Nő, 1981 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1981-08-11 / 33. szám
Levelezőink írják a NŐ fóruma HATÉKONYABBAN A lévai (Levice) TEMOS vállalat szerszámkészítő központjában dolgozik Pavol Huraj. Kiemelkedő munkasikereire, jó szervezőkészségére felfigyeltek munkatársai, és felkérték, hogy vállalja el a szocialista brigád vezetését. Huraj elvtárs elfogadta a megtisztelő, felelős megbízatást: személyében a közösség élére nagy tapasztalatokkal rendelkező dolgozó állt. Három évvel ezelőtt kezdték alkalmazni a szaratovi munkamódszert, ezáltal növelték munkájuk hatékonyságát. Pavol Huraj elvtárs az új. korszerű munkamódszerek hive. Nem csoda hát. hogy az elmúlt időszakban hat újítási javaslatot nyújtott be. amelvekel el is fogadtak. A műszaki problémákat nem egy esetben rajzdokumentációk nélkül oldja meg, jelentős megtakarításhoz juttatván a vállalatot. A TEMOS vezetősége elégedett Pavol Huraj és az általa vezetett szocialista brigád munkájával. A vállalat iljúsági komplex-racionalizációs brigádja az asztalosmühelyben dolgozók munkáját könnyítette meg azzal, hogy ésszerűsítette a hasábfa enyvezését. Az új módszer bevezetésével a vállalat anyagot takarít meg. Most olyan berendezést készítenek, amelynek a használatával az asztalosműhelyben négyszeresére emelkedik a munkatermelékenység ÁBEL GÁBOR EGY ISKOLA JUBILÁL Az Érsekújvári (Nővé Zámky) Magyar Tannyelvű Alap- és Középiskola harmincéves jubileumát a CSEMADOK helyi szervezetének székhazában ünnepelték meg. Az ünnepély első részében az egykori tanítók, tanárok és diákok emlékeztek az iskolában töltött évekre, az esti műsort a volt és a mostani tanulók közösen adták elő. A felszabadulás után a magyar nyelvű tanítás Érsekújváron az 1950/51-es tanévben kezdődött meg: a hatosztályos elemi és a három évfolyamos középiskolában. Az induló középiskolának három pedagógusa volt. első igazgatója Pechó Lajos, a szülői munkaközösség elnöke Bahorecz Márton volt. Az esti változatos műsort Kopasz Csilla konferálta. Először az iskola Szép Szó irodalmi színpada lépett fel. Összeállítást adtak elő József Attila verseiből. Száraz László igazgató ünnepi beszédében ismertette az iskola harmincéves történetét. Az itt szerzett tudásra, erkölcsi alapra építő tanulók a főiskolákon, egyetemeken, munkahelyükön, az élet minden területén megállták. megállják helyüket. Beszédében hivatkozott Comenius, a nagy nevelő örökértékű elvére: Igazi tudást csak anyanyelven lehet elérni. Az iskola eredményei jók. a szlovák nyelv és a matematika tanításában is. Pionírcsapatuk a járás legjobb szervezete. Az iskola szocialista hazalíságra és proletár internacionalizmusra neveli tanulóit Or. Eilakovszky János, a szülői munkaközösség elnöke hangsúlyozta, hogy a harminc év számvetése egyúttal jövőbe tekintés. Dráfí Eleonóra zongorajátéka, Deák Tiborné, Szabó János és Szombath Károly kisszínpadi műsora. Decsi Ágnes operaáriái. Soókv Rozália prózamondása. Lakatos Jenő és Farkas Gábor csárdása után a klubhelyiségben hangulatos beszélgetéssel, reggelig tarló szórakozással folytatódott- az ünnepség. DR. HOFER LAJOS MUNKAKEDVVEL A SZŐLŐBEN Havrancsík Erzsébet a Keszegfalusi (Kamenica) Állami Gazdaságban dolgozó idénymunkások kedves Bözsi nénije. Harminc éve dolgozik a mezőgazdaságban, négy évvel túl a nyugdíjkorhatáron. Bözsi néni anyai szeretettel, gondoskodással. jó kedéllyel és munkafegyelmet tartva a szőlőben neveli a nyári szünidőben ott dolgozó fiatalokat. A serdülők hallgatnak rá, ragaszkodnak hozzá. Havrancsíkné meg sokszor dalol, fütyül munka közben. Lánya is a mezőgazdaságban dolgozik, 13 éves kora óta. Fia a kladnói szénbányában fejti a szenet. A szőlészet jól választott, amikor Havrancsfknéra bízta a fiatalokat, mert ő az egyszerűbb, de hozzáértést igénylő munkák végzése mellett a munka beesülésére is megtanítja a fiatalokat. HAJTMAN KORNÉLIA Egy karéj kenyér Falusi asszony ballag a városi utcán, talpig feketében, nagy batyuval a hátán. Görbedt lába nehézkesen viszi, a régifajta magas szárú csizma el-elbizonytalanodik a városi út kövezetén. Az újonnan nyílt áruház felé igyekszik. Rézsút az útkereszteződésen, az autóúton, a villamossíneken. Látszik: alig-alig van fogalma a közlekedési szabályokról. Már-már eléri a járdát, amikor megtorpan. A járdaszegély mellett nagy karéj kenyér hever a kövezeten. Csak egy harapásnyi hiányzik belőle. Az aszszonyka nézi. Nyögve lehajol érte, püffedt ujjaival óvatosan átfogja, felemeli. Néhányszor ráfúj, hessegeti róla a port. Forgatja tétovázva, mintha szeretné eltenni: otthon a jószág megenné... De nincs mibe csomagolnia, anélkül meg nem lehet, mert az egyik oldalát megkenték szép aranysárga kacsazsírral. A nénike fellép a járdára, sóhajt egyet, körülnéz. Aztán odalép egy kirakathoz, s a fényes üveglapot tartó vasléc peremére gyengéden leteszi a karéj kenyeret. Még szól is hozzá: „Legyél itt szépen, kenyérke." Ismerős nekem ez a gyengédség. Falusi kenyérsütések kellemes illatát, ünnepi levegőjét idézi. És a kenyérszegés perceit. Édes nagyanyám csontos kezét, amint végigsimít a kerek cipón. Mert nálunk az volt a szokás, hogy kenyérszegés előtt mindig meg kellett csókolni a kenyeret, hogy ezzel is kifejezzük a kenyér iránti tiszteletünket és megbecsülésünket. Ezt a szép szokást máig is őrizzük, habár egyre kevesebben. Pedig sok-sok ember megtehetné fáradság és szégyenkezés nélkül. A nénike látszólag egykedvűen ballag tovább. Mire gondolhat? Biztosan nem közgazdasági tételeket forgat a fejében. Talán arról sem tud, hogy amikor mi könnyelműen, felelőtlenül eldobáljuk, pazaroljuk mindennapi kenyerünket, ugyanakkor a világban milliószámra halnak éhen az emberek. NAGY MIHÁLY Kérdez: Dávid Teréz nagymagyari (Zlaté Klasy) lakos Több asszonytársam nevében kérdezem: miért nincs feltüntetve a szavatossági idő az élelmiszerek többségén? Mit csináljon a vásárló, hogy megtudja, jó-e még az áru, ha a gyártás ideje és a jótállás sincs rajta? Válaszol: Mesík Ján mérnök, a tudományok kandidátusa, az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma minőségi és technológiai fejlesztési osztályának vezetője A jótállási idő tulajdonképpen a termelő és a kereskedelem közötti jogi viszony kifejezője: ez idő alatt a termelő garantálja a termék minőségét, ha az megfelelő módon van tárolva. A jótállási idő a fogyasztó számára jelentéktelen, részére az áru fogyaszthatósági ideje a fontos, mely a következőképpen van feltüntetve az élelmiszeren: „Fogyaszszák el (megfelelő dátum)-ig", vagy „Fogyasszák el az előállítástól számított x napon belül". Hogy ez még nincs feltüntetve minden élelmiszeren, ennek több oka van. Elsősorban: nincs minden termelő kellőképpen felkészülve, és megfelelő gépekkel ellátva. A különböző csomagológépek, a csomagolás technikája, az áru milyensége, sok esetben nem teszi ezt lehetővé. Például csomagolunk üvegbe, műanyagba, polietilénbe, alufóliába, papírba, bádogba stb., némelyikre sokszor kézzel, primitív eszközökkel kell felragasztani a címkét. Elég, ha rossz a ragasztó, vagy a dolgozó elfelejti ráütni az aznapi bélyegzőt, máris hiba csúszott a munkába. Az üzletvezetők nem vehetnek át lejárt szavatossági idejű árut, és ilyet nem is árusíthatnak. Elvben tehát érvényes, hogy ami az üzletben van, az még fogyasztható, ha nincs is rajta mikor készült, mennyi a szavatossági ideje. Ha azonban a vásárló erről mindenáron meg akar győződni, az üzletvezető köteles őt erről felvilágosítani. 1978. augusztus elsején lépett életbe az a szabvány, amely meghatározza, hogy 1985-ig mely élelmiszereken kell feltüntetni a fogyaszthatósági időt. A végrehajtás három periódusban történik; az elsőben az új és korszerűsített termékeket látják el ilyen adattal, a másodikban a bébiételeket, a húskonzerveket, a félkész- és készételeket, valamint néhány gyorsan romlandó élelmiszert; a harmadikban pedig a többi terméket. Eddig 126 féle élelmiszerre terjedt ki a szabvány, ezeken fel van tüntetve az áru elnevezése, minőségi osztálya, gyártója, a gyártás napja és a felhasználhatóság tartama, a súly, az ára és a műszaki jellemzők szabványszáma. Jelenleg 38 olyan élelmiszert is forgalmazunk, amelyeknek csomagolásán megtalálható az energia- és vitamintartalom (főleg tejtermékek, tésztafélék, szörpök, bébiételek. Dia-készítmények). Mind mi, mind pedig a kereskedelmi minisztérium azon vagyunk, hogy élelmiszereinken minél előbb megtalálja a vásárló mindazt, amit tudnia kell róluk. Természetesen, ez nem megy egyik napról a másikra, hiszen a jelentős befektetéseken kívül minden üzemben becsületesen kell dolgozni, ügyelni arra, hogy az előre nyomtatott céduláról a gyártási idő, a napi dátum se maradjon le. Köszönöm a tájékoztatást: H. ZSEBIK SAROLTA E3 :
