Nő, 1981 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1981-07-28 / 31. szám

Kuckó KULCSÁR FERENC Hétördögök Ági sürög, Éva forog, Feri kuporog! Jani dörög, Gabi zörög, Peti bepörög. Hát Zolika mit csinál? Virágszirmot kalapál, tarka macskát nyaggat! Hajjaj, a többi is megéri a pénzét! Hétördög mindegyik: eget hajlít hétrét. KEDVES GYEREKEK! Lapunk 20. számában nyelvi játékot közöltünk, a megfejtése­kért sorsolással Bíró Sándor dunaszerdahelyi (Dim. Streda). Sztanko Éva nagykaposi (Vet KapuSany) és a tomaváralji (Túr. Podhradie) alapiskola napközi otthonának 2. tagozata nyert könyvet. A 21. számban közölt rejtvény megfejtése: Anonymus geszlá­­ja. Könyvjutalomban részesül Iski Ibolya kisgéresi (Maly Hores) megfejtő. A huszonnegyedik szám logikai számjátékáért Mészáros Szilvia pozbai és Lucza Lívia hetényi (Cliotín) pajtás kap könyvet. POPOV a megfejtése a 25. számban közölt anagrammának. Könyvet nyert: Bertalan Norbert Bodakról (Bodíky), Tánczos Ibolya Sárrétről (Blahová-Lúky). Juhász Attila Tornaijáról (Safárikovo). A 26. számban ..keresztül-kasul” az „akaratlan”, a „balalaj­­ka" és a „csatangol” volt olvasható. Nyertesek: Takács Éva Szécsénkéről (Seéianky), Varga Csilla Lédecről (Ladice) és Lukács Zsuzsanna lpolynyékről (Vinica). A huszonhetedik szám találós kérdéseinek ötletes megfejtésé­ért könyvet kap Baka Mónika udvardi (Dvory n. 2.) és Kiss Éva nagy megyeri (talovo) pajtás. Gyerekek! Rejtvényeiteket, élménybeszámolóitokat, rajzaito­kat a nyáron át is várjuk! Most Geleta Hédiké perbetei (Pribeta) óvodás rajzát mutatjuk be nektek, melyet édesanyja küldött Kuckónkba. Jutalmul könyvet küldünk a szép rajzért. И ]íi SOÓKY LÁSZLÓ: Csuka-mese Egy nyári délutánon, amikor Csu­ka Csaba, a kerek tó leghírhedtebb csukája, az odvas fűzfa vízbe nyúló gyökerei alatt lustálkodott, elhatároz­ta. hogy ő bizony ezentúl nem rohan­gál annyit a halak után, hanem meg­parancsolja nekik, hogy három min­den nap ússzon bele az ő kitálotl szájába. Még aznap délutánra össze­hívatta a kerek tói közgyűlést, felült a legmagasabb lyukas fazék tetejére, és kijelentette, hogy ő, mint a legeslege­rősebb hal az egész kerek tóban, ezt. meg azt parancsolja. A halak morgo­lódtak egy kicsit, de hát mit tehet­tek ... A csuka volt az erősebb. Csak Ponty Pali. Ponty Pál legkisebbik fia nem tudott semmit az egészről, mert a közgyűlés ideje alatt velem beszél­getett a kerek tó legtávolabbi zugá­ban. Esteledett már. amikor jó barát­ságban elváltunk egymástól. Én nya­kamba akasztottam a tarisznyámat, és elindultam dimbesdomb iránt. Ponty Pali pedig nagyokat ugorva elúszott a kerek tó közepe felé. Lege­lőször Kárász Karcsival. Kárász Ká­roly középső fiával találkozott. — Szervusz Karcsi! Mi a nagy helyzet? — kérdezte Ponty Pali. — Mi a nagy helyzet? Te még nem tudod? — Mit kellene tudnom? — Hát azt, amit Csuka Csaba pa­rancsolt! — És elmesélte, hogy mi történt a kerek tói közgyűlésen. — Az ám! — kiáltotta Ponty Pali —. nem eszik olyan forrón a kását, akarom mondani, a főtt kukoricát. Ha mindannyian gyávák vagytok is. majd én, a legkisebb megmutatom. hogyan kell kesztyűbe dudáltatni egy csukái. — Mit akarsz, te bikfic? — nevet­ték a többi halak, a keszegek, a böklék meg a patúcok, akik éppen arra úsztak. — Ne legyen Ponty Pali a nevem, ha jobb észre nem térítem Csuka Csabát! — fogadkozott Pali. de most már csak magában, nehogy a többi halak nevessenek rajta. Azzal elin­dult a virti part felé. mert tudta, hogy ezidőtájt ott emelgeti á tápliját Mol­nár Bandi bácsi, a leghíresebb virti halász. Pali kidugta a fejét a vízből, és elkiáltotta magát: — Bandi bácsi . . . hej, Bandi bá­csi .. . jó napot! Bandi bácsi kivette szájából a leg­­jobbik kismuzslai meggyfa pipáját, egv jó nagyot sercintett. majd így szólt: — Szervusz, Ponty Pali. hát hogy ily eg a fityeg? — úgy ityeg. Bandi bácsi, hogy Csuka Csaba rettegésben tartja az egész kerek tavat, és nem fér a bőré­be. Éppen ma parancsolta meg az összes halaknak, hogy holnap reggel­től kezdve naponta három halnak be kell úsznia az ő kilátott szájába. — Adta betváros csukája! — kur­jantotta Bandi bácsi —. aztán mit tehetnénk vele? — Én úgy gondoltam, hogy Bandi bácsi letenné a legnagyobb lyukú varsáját az odvas fűzfa mellé a vízbe, rendre taníthatnánk a sűrűfogú hun­cutját. — Jól van. Pali — mondta Bandi bácsi —, gondolom már, hogy mit akarsz, reggelre a helyén lesz a varsa. Szabó Lívia illusztrációja Elbúcsúztak egymástól, aztán Pali elúszott a gidresgödör felé, ahol a családjával együtt lakott. De bizony egész, éjjel le nem hunyta a szemét, hajnalig tervezgette, hogyan is szed­hetné rá Csuka Csabát. Aztán, ami­kor a lízi nap első sugara rávilágított a piszkei kántor legmagasabbik kúp­cserepére, Pali gondolt egy nagyot, és elúszott Csuka Csaba lakása felé, amely egy rozsdás kályhacsö mellett volt, az odvas fűz tőszomszédságá­ban. Amint a közelébe ért, hangosan elkiáltotta magát: — Hé. Csuka Csaba! A legyek tartsanak az orrod hegyén gyűlést! Ha nem hagyod békében a kerek tó halait, úgy ellátom a bajodat, hogy a nevedet is elfelejted. Csuka Csaba álmos volt még na­gyon. hát csak ennyit mondott: — Tágulj innen te bikfic. mert pórul jársz! . . . — Még. hogy én pórul?! Ha köze­lebb mersz jönni, úgy fölpofozlak, hogy kétfelé áll majd a füled! No. ezt már Csuka Csaba sem tűrhette ám! Mint a villám vágott ki a rozsdás kályhacső mellől. Ponty Pali csak erre várt, amilyen gyorsan csak bírt, úszott Bandi bácsi varsája felé, mert Csaba csak úgy csattogtat­ta rengeteg fogát Pali háta mögött. — Megállj, te csibész, most lehú­zom a bőrödet — szuszogta Csaba. — Lehúznád, ha hagynám — ne­vetett vissza Pali. azzal besurrant Bandi bácsi varsájába. Csuka Csaba meg utána. Csakhogy Pali könnyedén kiúszott a varsa nagy lyukain. Csaba meg csúnyán bent szorult. Bezzeg könyör­­gőre fogta most a dolgot, hogy így. meg úgy, ezután jó lesz. De a halak, akik közben odaúszlak a nagy riada­lomra, csak nevettek rajta. Észre sem vették, hogy Ponty Pali otthagyta őket, és elúszott a kerek tó legtávo­labbi zugába, hogy elmesélje nekem ezt a történetet.

Next

/
Thumbnails
Contents