Nő, 1981 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1981-01-20 / 3. szám

TELEVÍZIÓ RÁDIÓ Tájoló KÖNYV Rtlez Olivér őszi máglya madách Rócz Olivérnek 1958-bon jelent meg verseskötete (Kassai dalok), azóta verseivel napilapokban, folyóiratok­ban és o Jelenlét antológiában talál­kozhattunk csak. Üj kötete, az Őszi máglya húsz év termését adja közre, s ha abból a szempontból nézzük, hogy ez idő alatt Rócz Olivér első­sorban nem mint költő volt jelen o köztudatban, ez nem kevés. Versei­nek formáját tekintve sem. Impresz­­sziókra épülő költészete bőséges poé­tikai ismeretekről tanúskodik; a költő könnyeden játszik a szavakkal, a rit­musokkal, a rímekkel, mintegy ön­maga szórakoztatására. Zenét csihol (többször utal is erre). Az apró zene­kísérletek, töredékek csak akkor meg­kapok. ha eredetiek. A versekre is érvényes ez. A költői iskolák hatása, tudatos (?) utánzása (pl. Kosztolányi, Vozári Dezső), csak akkor értékes, ha mondanivalót is tartalmaz. Mon­danivaló híján a vers zeneisége csak akkor élteti a „művet”, ho nem olcsó, elcsépelt, slágerekre emlékeztető rig­mus hordozója, ho rímei is nyelv­teremtő ötletekben gazdogok. Ilyen vers. sajnos, csak kevés van a kötet­ben (egy-egy japán mértékre készült háromsoros), tehát eleve keveset ad­hat az olvasónak. Forgatni, átlapozni talán érdemes, egy ember játékos kísérleteit végignézni tanulságos le­het . . . Valaha a régi gimnáziumok­ban verselni is kellett tudni. Rócz Olivér költészete sajnos nem nyújt ennél több élményt. A kötet legfőbb értéke a szépségre érzékeny ember etikája. Az a szemér­mes szerénység, amellyel nem akar többnek mutatkozni annál, ami: csak egy elsősorban nem költőként ismert a kotó verseit összegező gyűjtemény­nek. Wiliam Shakespeare müveinek feldol­gozására vállalkozott a BBC angol televí­ziós társaság. Hasonló próbálkozásokkal, klasszikus művek filmreviteléve! vagy té­vés feldolgozásával, találkoztunk mór Csehszlovákiában és Magyorországon is, legtöbbször szerény sikerrel. A társulat célja — a sorozat bevezetője szerint - a szerzői utasítások pontos betartásával megrendezni egy-egy művet. A bemuta­tott néhány alkotás utón egyetlen kérdés foglalkoztat: mire volt ez jó? Shakespeare drámáit, színműveit a vi­lág minden táján játsszák, komoly dra­maturgiai beavatkozásokkal. Mert évszá­zadok távlatából értékeljük korót, olyan tőrténelmi-tórsodalmi felfedezésekkel, o­­melyeket Shakespeare nem ismerhetett. A változások az angol embert is befo­lyásolták, ró is hatással voltok, nem hi­szem hát. hogy Shakespeare így - dra­maturgiai beavatkozások nélkül - mond többet sokadik nemzedéki utódainak. Vagy ekkora lenne a különbség a közép­európaiak és az angolok között? Az egyetlen színház, amely a nagy klasszikust az eredeti művek bemutatá­sával játssza, a Shakespeore-i. Tulajdon­képpen ez előjoga. A BBC társaság filmre (vagy inkább tévéfilmre) alkalmaz­ta Shakespeare drámáit. Alkalmazta - beavatkozás nélkül. Volami nincsen rend­ben, valahol sántít még a szándék is. Mert a megvalósítással - sajnos - nem lehetünk elégedettek. Ötletes a Csehszlovák Rádió magyar adósának vasárnap délutáni „Az én ze­ném' műsoro. Emberközelbe hoz olyan művészeket, akikről egyébként — hazai komoly zenei életünkben járatlan hallga­tók - keveset tudunk. Néha még annyit sem, hogy okkal-joggol lehetnénk büszkék nevüket hallva, hiszen nemzetiségünkből kerültek ki, jutottak az élvonalba. Öröm­mel vegyes üröm is azonban egy-egy adás. (így a december 28-i.) Nem tudom, mi vezéreli a műsorvezetőt, a szerkesztőt, amikor valóban szépen zongorázó művé­szünket szóra bírja, faggatja, kényszeríti, hogy beszéljen arról, mit jelent számára a zene, hogyon lett zenész, melyik zenei stílus fejezi ki leginkább őt magát. A ze­nei műszók világában egy kissé elanyátla­­nodnék, inkább o zenére figyelek, de fi­gyelmemet egy idő után elvonja o nyelvi hibák sokasága. Nem a műsorvezető ellen van kifogásom, a művész beszéde nem tetszik. Meggyőződésem, hogy az éter hul­lámain terjedő nyelvrontóst nem ellensú­lyozza a hetente néhány percig sugárzott Anyanyelvűnk adás. Ogyelnünk kellene, hogy a zenei élményt ne rontsák fülsértő hangok. Ha évtizedekkel ezelőtt „távolbo­­szakodt-hazónkfia” küszködik így anya­­nyelvével, akkor is rossz érzés támad ben­nem; szórokoztotó kedvességnek csak azt tartom, ha más nemzetiségű egyén szól né hány tört szót anyanyelvemen, mert abban érzem a rokonszenvet. a tiszteletet is. — it — NŐ/3 E heti rejtvényünkben Adam Mickiewicz len­gyel költő három müvét rejtettük el. Készítette: G. J. Az 1. számú rejtvény helyes megfejtése: Föl­fedezés boldogsága, kívüled mór semmi sin­csen. A tizennégy helyes megfejtés után könyv­­jutalomban részesül: Fekete G.-né, Hetény (Chotín), Márton K„ Gömör (Gemer), Mat­­lák F.-né, Zone (Türen), Vincze T.; Szene (Se­­nec), Földes L. Nagy­­megyer (Calovo), Akon­­tis M., Dunoszerdahely (Dun. Streda), Kovács A.-né, Kisgéres (Moly Hores). Dadej S.-né, Kassa (Kosice), Benyó H.. Ögyolla (Hurbano­­vo). Szó l., Dubno, Tasnódi I.. Köbölkút (Gbelce). Vámos L„ Bély (Biel). CBBJ

Next

/
Thumbnails
Contents