Nő, 1981 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1981-01-20 / 3. szám
TELEVÍZIÓ RÁDIÓ Tájoló KÖNYV Rtlez Olivér őszi máglya madách Rócz Olivérnek 1958-bon jelent meg verseskötete (Kassai dalok), azóta verseivel napilapokban, folyóiratokban és o Jelenlét antológiában találkozhattunk csak. Üj kötete, az Őszi máglya húsz év termését adja közre, s ha abból a szempontból nézzük, hogy ez idő alatt Rócz Olivér elsősorban nem mint költő volt jelen o köztudatban, ez nem kevés. Verseinek formáját tekintve sem. Impreszsziókra épülő költészete bőséges poétikai ismeretekről tanúskodik; a költő könnyeden játszik a szavakkal, a ritmusokkal, a rímekkel, mintegy önmaga szórakoztatására. Zenét csihol (többször utal is erre). Az apró zenekísérletek, töredékek csak akkor megkapok. ha eredetiek. A versekre is érvényes ez. A költői iskolák hatása, tudatos (?) utánzása (pl. Kosztolányi, Vozári Dezső), csak akkor értékes, ha mondanivalót is tartalmaz. Mondanivaló híján a vers zeneisége csak akkor élteti a „művet”, ho nem olcsó, elcsépelt, slágerekre emlékeztető rigmus hordozója, ho rímei is nyelvteremtő ötletekben gazdogok. Ilyen vers. sajnos, csak kevés van a kötetben (egy-egy japán mértékre készült háromsoros), tehát eleve keveset adhat az olvasónak. Forgatni, átlapozni talán érdemes, egy ember játékos kísérleteit végignézni tanulságos lehet . . . Valaha a régi gimnáziumokban verselni is kellett tudni. Rócz Olivér költészete sajnos nem nyújt ennél több élményt. A kötet legfőbb értéke a szépségre érzékeny ember etikája. Az a szemérmes szerénység, amellyel nem akar többnek mutatkozni annál, ami: csak egy elsősorban nem költőként ismert a kotó verseit összegező gyűjteménynek. Wiliam Shakespeare müveinek feldolgozására vállalkozott a BBC angol televíziós társaság. Hasonló próbálkozásokkal, klasszikus művek filmreviteléve! vagy tévés feldolgozásával, találkoztunk mór Csehszlovákiában és Magyorországon is, legtöbbször szerény sikerrel. A társulat célja — a sorozat bevezetője szerint - a szerzői utasítások pontos betartásával megrendezni egy-egy művet. A bemutatott néhány alkotás utón egyetlen kérdés foglalkoztat: mire volt ez jó? Shakespeare drámáit, színműveit a világ minden táján játsszák, komoly dramaturgiai beavatkozásokkal. Mert évszázadok távlatából értékeljük korót, olyan tőrténelmi-tórsodalmi felfedezésekkel, omelyeket Shakespeare nem ismerhetett. A változások az angol embert is befolyásolták, ró is hatással voltok, nem hiszem hát. hogy Shakespeare így - dramaturgiai beavatkozások nélkül - mond többet sokadik nemzedéki utódainak. Vagy ekkora lenne a különbség a középeurópaiak és az angolok között? Az egyetlen színház, amely a nagy klasszikust az eredeti művek bemutatásával játssza, a Shakespeore-i. Tulajdonképpen ez előjoga. A BBC társaság filmre (vagy inkább tévéfilmre) alkalmazta Shakespeare drámáit. Alkalmazta - beavatkozás nélkül. Volami nincsen rendben, valahol sántít még a szándék is. Mert a megvalósítással - sajnos - nem lehetünk elégedettek. Ötletes a Csehszlovák Rádió magyar adósának vasárnap délutáni „Az én zeném' műsoro. Emberközelbe hoz olyan művészeket, akikről egyébként — hazai komoly zenei életünkben járatlan hallgatók - keveset tudunk. Néha még annyit sem, hogy okkal-joggol lehetnénk büszkék nevüket hallva, hiszen nemzetiségünkből kerültek ki, jutottak az élvonalba. Örömmel vegyes üröm is azonban egy-egy adás. (így a december 28-i.) Nem tudom, mi vezéreli a műsorvezetőt, a szerkesztőt, amikor valóban szépen zongorázó művészünket szóra bírja, faggatja, kényszeríti, hogy beszéljen arról, mit jelent számára a zene, hogyon lett zenész, melyik zenei stílus fejezi ki leginkább őt magát. A zenei műszók világában egy kissé elanyátlanodnék, inkább o zenére figyelek, de figyelmemet egy idő után elvonja o nyelvi hibák sokasága. Nem a műsorvezető ellen van kifogásom, a művész beszéde nem tetszik. Meggyőződésem, hogy az éter hullámain terjedő nyelvrontóst nem ellensúlyozza a hetente néhány percig sugárzott Anyanyelvűnk adás. Ogyelnünk kellene, hogy a zenei élményt ne rontsák fülsértő hangok. Ha évtizedekkel ezelőtt „távolboszakodt-hazónkfia” küszködik így anyanyelvével, akkor is rossz érzés támad bennem; szórokoztotó kedvességnek csak azt tartom, ha más nemzetiségű egyén szól né hány tört szót anyanyelvemen, mert abban érzem a rokonszenvet. a tiszteletet is. — it — NŐ/3 E heti rejtvényünkben Adam Mickiewicz lengyel költő három müvét rejtettük el. Készítette: G. J. Az 1. számú rejtvény helyes megfejtése: Fölfedezés boldogsága, kívüled mór semmi sincsen. A tizennégy helyes megfejtés után könyvjutalomban részesül: Fekete G.-né, Hetény (Chotín), Márton K„ Gömör (Gemer), Matlák F.-né, Zone (Türen), Vincze T.; Szene (Senec), Földes L. Nagymegyer (Calovo), Akontis M., Dunoszerdahely (Dun. Streda), Kovács A.-né, Kisgéres (Moly Hores). Dadej S.-né, Kassa (Kosice), Benyó H.. Ögyolla (Hurbanovo). Szó l., Dubno, Tasnódi I.. Köbölkút (Gbelce). Vámos L„ Bély (Biel). CBBJ
