Nő, 1981 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1981-07-14 / 29. szám

[ NÉGYSZEMKÖZT Vesekövesség (nefrolitiázis) Nem tartozik a ritka betegségek közé. Hogy a kőképződést mi okozza, nem tudjuk. A húgyutak fertőzései és az elzá­ródás miatti vizeletpangás kétségtelenül olyan tényezők, amelyek kedvező talajt biztosítanak a kőképződésnek. A húgy­­kövek összetétele változó. Előfordulnak húgysav-, kalciumoxalát-, kalciumkarbo­nát-, foszfát-, cisztin- és ritka xantin-kö­­vek. Keletkezhetnek a vesekövek a na­gyobb gyüjtőcsatornácskákban vagy ve­­sekelyhekben és innen sodródhatnak a vizelettel a vesemedencébe, ahol külön­böző nagyságúra nőhetnek meg. Meges­­hetik az is, hogy a kő az egész veseme­dencét és a vesekelyheket öntvényszerű­­en kitölti. Az ilyen kő nem okoz heves görcsöt, hanem inkább állandó tompa, vesetáji fájdalmat. Az apró kő viszont a vesemedencéből lecsúszhat az uréter ele­jébe vagy magába az uréterbe és tűrhe­tetlen, kínzó görcsöt, csillapíthatatlan vi­zelési ingert, vérvizelést okozhat. Meges­het az is, hogy a beszorult uréterkő vizelési ingert okoz. de nem engedi to­vább a vizeletet, tehát a beteg az inger ellenére képtelen vizelni. A vesegörcs lezajlása után még teljes panaszmentesség esetén is indokolt az urológiai vizsgálat. Csakis így kerülhető el a nem is túl ritka szövődmény: a gyulladás, az uréter elzáródása, ami eset­leg az azonos oldali vese pusztulását vonhatja maga után. Ha urológiai vizs­gálat során kiderült, hogy a kő eltávo­zott. lényegében nincs teendő, legfeljebb annyi, hogy a beteg kőképződés megelő­zése céljából bőven fogyasszon folyadé­kot. Ha az urológiai vizsgálat szerint kő van valahol a húgyút-rendszerben, a kő alakja, nagysága, helye és a vese állapota alapján döntik el, hogy műtéttel kell-e eltávolítani azt. vagy ki lehet-e várni, amíg görcsoldók, vízlökés hatására ma­gától eltávozik. Az urológus szakorvos által javasolt műtétet nem célszerű halo­gatni, mert a vese maradandóan, helyre­hozhatatlanul károsodhat. A régi nézettel ellentétben bebizonyo­sodott, hogy az urát-köveket — de csakis azokat — a vizelet vegyhatását módosító oldatokkal valóban fel lehet oldani, tehát műtét nélkül eltávolíthatók. A többi kő­féleség azonban még ma sem oldható fel gyógyszerekkel. SZERETNÉK RÁTALÁLNI Huszonhárom éves, 180 cm magas főis­kolai hallgató ezúton szeretne megismer­kedni kedves, őszinte lánnyal. Fényképes leveleket kér. Jelige: „Nem tudom a neved” x x X Tizenkilenc éves, 160 cm magas, fekete hajú. falun élő. becsületes lány szeretne megismerkedni intelligens, komoly szán­dékú fiatalemberrel huszonöt éves korig. Jelige: „Boldog nyár” ,v x Húszéves, 175 cm magas, fekete hajú katona ezúton szeretne megismerkedni korban hozzáillő lánnyal. Fényképes leve­lek előnyben. Jelige: „Őszirózsa” Tisztelt Szerkesztőség! A Barátnő 4. számában olvastam a „Fóliafa­lu” c. cikket. Sok mindenre gondoltam: ezentúl minden másképpen lesz, azután csapot-papot hagyva rohan mindenki a kultúrházba. kultúré­­letet élni. Nem. Bizonyára elég. ha magába szállva elgondolkodik pár marcelházi, hogyan is él. Ha elkezd ezen töprengeni, talán más is eszébe jut: 1. A szocializmus jóléti társadalom. — Minél jobban élnek a társadalom — itt az ország — lakói, minél gazdagabbak, annál gazdagabb maga az ország. Ez vonatkozik a kulturális életre is. 2. A kőműves munka után falat rak, a fod­rásznő frizurákat készít, a villanyszerelő fizetés­­kiegészítésként épülő családi házakban vezeti a villanyt, javít, szerel. Akinek minden őse a földből élt, s maga is földművelő, ha van kertje, azt gondozza, s törvényesen próbál meg hasznot húzni „ember­feletti fizikai megterhelésből". Sőt az előírt jöve­delmi adót is kifizeti. 3. Feltételezhető, hogy a marcelháziak csak dolgoznak, se színházba, se moziba, se kirándu­lásokra. sehová sem járnak, csak fóliáznak? El lehet ezt hinni? A cikk írója, bár hangsúlyozta, hogy sok más összetevője is van a kulturális igénytelenségnek, mégis a munkát emelte ki. mint fö okot. Ezzel számomra érthetetlenné tette a fent már említett célt, amit az írással el akart érni. írói fogás, vagy „mineknevezzelek”. hogy a cikkben fel-fel villantva, de sajnáltatja azokat az embereket, akiket abszolút igénytelenséggel vá­dol. Ha csak Marcelházán nincs igény a kultúrá­ra. és csak ott, esetleg a környéken dolgoznak az emberek, akkor mindenütt másutt az országban van elég kultúrára éhes ember. A nem ..fóliázó” falvakban már kocsmába se járnak, ott nem garázdálkodnak? Akinek nem inge, ne vegye magára — mégis úgy érzem, már a bennszülött „fóliázó” marcel­háziak közül is adjon hangot valaki. Nem szeret­nék személyeskedni, de egy másik megvilágítás­ból is pár szót. Olyan érzésem volt. hogy közsé­günk népművelője nem olvasta el a cikkét figyelmesen. így nem vehette észre az ellentéte­ket. Míg most csak a hnb tartja számon sikereiket, addig 1977—78-ban idézek a cikkből. ..nem figyelt föl rá — (sikerekre) — sem a hnb, sem az efsz vezetősége”. Nem buzdították a műkedvelő fiatalokat, nem veregették meg a vállukat egy­­egy szereplés után. Nos, ez a vállveregetés csakis az új népművelőnek hiányzott, mert a színpadon mozgó fiatal lányoknak, fiúknak elég volt a taps. a közönség tapsa is. Még annyit, hogy objektív okokra hivatkozni a legegyszerűbb. Ne szövegeljünk, sajnáltassuk magunkat, inkább dolgozzunk. Aki vezet, az legyen példakép, igazi vezető. CSINTALAN LASZLÓNÉ. HETÉNY (CHOTÍN) Előző számunkban már jeleztük, szívesen bo­csátjuk vitára a Fóliafalu-ban felvetett témát, gondokat. Várjuk további hozzászólásaikat, a marcelháziak véleményének is helyet adunk, de szeretnénk, ha népművelők, amatőr csoportok tagjai és vezetői is nyilatkoznának. A félreértések elkerülése végett közöljük: Gál László népművelő szerkesztőségünk kérésére, kérdéseinkre válaszol­va irta meg tapasztalatait. A szerkesztőség Az örökbefogadás II. Az örökbefogadásról a bíróság dönt. az eljárást az örökbefogadó indítványára kez­di el. A bíróság az örökbefogadás engedé­lyezése előtt megvizsgálja az örökbefogadó és az örökbefogadott egészségi állapotát, kikéri az illetékes orvosok véleményét. Az orvosi vizsgálat és vélemény eredményével az eljárás során megismerteti az örökbefo­gadót és az örökbefogadott képviselőjét (szüleit vagy gondnokát), és felvilágosítja őket az örökbefogadás céljáról, tartalmáról és jogi következményeiről. A bírósági döntés meghozatala előtt az örökbefogadottnak legalább három hóna­pon át az örökbefogadó gondozásában (háztartásában — családjában) kell lennie, ennek költségére. Ha a bíróság az eljárás során, az orvosi vizsgálat, a felek személyi körülményei alapján arra a meggyőződésre jut, hogy az örökbefogadás törvényes feltételei adva vannak, hogy az örökbefogadás a kiskorú gyermek érdekeit szolgálja, az örökbefoga­dást ítélettel engedélyezi. Az örökbefogadott gyermek az örökbe­fogadó vezetéknevét kapja, amit a bíróság az ítéletében is kimond. Az örökbefogadást - fontos okokból — meg lehel szüntetni. Kiskorú személy ese­tében ezt csak a bíróság teheti meg. Nagy­korú személy esetében az örökbefogadást kölcsönös megegyezéssel is meg lehet szüntetni, az ilyen megállapodást azonban a bíróságnak kell írásba foglalnia. A törvény ismer még' ún. meg nem szüntethető örökbefogadási is. Ennél az anyakönyvbe a vér szerinti (természetes) szülők hefyett az örökbefogadót jegyzik be szülőként. Ilyen meg nem szüntethető örökbefogadással csak házastársak fogad­hatnak valakit örökbe; vagy az egyik há­zastárs. ha az örökbefogadandó gyermek egyik szülőjével él házasságban. Ezt az örökbefogadást — mint már az elnevezéséből is kiderül — nem lehet meg­szüntetni. így örökbefogadni azonban csak egy évnél idősebb gyermeket lehel. DR. BERTHA GÉZA KICSIK ÉS NAGYOK — Azonnal gyere fel! A kiállás élesen csattant, a lakótelep többször visszhangozta. A játszótér vidám betöltői közül mégsem válaszolt senki. Újra felharsant a parancsoló hang. Egy nyolcéves kislány abbahagyta a csevegést, és bizakod­va szólt vissza: — Azt ígérted, hétig lent leltetek, még fél hét sincs. — Azt mondtam, hogy gyere fel. és kész! szikrázott a parancs — Hiszem még fél hét sincs. . . Az anya megunta a huzavonát, levihar­zott a játszótérre. — Majd megmutatom én neked, kivel fogsz te feleselni! Még hogy Jel hét sincs: hát ahhoz igazodva főzöm én a vacsorát, hogy neked mit ígértem?! Mi vagy te. népbíróság ?! Befejezésként elcsattant и messzehangzó pofon! Néhányunknak — felnőtteknek — tán jobban fájt, mint a becsapott' kislánynak. NAGY MIHÁLY Babetta” és „Szerető férj”jeligére Kedves házaspár! Hadd írjam le mindjárt elöl­járóban és hangsúlyozottan, hogy nincs olyan bajban az a házasság, ahol ketten egy levélben írják meg panaszaikat! Legföljebb kicsit akado­zik. kicsit csikorog. De ahol nincs titkolódzás, ahol nincsenek hátsó gondolatok és cselekedetek, ott nyilvánvalóan megvan az őszinteség, a bizalom — ha szabad úgy mondanom, egyfajta „betyárbe­csület ” — . amire lehel építeni, jobbító szándék­kal továbblépni. A nélkül, hogy lebecsülném, megmondom őszin­tén: amit felpanaszolnak, szabványszerü. szokvá­nyos. minden házban előfordul Mindennapi apró ftg)’elmetlenségek, melléfogások, hibás vagy téves reagálások, mérgelődések. dacoskodások stb. ösz­­szegtibancolódott halmaza. Nincs értelme keresni, ki a hibás vagy hibásahb. kinek nagyobb az igaza vagy igazlalansága. Elmarasztalni egyformán le­het mindkettejüket, az elmúltakat illetően marad­junk is ennyiben. Mindazonáltal egy fontos tanul­ságot le lehet vonni: fogadják el egymást olyan­nak. amilyenek, ne akarjanak mindenáron más (talán elképzelt, talán megálmodott) embert fa­ragni a másikból. Ilyen erőfeszítések hiábavalók, viszont megváltozni mindenkinek módjában áll — ha ez a közös érdek. Jó és rendjénvaló letenni a fizetést az asztalra, vállalni a különmunkát, főzni, mosni, takarítani, gyereket nevelni, s ha keik munkába járni. Ez a csatád létalapja, de a házasság nemcsak ebből áll, nemcsak ezen áll vagy bukik. Ezen túlmenően kezdődik (vagy nem kezdődik) az. amit egy házasságban mindennap újra meg kell tanulni: a kölcsönös megértés és alkalmazkodás gyakorlása. A kölcsönös megértés távolról sem azt jelenti, hogy teljesítem a másik kívánságát, kéréséi! Sokkal inkább annak a tudatosítása és „átélése", hogy hogyan érez, gondolkodik a másik, mi játszódik te benne az adott pillanatban. Esetük­ben ez talán leginkább a külön töltött szabad időre vonatkozik. Ön, kedves „Szerető férj”, úgy hiszi, ha nem csinál semmi rosszat, nyugodtan töltheti minden szabad idejét házon kívül Élje bele magát, vagv inkább próbálja átérezni, amit a felesége érez: csak velem nem akar sehova menni. ... és ez nagyon fájdalmas érzés lehet! És Ön, kedves ..Babetta”, próbálja meg egyszer átérezni, átélni azt az örömet, amit férjének a horgászás jelent, de a fájdalmat is. amit akkor érez, ha ezért az ártatlan s olykor hasznos szórakozásért csak szidásban részesül. Ha bele tudják élni magukat egymás örömébe, bánatába, ha megtanulják áté­rezni, átélni, amit a másik érez, azt hiszem, csakhamar arra is rájönnek, hogy szemrehányá­sok helyett jobb s méltóbb a dolgokat megbeszél­ni. és közös megegyezésre jutni. A közös megegye­zés természetesen a gyermeknevelésre is vonatko­zik — de semmiképpen sem a gyermek szeme láttára, füle hallatára! Önök házaséletükben, családi életükben új mérföldkőhöz értek: megszületik második gyer­mekük. Itt az ideje, hogy mindketten a -legszű­kebbre szabják az „én" korlátáit, hogy annál jobban érvényesülhessen, formálódhasson, erősöd­hessen mindkettejükben a „mi" tudata „ Édesanyák ” jeügéjü olvasónknak: Nem értem, miért vár névtelen, illetve hamis nevekkel jelzett levelére lapunkban választ, ami­kor problémájával módja volt személyesen is fölkeresni szerkesztőségünket, ahol érdemben vá­laszolhattak volna kérdéseire. Kérem, keresse fel személyesen szerkesztőségünket. Üdvözlettel GHjl

Next

/
Thumbnails
Contents