Nő, 1982 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1982-10-19 / 43. szám

BARABÁS TIBOR Rákóczi hadnagya — Hát mi mikor jövünk, nagyságos uram? — Mondtam már kendnek, váljon a sorára. A két szemével láthatja, ki mindenki van itt. Várakozzék, legyen türelemmel kend is ... — Beniczky befejezte, de Bornemissza még nem. — Nem érti kegyelmed. Jó uram ... — kezdi ismét, de nyílik a szárnyas ajtó. és Vay Ádám — méltóságos, magas alak — lép ki azon. Bornemissza az udvari marsall elé pat­tan: — Nagy uram, nagy dologban járok, megké­rem, jelentsen be a felséges fejedelemnek mint Bottyán generális különfutárát. Vay meglepetten Beniczkyre néz, aki szét­tárt karral magyarázkodik. — Nem nyugszik, mindenki elé ugrana . . . Vay felvonja a szemöldökét, de még csillapí­tó hangon fordul Jánoshoz. — Vitéz öcsém, ne sértsük meg az illendősé­get. a követi méltóságokat illeti az elsőség... Bornemissza megadással, magyarázón még hozzáteszi: — Nagyuram, én a hadból jöttem ... Vay most már megelégelte a disputát, és röviden, katonásan pattog: — Strázsamester, elég a szóból. Kend addig vár, amig szólítjuk! — Azzal Vay Ádám már Des Alleurs* felé siet. és nagy reverenciával latinul és az egész teremnek mondja: — A nagyságos fejedelem kéreti Des Alle­urs márki urat. őfelsége, a francia király követéi és egész kíséretét... — Des Alleurs ingének kihajtott selyemfodráról leveri a bur­­nótszemecskéket. s a tekintetével int La Mot­­he* ezredesnek. A kíséret etikettrendben a követ mögé sorakozik, és Des Alleurs belép Rákóczi Ferenchez .. . Bornemissza vasvilla­­szemekkel néz a becsukódó nagy ajtóra, látja, hogy itt semmire sem megy a türelmetlenségé­vel, a haragjával. De nem állja meg szó nélkül, s odasúgja Fekete Mihálynak: — A sok ajtónálló istenit! Bizony isten, könnyebb volt ezt a fővezért elfogni, mint átaladni.. . Des Alleurs nehéz diplomáciai feladatra vállalkozott. Ő. aki éveken át ellenállásra biztatta Rákóczit, s a francia király szerencse­­kívánatait tolmácsolta, amikor a megegyezés híveit, Rakovszky Menyhértet lekaszabolták, Okolicsányi Kristófot megsebezték a rendek, most maga is a megadást ajánlja. La Mothe. a hadmérnök jobban ismerte a fejedelmet és a magyar felkelés igazi természetét. Hiszen ha a józan belátás, az erőviszonyok örökös mérle­gelése lett volna Rákóczi legfőbb tulajdonsá­ga, nem állott volna a kirobbant felkelés élére. A szabadság hívei, akár ellenük, akár mellet­tük szólnak a számok, a természeti erők önké­nyével lépnek a történelem színpadára ... Megtörik ott az egyszerű logika, ahol egy nép, egy rend előtt így vetődik fel a kérdés: tenni vagy meghalni, élet vagy halál. . . Rákóczi Ferencet őseinek példája, személyes sorsa, ártatlan bebörtönzése, megöletésének terve is válaszúira állította. La Mothe ismerte Rákóczi jellemét, tudta, hogy a fejedelem nagyon jól kihallja az európai eseményekből a történelmi kérdést, és elég bátorsága van rá mindig megfelelni. Rákóczi megrendültén hallgatta Des Alleurs nyomatékkai előadott érveit. A spanyol harc­terek eseményeit jobban ismerte magánál a követnél. Tudta, hogy a pápa új cselszövénye rejlik a hírek mögött, s a császári ház sugallata. Kioltani a lázadást, a népek elégedetlenségé­nek tűzfészkét. Franciaországgal kiegyezni, Oroszországot szétzúzni svéd Károly seregei­vel. mielőtt Péter cár városai és műhelyei felépülnének.. \ Hát minden ellene fordul? Mekkora erő a zsarnokság? Hány kártyája, mennyi fortélya van? S ő itt áll a magyarral a Kárpátok alatt, mindenkitől távol. .. Barátai kezét lekötötték, szövetségese cserbenhagy­ja... De Rákóczi tudja, hogy gyengeségét mutatni több. mint hiba. bűn; nemes arca, világító kék szeme ismét nyugodt Nem a fejedelmi cím tulajdonosának, nem egy or­szágrész urának nyugalma ez. hanem azé az emberé, aki egész életét az ország ügyének áldozza, és kész a sors minden csapását, sze­szélyes forgandóságát is elfogadni. — Megírhatja őfelségének — feleli Rákóczi Des Alleurs ceremoniális előterjesztésére —, hogy van még a magyarban erő és elszántság a további harchoz s egy végső támadáshoz... Nem habozunk fegyverekre fordítani a men­tékről leszakított boglárokat, a süvegekről le­szedett gyémántos forgókat, lehozatni a to­ronyból a harangokat, és lemondani minden díszről és jóról, azért az egyért, amiről sose mondunk le, excellenciás urak! — La Mothe ezredes úr. úgy látom, ön megérti, hogy miről beszélek .. . Des Alleurs tisztelettel meghajol, de a küldetéséi teljesíteni akarja: — De elegendő-e most az elszántság? Néz­zen felséged Európa hadi térképére, ha a spanyol háború — mely uram és országom minden erejét felemésztette — egy szép napon befejeződik, s a magyar felkelés magára ma­rad .. . Rákóczi indulatosan közbeszól: — Követ úr. A hadihelyzet, úgy látom, a szótárát is megváltoztatta . . . Eddig háborúról beszélt, ma már felkelésnek nevezi. .. — Bocsásson meg, felség, a szóbotlásért — udvariaskodik Des Alleurs. Rákóczi most már nem fékezi az indulatát: — Nevezze ön, követ úr, bárhogy is ezt a harcot, mi tovább vívjuk. Amikor Klimecnél átléptem a határt néhány száz tépett, rongyos paraszt és bosszúvágyó kisnemes állott mel­lém. Most seregünk van. és ennek a fegyverle­tételét még egy szövetséges hatalom követe sem tanácsolhatja nekünk. Des Alleurs. ön régóta van az udvarunkban, és mégsem ismer minket. Kár, hogy olyan ritkán látott kuruc lovasrohamot.. . Megmutatjuk még a világ­nak, hogy mekkora erő az igazság, a megsér­tett önérzet!. . . Vay Ádám, az udvari marsall, hangoskodást hall az ajtó felől, odasiet, de Rákóczi válasza megállítja őt: — Megértem, Des Alleurs márki, hogy Franciaország kifáradt, és egyezkedést keres, de arról nem győzhet meg, hogy letűnt, végleg letűnt a vitézség kora ... Nekünk is kell az ágyú, öntetünk is mennél többet, de nincs olyan hadiszer. amely leverhetné a hazájukat féltő férfiakat! Amikor Rákóczi ide ér, az ajtó előtti zaj lármává növekszik, és Bornemissza János tü­relmét vesztve beront az ajtón ,.. Rákóczi Vay Ádámra néz. Vay Bornemisszára, a fran­cia követ értetlenül áll, és nem tudja, mit tegyen, Bornemissza pedig amint meglátta a nagyságos fejedelmet, elkövetett vétkének ke­serű tudatára ébredt. (folytatjuk) * Dezallőr. * Lamot V Bohumír Dvorsky cseh festő, nemzeti művész nyolcvan évvel ezelőtt. 1902. október 21-én született. Ugyanezen a napon emlékezünk meg Václav Karel cseh festő és grafikus születésének 80. évfordulójáról. Október 23. az Egyesült Nemzetek Szerveze­tének napja. Száz éve, 1882. október 24-én született Kál­mán Imre operettszerző. 1922. október 26-án kezdődött a forradalmi szakszervezetek kongresszusa, amelyen meg­alapították a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetséget. Vaszilij Vasziljevics Vrescsagin orosz festő 140 éve, 1842. október 26-án született. 1782. október 27-én született Nicolo Pagani­ni olasz zeneszerző és hegedűvirtuóz. Tíz éve, 197Z október 27-én kezdődött a Csehszlovák Szocialista Ifjúsági Szövetség 1. kongresszusa. KÖNYV A Magyar Könyvbarátok Köre (MKBK) idei négy könyvéből megjelent már az első kötet: Huba Gyula Örvénylő idő című regénye. A szerző — akárcsak korábbi írásaiban — ebben az új regényében is szülőföldjéhez, s annak háború utáni történetéhez tér vissza. Drámai időket idéz fel (lakosságcsere, szö­vetkezetesítés) úgy. hogy ennek a közelmúlt­nak azokat a vonásait keresi, amelyek — amint erről egy nemrégi nyilatkozatában is szólott — „az emberi, a közösségi, a nyelvi, nemzeti vagy nemzetiségi létnek az életerőit adják, illetve tovább éltetik ... Mert a törté­nelemnek az esetleges tragédiáit mindig az kérdőjelezi meg. hogy az emberek túlélik a történelmet...” (Madách kiadó) A Versbarátok Kö­rének (VBK) idei ter­vei közül két hazai költő verseskötete je­lent meg eddig, mind­kettő a CSMÍ (Cseh­szlovákiai Magyar írók) sorozatából Az egyik Bábi Tibor Keresek valakit címen a korai halállal el­hunyt költő, publicista válogatott verseit tartalmazza. Címéül az 1960-ból származó Bábi-versét kapta. azét. amelynek mondanivalója oly jellemző Bábi egész kései költészetére: Körös-körül min­denfelé falak. vad. szürke fémek./ a napnak nincs heve, s a színes éjszakai fények/ fagyot sugároznak. Sírok. Fázom. Valaki meg­vert! .../ Kit is keresek? Vak. süket dolgok mögött: az embert. (Madách kiadó) A másik VBK-könyv Gál Sándornak mintegy három évtizednyi versterméséből válogatott verseit teszi közzé Új Atlantisz címen. Ezekben az érett férfikorba jutott költő áll elénk. Mint akit számadásra idéztek meg, úgy sorakoztatja egységes ciklusokba S3 fítibi ilbor Keresek valakit vallomásait saját életútjáról annak a közös­ségnek. falunak, tájnak a történetéről, amely őt elindította. (Madách kiadó) (-ária) Kőműves Kelemen Ivánka Csaba nagy munkára vállalkozott, amikor Sarkady Imre befejezetlen drámáját rockszínházra alkalmazta. Szerencsére olyan tehetséges szerzőpáros írt dalokat az, elő­adáshoz, mint Szörényi Levente és Bródy János. A Vígszínház társulata pedig osztat­lan sikerrel játssza a darabot a Pesti Színház­ban. S már kapható is a dalok lemezváltoza­ta. A forgalmazás rugalmasságának ez eset­ben dicséretes gyorsasága folytán, lemezbolt­jainkban is! A lemez A oldalán hallható balladamotívumokra épített dal lényegében elmeséli a történetet. A dalok elképesztő rezonanciával „hozzák” a ballada mondani­való-rétegeit. A Sarkady által kiemelt, fon­tosnak és aktuálisnak ítélt rétegeket (Alkotni születtünk, A hitetlenség átka). A darabban megjelenő öreg koldus énekli a Ballada a rossz asszonyról című opuszt Kristályos tisz­ta müballada. A Kelemen álma hordoz csu­pán valamit a populáris (konvencionális?) ■pop-rock ismert sémáiból. A lemez B oldalá­nak első számában az Itt az idő-ben az esztelen-önfeláldozó magyar virtus szólal meg. Mint valami gonosztettre serkentő ver­­bunknóta. A 2. szám az A oldalról már ismert motívumok kibontása. Gyilkos vagy. Kelemen, hangzik fel a magukat mentők kórusa, majd a lemezt a Kőműves Kelemen balladája zátja. Hegedűs D. Géza énekes­­előadónak is kiváló. A lemezen a Vígszínház művészgárdáján (Kovács Nóra, Gáspár Sán­dor. Szakácsi Sándor) kívül tehetséges főis­kolások (Szeberényi Zoltán. Rudolf Péter, Nagy Miklós. Kaszás Attila. Rátóti Zoltán. Rácz Géza, Bardóczy Attila, ifjú. Pathó István, Méhes László) és a magyar színmű­vészet nagy öregje. Páger Antal hallhatók. Ritka művészi élmény egy ilyen „rock-le­mez” meghallgatása. Kiss Péntek József A MATESZ műsora J október 22.: Komárom (Komámo) — A homokra épülő ház (19.30) bemutató október 23.: Komárom — A homokra épülő ház (19.30) október 27.: Nagymegyer (Calovo) — A homokra épülő ház (19.30) A Thália műsora október 21.: Nagydaróc (Vei Dravce) — Áldozat (19.00) október 22.: Sid (Sid) — Áldozat (19.00) október 23.: Péterfalva (Petrovce) — Áldo­zat (19.00) október 24.: Ozsgván (O/.dany) — Áldozat (19.00) október 25.: Rimaszombat (Rim. Sobota) — Áldozat (19.00) október 26.: Tornaija (Safárikovo) — Áldo­zat (19.00)

Next

/
Thumbnails
Contents