Nő, 1981 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1981-07-28 / 31. szám
Hatékonyabb irányítást és munkát! (FOLYTATÁS A 3. OLDALRÓL) sabb feladatunknak tartunk az elkövetkezendő időszakban, hiszen a jogok, határozatok és szabályok ismeretének hiánya okozza a legtöbb félreértést, fékezi a gyorsabb fejlődést. Nemkülönben az amatör művészeti mozgalom további fejlesztését, különös tekintettel a művészi színvonal és az eszmei hatékonyság fokozására. Hatékonyabb szervezési és módszertani befolyással, konkrét intézkedések életbeléptetésével kívánjuk jobban elősegíteni a kulturális művészeti csoportok anyagi feltételeinek javítását és ezek ellátását műsoranyaggal. A választások után folyamatban van az új időszak választási programjának konkretizálása. A CSEMADOK a választási programok megvalósításában idáig is részt vett, hiszen ez a társadalmi tevékenység közvetlen hatással van a CSEMADOK alapszervezeteinek működésére is. Az eredményes munka feltétele a minden szintű együttműködés a nemzeti bizottságokkal. Hogyan alakul ez az együttműködés, milyen változások várhatók a következő ötéves tervidőszakban a nemzeti bizottságok és CSEMADOK különböző szervei és szervezetei között? A nemzeti bizottságok irányította közművelődési tevékenységet, illetve az általuk irányított népművelési intézmények küldetésének és jogi helyzetének kérdéseit törvény szabályozza. Ez a még 1959-ben elfogadott törvény többek között kimondja, hogy a nemzeti bizottságok az általuk irányított körzetben az illetékes társadalmi tömegszervezetekkel — tehát a CSEMADOK-kal is — közösen kötelesek kidolgozni a kulturális tevékenység egységes tervét, feltételeket teremteni ezek sikeres megvalósításához, értékelni és ellenőrizni a körzetükben folyó kulturális munka tartalmát és színvonalát. Ott, ahol ezt így tették, már évekkel ezelőtt jó, termékeny kapcsolat alakult ki a nemzeti bizottságok és a társadalmi szervezetek között. A törvénybe foglaltakból azonban az illetékesek sok mindent nem valósíto'ttak meg, ill. nem ennek szellemében jártak el. Igaz, a társadalmi szervezetek — köztük a CSEMADOK is — nem mindenütt végeztek rendszeres munkát. Az is igaz, hogy a nemzeti bizottságoknak egyszerűbb a közvetlenül hozzájuk tartozó népművelési intézményeket irányítani, mint a Nemzeti Frontba tömörülő társadalmi szervezeteket. így azután a népművelési intézmények tevékenységének nagyobb részét nem a módszertani segítségnyújtás, hanem az egyes rendezvények szervezése alkotta, és — sajnos — sokhelyütt még ma is alkotja. A tömegpolitikai akciókat a rendeletek értelmében főleg a tömegszervezeteknek kellett volna, ill. kellene szervezniük — tehermentesítve így a módszertani küldetéssel megbízott népművelési intézményeket —, ezáltal az anyagi és egyéb támogatást is nekik kellene kapniuk. A csehszlovákiai magyar kulturális tevékenység tekintetében ezt a — szerintünk nem célravezető — gyakorlatot az elmúlt időszakban különböző fórumokon többször bíráltuk. Ilyen megfontolásokból javasoltuk az SZSZK Kulturális Minisztériumának azt, hogy a magyar nemzetiségi rendezvények szervezésével a CSEMADOK-ot bízzák meg. így 1978-tól az összes csehszlovákiai magyar nemzetiségi rendezvény szervezése a mi hatáskörünkbe tartozik. Az eddigi tapasztalatok igazolják e döntés helyességét. Többszöri indítványozás és javaslattétel után sem sikerült azonban elérnünk, hogy a nemzeti bizottságok következetesebben, az SZSZK kormánya 1972. március 1 -én kelt 38. számú, a nemzetiségi kultúrák továbbfejlesztéséről és a nemzetiségek továbbfejlődéséről, a nemzetiségi kulturális szövetségek tevékenységéről szóló határozatának megfelelően lássák el feladatkörüket, irányítsák és szervezési, valamint megfelelő anyagi feltételeket teremtsenek szövetségünk szervezeteinek kulturális tevékenységéhez. Tapasztalataink azt bizonyítják, hogy ahol kölcsönös a bizalom, kellő a megértés a kulturális tevékenység fontosságát illetően, és kellő a tenniakarás is, ott megtalálják az együttműködéshez vezető utat és sem módszertani segítségben, sem pedig anyagiakban nincs hiány. Közös erővel arra kell törekednünk, hogy a nemzeti bizottságok tanácsai évente legalább egyszer komplex módon értékeljék a nemzetiség helyzetét körzetükben úgy, ahogy azt az SZSZK kormányának 1977. augusztus 31-én kelt 290. számú határozata előirányozza. A XVI. pártkongresszus főbeszámolójában arról is szó esett, hogy a kultúrának még szélesebb tömegeket kell szolgálnia, természetesen az amatőr kultúrmozgalom állandó tartalmi-minőségi színvonalának emelésével. A CSEMADOK és alapszervezetei különböző csoportokat működtetnek, az utóbbi időben szellemiségünket gazdagítva lendületes fejlődésnek indult a klubmozgalom is. Hogyan fogja támogatni a közeljövőben a CSEMADOK az amatőr kulturális mozgalmat, mivel járul hozzá e mozgalmak színvonalemelkedéséhez? A csehszlovákiai magyar amatőr művészeti mozgalomban több mint 500 különböző csoportban mintegy 20 000 ember tevékenykedik. A 8 országos verseny jellegű fesztivál nem cél, hanem fejlődésük eszköze. E mozgalom továbbfejlesztése érdekében a már elmondottakon kívül szükséges lesz a XVI. pártkongresszus következtetéseit lebontva saját feltételeinkre: tovább tökéletesíteni az egyes szakbizottságok és tanácsadótestületek munkáját, nagyobb mértékben bevonni ezekbe hozzáértő és tenniakaró embereket központi és járási szinten egyaránt; a csoportvezetők eszmei és szakmai továbbképzését a különböző szintű népművelési intézményekben a mozgalom elvárt szintjének megfelelően tovább tökéletesíteni, és kidolgozni ezek erkölcsi és anyagi honorálásának módját; a különböző szintű nemzeti bizottságokon keresztül elérni, hogy nagyobb erkölcsi megbecsülésben részesüljenek az amatőr tevékenységet végző emberek; különös gonddal irányítani a gyermekcsoportokat, amelyek alapját képezik távlatilag az amatör művészeti tevékenység egészséges és reményteli fejlődésének. Úgy gondolom, hogy ha mindnyájan becsületesen, alkotó módon állunk hozzá a CSKP XVI. kongresszusa határozatainak értelmezéséhez, ezek saját feltételeinkre való lebontásához, ha ki-ki a maga posztján, felelősségéhez mérten és megbízatásához méltóan, becsületesen teljesíti e téren is feladatait, akkor az eredmények sem maradnak majd el. Tudatosítanunk kell ez alkalommal is, hogy munkánkban csakis mindnyájunk odaadása és áldozatkészsége viheti előre nemzetiségi létünket a NŐ fóruma Kérdez: Kiss Erzsébet nyitrai (Nitra) lakos Az utóbbi időben egyre gyakrabban látunk az üzletekben műanyag lábbeliket. ízlésesek, strapabírók, de nem tudom, egészségi szempontból mennyire megfelelőek. Cipőgyártásunkban milyen helyet tölt be a műanyag? Válaszol: Milan Blaho, a Partizánskéi Augusztus 29. Cipőgyár főelőadója A cipőiparban világszerte egyre nagyobb teret kap a műanyag. Ezt elsősorban a természetes nyersanyagok hiánya teszi szükségessé, de szerepet játszik benne az is, hogy fokozatosan olyan műanyagokat állítanak elő, amelyek megfelelnek a cipőgyártás követelményeinek. A műanyag cipőtalpak például nagyon könnyűek, kopásuk pedig háromszor kisebb, mint a természetes anyagoké. Néhány éve forgalomba hoztuk a fröccsöntéssel készült lábbeliket, amelyek használata egészségügyi, higiéniai szempontból ellenőrizett és jóváhagyott. Ezek a lábbelik nyári viseletre nem ajánlatosak, tavaszi, őszi esős időben, esetleg enyhébb télre valók. Külföldön is nagy irántuk a kereslet, exporttermelésünket jóval növelhetnénk, ha üzemünk kapacitása ezt lehetővé tenné. Jelenleg még gondot okoz a hazai kereslet kielégítése is. Ezek a cipők bár 30 fokos hideget is kibírnak, vékony bélésük miatt nem hordhatók ilyen alacsony hőmérséklet esetén. A fröccsöntött lábbelik csoportjába tartoznak még azok a csizmák, amelyek „belseje" kivehető, így hétvégi házakban vagy ehhez hasonló helyeken papucsként is viselhető. Ezeket a lábbeliket kedvelik a sízők és más téli sportokat űzők, mert nem nedvesednek át és jól tartják a meleget. Természetesen nemcsak téli, hanem nyári lábbelik is készülnek műanyagból. Többnyire természetes anyaggal — bőrrel, textillel — kombinálva, de vannak csak szintetikus anyagból készült szandálok is. Kivitelezésük többnyire pántos, szellös — nem izzadhat benne a láb. Üzemünkben már elkészítettük a prototípusokat az új barex anyagból is, mely nagyon vékony, rugalmas, alkalmazkodó anyag, a laikus meg sem különbözteti a természetes bőrtől. A belőle készült lábbelik kellemesek és kényelmesek. Megnyugtathatom a levélírót és a többi fogyasztót is, üzemünkből nem kerül ki lábbeli, amelynek anyaga nem lenne előre kipróbálva; orvossal, higiénikussal, állami normákat ellenőrző intézetekkel jóváhagyatva. Új cipőfajtáinkat legalább három hónapos hordás után vetjük alapos elemzés alá, s csak ha minden próbát „kiállt", kezdjük el sorozatgyártását. Szeretném megjegyezni: éppen a műanyag talpak, sarkak széleskörű elterjedése tette lehetővé, hogy a jövőben az eddiginél több alacsony — 2 cm-es és ennél alig magasabb — sarkú szandált, cipőt, csizmát készítsünk, melyeknek hiánya eddig komoly gondunk volt. Az elégedetlenség, a panasz főleg az idősebb és teltkarcsú nők részéről volt jogos. Most már csak a kereskedőktől függ, hogy az üzletekben minél előbb és minél nagyobb választékban megjelenjenek. Köszönöm a tájékoztatást: H. ZSEBIK SAROLTA CE .1.
