Nő, 1981 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1981-09-15 / 38. szám
VÁRAKOZÁSSAL, VENDÉGSZERETETTEL Kétszáz küldött Szlovákiából Kétmillió útiköltségre Hét vendéglátó járás Egy vállalat kezdeményezése A galántaiak a kongresszus sikeréért Ahogy fogynak a napok, szaporábban íródnak a beszámolók, vitafelszólalások. Berlinben az NDN vezetősége, Prágában és Bratislavában a hazai előkészítő bizottság programtervet pontosít. A küldöttek útra készen állnak. Napokon belül indul az első vonatszerelvény, repülőgép, amely a színhelyre hozza a világkongresszus küldötteit. De addig még van mit tennünk, hogy a fogadtatás méltó legyen. A nőszövetségünk központi bizottságán kapott tájékoztatás szerint Szlovákiából kétszáz küldött — nőszövetségi tag, példás dolgozó, funkcionárius — részesül a megtiszteltetésben, hogy ott lehet a nők nemzetközi találkozóján. A külföldi vendégek a kongresszus idején a beszámolókból általánosan, kisebb csoportokban, a látogatások során közvetlenül is, megismerik életkörülményeinket, a szocialista országokban élő nők és családok helyzetét. A műsorterv összeállításakor az előkészítő bizottság a személyes kapcsolatok, a személyes tapasztalatok jelentőségét sem hagyta figyelmen kívül. A világ országainak küldöttei — húszán, huszonötén egy-egy csoportban — ellátogatnak járásainkba. Szlovákiában a vendéglátó járások Bratislava. Bratislava-vidék, Kassa (Koáice), Banská Bystrica, Zvolen, Preáov és Poprad lesznek. A szolidaritási alapra kétmillió koronát gyűjtöttek össze nőszervezeteink tagjai. Külön dicséret illeti Dolny Kubin, Galánta (Galanta), Topolcany, Komárom (Komárno), Bardejov, Dunaszerda-PRAHA 1 9 8 1 CONGRÉS MONT EGALITE, ÍNDEPENDANCE NATIONALE PAIX WORLD CONGRESS OF WOMEN EQUALITY, NATIONAL INDEPENDENCE, PEACE CONGRESO MUNDIAL DE MUJERES IGUALDAD, INDEPENDENCIA NÁCIÓNÁL. PAZ ВСЕМИРНЫЙ КОНГРЕСС ЖЕНЩИН РАВЕНСТВО, НАЦИОНАЛЬНАЯ НЕЗАВИСИМОСТЬ, МИР WELTKONGRESS DER FRAUEN GLEICHBERECHTIGUNG, NATIONALE UNABHÄNGIGKEIT, FRIEDEN büt >»» j: SVÉTOVY KONGRES ZEN ROVNOPRÁVNOST, NÁRODNÍ NEZÁVISLOST, MÍR hely (Dunajská Streda), Povazská Bystrica, Stará Lubovna és Poprad járások nőszervezeteit, melyek a legtöbb bélyeget adták el. Nagy segítséget jelent a kétmillió korona is, a költségek fedezésére szükséges összeg fele azonban még hiányzik. Az eltelt két hét alatt (a tájékoztatást augusztus végén kaptuk), reméljük, tovább növekedett ez az öszszeg és a még hátra lévő napokban valamennyi bélyeg elkel, hogy az útiköltség anyagi fedezetének hiányában senkinek se kelljen távolmaradnia a világtalálkozóról. A jó kongresszusi légkör kialakításának nemcsak nagy dolgok a meghatározói. Példa erre a Szlovák Tervhivatal szakszervezeti bizottsága nőkomissziójának kezdeményezése is. Úgy határoztak — tudatosítva a találkozó politikai jelentőségét —, hogy szeptember végén ünnepi ülést hívnak össze a kongresszus tiszteletére, tiltakozásul a neutronbomba gyártása ellen, a skandináv államok asszonyainak békemenetéhez, nőszövetségünk három járásban megtartott békemanifesztációjához csatlakozva. A tervhivatalban dolgozó százhatvan nő ezúton is hangsúlyozni kívánja együttérzését azokkal a nőkkel-anyákkal, akik legelemibb emberi jogaik biztosításáért harcolnak. Nöszövetségünk galántai járási bizottságán megtudtuk, hogy a járás nőszervezeteinek tagjai a világtalálkozó anyagi támogatására már eddig százhuszonhatezer koronát továbbítottak a szolidaritási alapra. Száztizenhatezer korona értékű bélyeget a nőszervezetek tagjai, tízezer korona értékűt pedig a járás tizenhat szövetkezete vásárolt meg, hozzájárulásként a kongresszus sikeréhez. Negyvennel több kézimunkát készítettek a küldötteknek a tervezettnél, és szocialista munkavállalásaik — az őszi mezőgazdasági munkákban ledolgozott órák, papír-, textil- és fémhulladék gyűjtés — anyagi értékét is a világkongresszus rendezésével járó kiadások fedezésére továbbítják. „A nők nemzetközi békemozgalmának erősödnie kell, hogy megakadályozzuk a háborút, hogy megteremtsük minden feltételét az emberi lét biztonságának — mondotta felszólalásában a galántai küldött nöszövetségünk lévai (Levicp) békemanifesztációján. — Tudjuk, hogy a világkongresszuson valamennyien elmondhatjuk egymásnak — fehérek, feketék, a szocializmus ügyét szolgáló, az emberi jogokért küzdő, éhező és jómódban élő nők —, mi az, amit tennünk kell gyermekeink jövőjéért, azoknak az életfeltételeknek megteremtéséért, amely megszüntet minden félelmet, minden megaláztatást, embertelenséget, kizsákmányolást és nemes tartalommal tölti meg az életet, egymás iránti megbecsüléssel az embereket .. Ehhez a tanácskozáshoz teremtjük meg azt a vendégszerető, baráti légkört, amelyben minden gondjukkalórömükkel kitárulkoznak egymás előtt a küldöttek — a világ asszonyainak felelős képviselői. -jhm-Azt írja az újság... Feltűnése óta bosszant a rádiókabaré házaspárja. Lujza és Jenő. A szerep, amit a feleségre osztottak. „Azt írja az újság ..." kezdi mindenkori szövegét a bugyuta asszony, s fölteszi ostobácska kérdéseit amelyekre a türelmes férj Chrudinák Alajos tájékozottságával és egy díszdoktor fölényével válaszol. Éveken keresztül rajtuk röhögött a magyar rádióhallgató, s természetesnek vette, hogy a férj magyarázott, a buta nő — minden okos szó ellenére — egyre kérdezett, s kukkot sem értett abból, amit az újság ír. Miért nem zavar a hasonló hangnemben társalgó Hacsek és Sajó ? — akadhat fenn az olvasó fejtegetésemen. Nos. ott körülbelül azonos szinten vannak a társalgók. Viszont lassan klasszikussá váló — talán nemzeti, népi hagyományokban gyökerező — szemléletünkben mindig a nő a butább, az ostobább, a nevetségesebb. Lujza és Jenő óta újkeletűbb példákat is találhatnék, szinte minden rádió- és tévékabaréban megjelenik ez a nőtípus, a lapok viccrovatáról nem is szólva. Onnan naponta, hetente a szűnni nem akaró anyósviccek mosolyogtatják a kedves olvasót, habár ma mindenki örül, ha óvodapótló-helyettesítő intézményként van a családban legalább egy nagymama, aki mellesleg anyós is, de ilyen minőségében egészen más, mint a viccek sárkánnyal keresztezett boszorkánya. És a viccek visszatérő, következetesen ismétlődő témája: a hűtlen, a kikapós, a hárpia feleség. A férjen esetleg csak mint házimunkában ügyetlen, spiccesen hazalopakodó huncut Fiún mosolyoghatunk. Az aforizmák — évszázadok óta — közkedvelt mondandója szintén a „testre szabott" férfi-filozófiát kultivá/ja. S legvitriolosabb a karikaturista, ha a titkárnők is azok. Mellettük ott található — elválaszthatatlanul — rajzban és szóban a hűtlen, a kikapós, a szeszélyes, a — hagyományosan — buta feleség, akinek egyetlen gondja a szeretője, a frizurája, a cipője, a harisnyája, a ruhája, a nercbundája (!), s az, hogyan szedje el minderre a férje pénzét fi). Ugyanezen lapok, újságok — társadalompolitikai sajtónk — vezércikkei, riportjai méltatják, hogyan állnak helyt a nők a termelésben, milyen magas számarányuk a diplomások között, s higgadt, komoly tényszerűséggel szögezik te, egyenrangú társai a férfiaknak a társadalomépítésben. Következésképpen keresnek, országos dolgokon töprengenek, szakmai kérdéseken vitatkoznak, vezető állást töltenek be, gyermekeket nevelnek, főznek, mosnak, takarítanak. Persze, öltözködnek is, kozmetikushoz is járnak, fodrászhoz is. De ugyanígy öltözködnek-széprtkeznek a férfiak is. Sőt velünk együtt sorban is állnak. E valós társadalmi helyzetből sajnos, még nagyon kevés jó karikatúra, humor születik. Pedig elég „vicces", ha a szoknyán-nadrágon végigcsurog a zacskós tej, ha az autóbusz odacsukja az ember lánya ffia) kabátját, táskáját, salját, ha a férjet szolidaritásból szebb hússal engedi el a hentes, mint az asszonyt, ha olyan a családi munkamegosztás, hogy a feleség szögei, barkácsol, a férj meg köt, mos, vasal... Csoda-e, ha aztán tényleg elképed egy-egy Lujza, hogy mit miért ír az újság ? A kabaré és a valós élet Lujzája között van egy lényeges különbség, az nem érti — emez, akinek a nőnapi köszöntők és egyéb méltatások szólnak, nagyon is érti, miért van ez így... S van annyi türelme, hdgy kivárja, amíg erről is leszokik a férfinép. Meg annyi tudása is. hogy tegyen érte, elvégre azért gyengébb nem, hogy mindenre legyen ereje. HARASZTI-MÉSZÁROS ERZSÉBET CB 1
