dugványokat a torma ceruza vastagságú gyökereiből készít­jük, 50 cm magas bakhátakra, 1 méteres sortávolságra, 30 cm tőtávolságban, vékonyabbik végével lefelé. A dugványokat 3 cm vastag földréteg fedje. A. következő év októberében szedhetjük, télen pincében vagy veremben, homokban tartható el.

Next

/
Thumbnails
Contents