Nő, 1981 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1981-07-28 / 31. szám

munkanélküliek közé: „A legtöbb iskolatársnőm is úgy járt, mint én ... s a mi osztályunkból csak három lánynak sikerült továbbjut­nia felsőbb iskolába, illetve tanu­lólánynak." Amit a tizenhat éves Gaby ta­pasztalt, azt a bonni hivatalos sta­tisztikák számokban fejezik ki: a fiatalkorú munkanélküliek hetven százaléka leány. Ennek egyik oka, hogy tanoncnak a legtöbb helyen kizárólag fiúkat vesznek fel. Pél­dául a finommechanikai szakmá­ban a tanulólányok aránya mind­össze 0,2 százalék, a villanyszere­lő szakmában még ennél is keve­sebb (0,17 százalék). E tekintet­ben fölöttébb rossz a helyzet Svédországban, ahol a fiúk 300, ám a lányok csak 25 szakma kö­zül választhatnak. Ezek a kiragadott adatok is bi­zonyítják, hogy az alapiskolából kikerülő lányok csak rosszul fize­tett, igénytelen, képesítést nem követelő munkát végezhetnek. Persze, ha ilyenhez hozzájut­nak ... Közben figyelembe kell vennünk azt a tényt is, hogy a legtöbb kapitalista országban a nők művelődéshez való jogát is alaposan megnyirbálják: az NSZK-ban az alkalmazásban levő nőknek 45 százaléka szakképzet­­len munkaerő, és a munkásnők között a szakmai képesítéssel nem rendelkező segéd- vagy beta­nított munkásnők aránya 94 szá­zalék! Országos viszonylatban a nőknek csupán 46 százaléka fe­jezte be a középiskolát, s mind­össze 9 százalék szerzett egyete­mi, illetve főiskolai diplomát. Ha­sonló a helyzet Svájcban, ahol a lányok 40 százaléka marad szak­­képesítés vagy egyéb felkészítés nélkül. A húsz év körüli alkalma­zásban levő lányok 43 százaléka szakképzetlen munkásnő, és csu­pán 28 százalék mondhatja el ma­gáról, hogy olyan foglalkozást űz, amelyre meg is szerezte a képesí­tést ... A svájci férfiaknál ez az arány fordított — 56 százalékuk rendelkezik szakképesítéssel, s mindössze 17 százalékuk végez szakmai képzettséget nem igény­lő segédmunkát. Franciaország­nak sincs mivel dicsekednie: itt a munkásnők egynegyede még az alapiskolát sem végezte el, s mind­össze 40 százalékuk fejezte be a hetedik osztályt. A munkaadók­nak pedig nem is érdekük, hogy az alkalmazásukban levő nők esetleg továbbképzéssel szakmai tudásra, képesítésre tegyenek szert; lega­lábbis ezt tanúsítják a következő tények: a francia gazdaságnak összesen öt ágazatában a dolgozó nők 60 százalékának semmiféle képesítése sincs. Ráadásul az amúgy is kevés szakmunkásnő közül mindössze 12 százalék vé­gez a képesítésének megfelelő munkát. A statisztikai adatokból továbbá az is kitűnik, hogy a szak­­képesítést igénylő műszaki ágaza­tokban csak három százalék a nő, felelős pozíciókban alig fél száza­léknyi a nők aránya. A legkritikusabb a helyzet Olaszországban. Országos vi­szonylatban a felnőtt nőknek 58,8 százaléka csak az ötosztályos alapiskolát végezte el, s még esé­lyük sincs arra, hogy munkát vál­lalhassanak, vagy hogy valami­képpen érvényesülhessenek a tár­sadalmi életben. A felsorolt té­nyek önmagukért szólnak, aligha szükséges magyarázatot fűzni hozzájuk. Félreérthetetlenül rávi­lágítanak arra, hogy a tőkés társa­dalom nem képes felszámolni a nők diszkriminációját sem politi­kai, sem társadalmi, sem gazdasá­gi és szociális téren. H. K. Az NSZK-ban jelenleg közel egymillió a munkanélküli, ami a munkaképes lakosság­nak 4 százaléka. Köztük tízezer az egyetemet végzett „friss" diplomás fiatal HEINRICH BÖLL KMHrfRINb BLUM ÉNÉSZTÉTT TISZTESSÉGÉ A szóban forgó napon (1974. február 21-cn. csütörtökön) körülbelül 15 óra 30 perckor csatolhatta föl Blorna először az üdülőhelyen a síléceit, hogy nekivágjon egy hosszabb túrá­nak. Szabadsága, amelyet olyan régen és örömmel várt, ettől a pillanattól kezdve el voll packázva. Szép az a hosszú esti séta volt. előzi' este; megérkeztek, s máris két órán át járták Trudéval a havas tájat, aztán az üveg bor a kandalló füzénél meg a mély álom, a kitárt ablak; az első, hosszúra nyújtott üdülői regge­li, aztán még egyszer néhány óra a teraszon, kosárszékben, vastagon beburkolódzva. és az­tán persze, pontosan abban a pillanatban, amikor barangolni indult volna, fölbukkanl az a fickó a ZEITUNG-tól, és azonmód, egyből Katharinával kezdte macerálni. Hogy képes­nek tartja-e bűncselekményre? ..Hogyhogy — mondta ő —. hiszen ügyvéd vagyok, tudom, ki mindenki képes bűncselekményre. De miféle bűncselekményről beszél? Katharina? Elkép­zelhetetlen, és honnan ez az ötlet? És honnan tudja?“ Amikor végre megtudta, hogy egy hosszú idő óta körözött bandita bizonyíthatóan Kat­­harinánál töltötte az éjszakát, és hogy az asszonyt körülbelül délelőtt 11 óra óta szigorú­an vallatják, arra gondolt, hogy azonnal visz­­szarepül. és segítségére siet, de a ZEÍTUNG- fickó azt mondta — csakugyan olyan mocsok­nak látszott, vagy csak utóbb ítélte ilyennek —, hogy olyan nagy baj azért nincsen, és hogy nem ábrázolná-e egy-két tulajdonsággal az asszony jellemét. És amikor ő elzárkózott, a fickó úgy vélte, hogy ez viszont rossz jel. és ezt csúnyán félre lehetne magyarázni, mert hall­gatni az asszony jelleméről egy ilyen esetben, márpedig itt egy „fronl-pagestory”-ról van szó. annyi, mint egyértelműen negatív jellemre utalni, mire Blorna már dühösen és nagyon idegesen azt mondta: „Katharina nagyon is okos és hűvös teremtés", és bosszankodott, mert ez sem volt igaz, és mint célzás sem fejezte ki azt, amit mondani akart, és monda­nia kellett volna. Blornának még sohasem volt dolga lappal, legkevésbé a ZEITUNG-gal. s mire a fickó elment a Porschéjén, Blorna lecsatolta, a síléceit, és tudta, hogy oda az üdülés. Fölment TruJéhoz, aki takarók jóleső melegébe burkolódzva, félálomban napozott a balkonon. Elmondta neki a dolgot. „Hát akkor hívd föl" — mondta az asszony, mire megpró­bálkozott a telefonnal, háromszor, négyszer, ötször, de mindig ugyanazt a tájékoztatást kapta: ...Az előfizető nem jelentkezik." Este sokat ivott, és rosszul aludt. 22 Amikor pénteken reggel fél tíz felé mogorván megjelent a reggelinél. Trude már nyújtotta is felé a ZEITUNG-ot. Az első oldalon Kathari­na. Óriásfénykép, óriásbetűk. HALLGAT A RABLÓ SZERETŐJE Katharina Blum nem vall férfivendége­iről A másfél esztendeje keresett Ludwig Götten banditát és gyilkost tegnap letartóztatták vol­na. ha szerelője. Kain.inna Bluni háztartási alkalmazott el nem tünteti a nyomait, és nem fedezi menekülését. A rendőrség föltételezi, hogy az asszony már hosszabb ideje részt vesz az összeesküvésben. (Részletek lapunk utolsó oldalán. FÉRFIVENDÉGEK cím alatt.) A hátsó lapon aztán azt látta Blorna, hogy míg ő Katharinát okosnak és hűvösnek mond­ta. a ZElTUNG-ban „jéghideg és számító” lett. abból pedig, amit a kriminalitásról általában mondott, az. hogy Katharina „föltétlenül ké­pes bűncselekményre”. A gemmelsbroichi plébános kijelentette: „Arról a nőről bármit föltételezek. Az apja titokban kommunista volt, az anyja pedig, akit megszántam, és egy ideig mint takarítónőt foglalkoztattam, misebort lopott, és szeretőivel orgiákat rendezett a sekrestyében." Katharina Blum két év óta rendszeresen fogadott férfivendégeket. Vajon mi volt a laká­sa: konspirációs központ, bandatalálkahely, fegyverraktár? Vajon hogyan jutott a még csak huszonhét éves háztartási alkalmazott egy becslés szerint 110 000 márkát érő öröklakás­hoz? Részesült-e a bankrablások zsákmányá­ból? A rendőrség tovább nyomoz. Teljes erő­vel munkában az államügyészség. Bővebbet holnap: A ZEITUNG, MINT MINDIG. RÉ­SEN VAN! Holnapi, hét végi számunkban közöljük az ügy hátteréről szerzett összes in­formációnkat. Blorna délután a repülőtéren rekonstruálta a további események gyors egymásutánját. 10.25: Lüding hív, roppant izgatott, könyö­rög. hogy azonnal menjek haza. és vegyem fel a kapcsolatot a szintén roppant izgatott Akas­szak Alois állítólag teljesen kiborult — ezt az о esetében még sose éltem meg, ezért nem is tartom valószínűnek —.jelenleg Bad Bcdelig­­ben van. egy keresztény vállalkozói konferen­cián. ahol ő tartja a főreferátumot, és neki kell az elvi vitát vezetnie. 10.40: Katharina hív. azt kérdi, csakugyan úgy mondtam-e, amit mondtam, ahogy a ZEI­TUNG írja. Örültem, hogy fölvilágosíthatom, megmagyaráztam az összefüggést, mire nagy­jából ezt felelte (emlékezetből rögzítem): „El­hiszem. el én. hiszen már látom, milyen mun­kát csinálnak ezek a disznók. Ma reggel fölhaj­­(ották még a súlyos beteg «nyárnak Brettloht meg más embereket is.” Amikor azt kérdez­tem. hogy hol van, azt mondta: „Elsénél. és most kell megint kihallgatásra mennem.” 11.00-kor fölhívott Alois, és csakugyan, éle­lemben először — pedig húsz éve ismerem —. láttam, hogy izgatott és fél. Azonnal haza kell jönnöm, mondta, vállalnom kell a védelmét, nagyon kényes ügyben. Most meg kell tartania a beszámolóját, utána a vállalkozókkal ebédel, azután a vitát kell vezetnie, este meg egy kötetlen összejövetelen részt vennie, de körül­belül fél 8-tól 10-ig ráérne, eljönne hozzánk, aztán még visszamenne a kötetlen összejöve­telre. (folytatjuk) CH 1

Next

/
Thumbnails
Contents