Nő, 1981 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1981-08-18 / 34. szám
Kommentárunk 1978-ban Carter elnök a világ közvéleményének hatására kénytelen volt „elnapolni" a neutronbomba gyártásának megkezdését. Sokáig húzódott az ügy. mert az új fegyver „előnyeiről" sok-sok elmélet született, meggyőzőnek tetsző érvek, amelyek a tiltakozók millióinak szóltak. Megnyugtatni mégsem sikerült a közvéleményt, amelynek nyomására hivatalos politikai körök, a NATO-tagállamok vezetői is szót emeltek az új fegyver ellen. így aztán a „humánus" fegyver, amely „csak" az embert öli meg, munkája eredményét nem dönti romba, nem került „forgalomba ". Az idén, augusztus 6-án összeült az amerikai nemzetbiztonsági tanács tervezési csoportja, s jóváhagyta Reagan elnök korábbi döntését: meg kell kezdeni ez új tömegpusztító fegyver gyártását Az érvelés Carteréhez hasonló: Larry Spaekes, a Fehér Ház szóvivője szerint a neutronfegyverek gyártása Amerika belügye, senkinek sincs joga a döntést kritizálni, az újabb fegyverkezési hajsza kezdetét számonkérni. Weinberger hadügyminiszter pedig kijelentette a tanács ülésén, hogy „az Egyesült Államok nem engedi meg, hogy az amerikai fegyveres erők katonai potenciálját érintő döntések jóváhagyásakor elsőrendű szerepet játsszanak az európai politikai problémák". Ugyanakkor a Reagan-kormányzat is nagy előszeretettel, sőt a korábbi kormányzathoz képest intenzivebben hangoztatja békeszándékát, amelynek megvalósítását a „szovjet veszély" gátolja, egyáltalán a Szovjetunió, amely úgymond csak látszatra hajlandó újrakezdeni a tárgyalásokat. „Amerika azon van és lesz a jövőben is, hogy megvédje önmagát és szövetségeseit, és elkerülje a háborút." Furcsa összefüggések. Senkinek sincs joga kritizálni Amerikát az új fegyvernem gyártásáért, mert az beavatkozás az ország belügyeibe. Amerikát nem érdekük a jelenlegi európai viszonyok. Amerika hajlandó tárgyalni. És — Amerika rákényszeríti Európára középhatósugarú rakétáit sok millió ember, sőt a nyugat-európai országok politikai köreinek akarata ellenére. Ez nem beavatkozás a belügyekbe? A Reagan-kormányzat stratégiája szerint a rakétafegyverek telepítésének megfelelő mennyiségű neutronbombát kell elraktározni, hogy adott esetben azonnal telepíthessék Európába, hogy gyorsan bevethetők legyenek egy „lokális háborúban". Európa is Amerika belügye lenne? Tárgyaló és békeszándék a neutronbombák árnyékában. Mert a Szovjetunió már ezzel kapcsolatban is kifejtette véleményét, hangsúlyozva, hogy a tárgyalások megkezdéséig mindkét fél mondjon le az újabb fegyverek gyártásáról, telepítéséről más országokba, kontinensekre. Amerika válaszolt: megkezdték a neutronbomba gyártását. Augusztus 6-án született a döntés. Akkor, amikor az egész világon Hirosimára és Nagaszakira, a második világégés legborzasztóbb, máig ható katasztrófájára emlékeztünk. Békemanifesztációkon, népgyűléseken emlékeztek meg a halottakról, s azokról az élő halottakról, akik többsége ma gettókban és lágerekben, a társadalomtól elkülönülve éli nyomorúságos életét, tudva, hogy sebei soha nem forrnak be, s még utódai is nyomorékok lesznek, az atombomba utólagos áldozatai. Sok millión tiltakoztak — Amerikában is — ezen a napon a fegyverkezési hajsza további fokozása ellen, követelték a tárgyalások felújítását, tiltakoztak az atom- és egyéb tömegpusztító fegyverek gyártása, felhasználása ellen. És ez a hatalmas tömeg akkor még nem tudta, hogy egyidőben az ő tiltakozásával döntés született a neutronbomba gyártásának megkezdéséről. Reagan választási kampánya hangzatos kardcsörtetésnek tűnt. Sokan értékelték így kemény szavait. Ő azonban tettekkel bizonyítja, hogy nem szóbeli fenyegetésről volt szó. Az egész emberiséget veszélyeztető tettekkel. esz-ns-A KORPARANCS: SOHA EUROSIMÁT! A néhány héllel ezelőtt Koppenhágából útrakelt ..Békemenet 81" augusztus 6-án, a hirosimai tragédia 36. évfordulójának napján érkezeti meg Párizsba. Mint arról lapunkban is beszámoltunk, a nagyszabású akciót a skandináv országok nőszervezetei kezdeményezték és szervezték meg. Negyven nő — minden skandináv országból tíz — indult útnak, de az útvonal különböző szakaszain sok százan csatlakoztak a menethez, és így az eredeti létszám többszörösére nőtt: Párizsba már mintegy háromezren érkeztek, ahol a nagygyűlésen a francia főváros lakosságának nagy része is ott volt. Párizsban új jelszó született: „Soha Eurosimát!" Ezekkel és hasonló jelszavas transzparensekkel tiltakoztak a fegyverkezési verseny fokozása, a növekvő katonai kiadások, a termonukleáris világégés szinte napról napra fokozódó veszélye ellen, sürgetve a békéért, az enyhülésért és a nemzetközi biztonságért folytatott harc erősítését és kiterjesztését. Tiltakoztak a NATO tavalyelőtti decemberi döntése — a Pershing-lípusú nukleáris töltetű rakéták nyugat-európai tagországokba telepítése ellen. Kék. zöld és narancssárga sátrak százai tarkállotlak a francia főváros halárában a héthetes vándorlás után. és mint a menet egész útvonalán, a sátortáborban is gitárszó mellett énekeltek a békéről, milliók békevágyáról-akarásáró! az Európa különböző országaiból és a más kontinensekről érkezettek. Az 1200 kilométeres menetelés után nem mindenki tartott pihenőnapot — ezrek tekintették meg a japán résztvevők vezetésével a Saint Germain sugárúton azt a kiállítást, amely a hirosimai és nagaszaki atomkatasztrófa okozta szörnyű tragédiát, máig ható következményeit mutatta be. Ötezer-ötszáz fiatal vett részt, az idén immár huszonötödször megrendezett nemzetközi Rysy-túrán, a SZISZ legnagyobb turisztikai-társadalmi rendezvényén. A résztvevők a Rysy megmászásán kívül hagyományosan bekapcsolódnak a TNP karbantartási munkálataiba. Az ösvények tisztításánál, a hulladékok gyűjtésénél 9022 órát dolgoztak, ezzel is igazolva rátermettségüket, s hogy a lenini úton haladva az internacionalizmus jegyében épitik szocialista társadalmunkat.-ntnl-A 32. HÉT A NAGYVILÁGBAN HÉTFŐ: Tokióban nemzetközi konferencia kezdődött az atom- és hidrogénfegyverek betiltásának megtárgyalására. A tanácskozáson 32 ország és 13 nemzetközi szervezet 500 küldötte vett részt. Az egyhetes konferencia erélyesen követelte a tömegpusztító fegyverek teljes betiltását, a nukleáris háború veszélyének felszámolását és a békéért folytatott harc erőteljesebb fokozását. KF.DD: Kevin Lynch és Kieran Doherty — az észak-írországi Long Kesh internáló táborban több mint 70 napig éhségsztrájkoló kél IRA-fogoly — halálát követően vasárnap ismét fellángoltak a zavargások a tüntetők, valamint a brit rendőrség és katonaság között. Belfastban és más városokban a rendőrség gumilövedékeket használt a felvonulók ellen. Már nyilvánosságra hozták annak a fogolynak a nevét, aki a meghaltak helyébe lép: Liánt McLosky 25 éves fiatalember, akit tízéves börtönbüntetésre ítéltek köztörvényes bűnözőként. r SZERDA: A NATO különleges tanácskozó csoportjának e heti brüsszeli ülése annak a jegyében zajlott le. hogy az öt nyugat-európai országot el kell árasztani az új nukleáris rakétákkal. Az Egyesült Államok küldöttsége ismét elutasította az új közép-hatótávolságú nukleáris rakéták nyugat-európai elhelyezésének moratóriumára tett szovjet javaslatot, és a szovjet katonai fenyegetés mítoszával akart nyomást gyakorolni szövetségeseire, mert egyes NATO-tagállamokban egyre fokozódik az ellenállási mozgalom a rakétatclepítési tervek ellen. CSÜTÖRTÖK: Iránban Radzsai személyében beiktatták az új államelnököt, s a parlament nagy szavazattöbbséggel jóváhagyta Mohammad Dzsavad Bahonar kormányfői kinevezését. aki egyúttal az iszlám párt elnöke is. Iránban aggasztóan romlik a politikai helyzet, egyre nő a bombamerényietek száma. A napokban a különböző terrorakcióknak csaknem ezer ember esett áldozatul. Sok városban robbanásokra került sor. és sajtójelentések szerint ellenforradalmi csoportok erdőtüzeket is okoznak; Arak város közelében 38 tűzeset fordult elő. PÉNTEK: Az izraeli parlament csekély többséggel bizalmat szavazott Menahem Begin új koalíciós kormányának. Politikai megfigyelők egyöntetű véleménye szerint Begin kormányprogramjából ítélve az izraeli vezetés agresszív politikája várhatóan még féktelenebb lesz: leszögezi az ország további militarizálását. újabb félkatonai települések létrehozását a megszállt arab területeken, a palesztinok jogainak semmibe vevését. A hatalomra került kormány a legreakciósabb és legjobboldalibb Izrael történelmében. SZOMBAT: Az Egyesült Államokban folytatódik a polgári légiirányítók egész heti sztrájkja, annak ellenére, hogy a kormány nem hajlandó tárgyalni szakszervezeti szövetségük képviselőivel és drasztikus intézkedéseket hozott a sztrájkolok ellen: nemcsak munkahelyüket veszítik el. hanem a nyugdíjra és a társadalmi szociális biztosításra való jogukat is. A légi közlekedés továbbra is korlátozott, a forgalmat sztrájktörők és a repülőterekre vezényelt katonák irányítják. VASÁRNAP: Bécsben befejeződtek azok a szovjet—amerikai tárgyalások, amelyek napirendjén az 1975. október 20-án megkötött gabonaszállítási szerződés meghosszabításának kérdése szerepelt. A tanácskozás eredményeként a két fél aláírta a kormányközi memorandumot, mely szerint a szállítási szerződést egy évvel nieghosszabítják.
