Nő, 1981 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1981-07-07 / 28. szám

Levelezőink írják a NŐ fóruma _______________________________________________* ...... - ■ ■ BRONZÉRMES BRIGÁD A diószegi (Sládkovicovo) alapiskola étkezdéjének hat tagú a konyhaszemély­zete. Skultéty Judit vezetésével a sza­kácsnők: Babos Jusztina. Krizsan Mária. Nagy Irén. Csanaky Ilona és Rohár Mária 1978. január elsején kapcsolódtak be a szocialistabrigád-mozgalomba. Azt tűzték ki célul, hogy a lehető legkulturál­tabb körülmények között, a higiéniai követelmények betartásával, ésszerűen és gazdaságosan készítik el, tálalják fel a kalóriagazdag, vitamindús ételt a 371 tanulónak és 42 tanítónak. Az új, korsze­rű étkezdében erre módjuk is nyílt. Pél­dásan rendben tartják közvetlen munka­­környezetüket és az étkezde környékét. Elkészítették, maguk is mossák az étkez­de függönyeit, ezáltal idáig 1300 koronát takarítottak nteg. Kiveszik részüket a Z-akció társadalmi munkáiból. Az étkezde kertjében ők ter­mesztik a zöldséget, befőttet készítenek — mostanáig 4500 korona értékben. 180 kg papírhulladékot gyűjtöttek. Villanyáramon 1400 koronát spóroltak meg. Különféle tanfolyamokon bővítik szakmai és politikai tudásukat. Az étrend változatossága végett, no meg különle­gességként, évente megrendezik az orosz konyha hetét. Munkaközösségük szabad idejében kulturális rendezvényekre is el­látogat. Kívánjuk, hogy minél előbb elnyerjék a szocialista munkaverseny ezüstfokoza­tát! Navy Mihály KÖZÖSSÉGTEREMTŐK Serényen dolgozik a Szepsi (Moldava nad Bodvou) Polgári Ügyek Testületé. Pártunk megalakulásának 60. évforduló­ján ünnepi ülésen emlékeztek meg az indulásról. Néhány kiváló párttagot em­lékéremmel tüntettek ki. Azok a mai hatvanévesek, akik egyidősek a párttal, ünnepélyes összejövetelen vettek részt. A püt tagjai köszöntötték a fiatal, első ízben szavazó állampolgárokat. Elena Haringová anyakönyvvezető irodájában mindig élénk forgalom van. A falon számos elismerő oklevél tanús­kodik kiváló munkájáról. A járási értéke­lésen az első helyet érdemelték ki. A 6000 lelket számláló városkában a 17 tagú közösség folyamatos munkával érte el ezt az eredményt. Gondjuk van kicsi­nyekre és nagyokra, az élet minden jelentős eseményére. Kezdődik a gyer­mekek névadó ünnepségével. Aztán nő­nek a gyerekek, elbúcsúznak az alapisko­lától, a középiskolától, útjuk a püt-höz vezet. Ünnepélyesen veszik át a személyi igazolványt, ugyanúgy búcsúznak a had­seregbe vonuló fiatalok. Házasságkötés, születésnap, nyugdíjbavonulás, aranyla­kodalom, temetés. Forog az élet kereke. A nemzetközi nőnapon műsoros találko­zó. októberben, az idősek hónapjában ünnepség a nyugdíjasok klubjában. A mozgásképtelen, beteg idős embereket meglátogatják. Megemlékeztek a közbiztonsági szer­vek megalakulásának 35. évfordulójáról. Jó kapcsolataik vannak a szomszédos országokban működő hasonló testületek­kel. Ungvári, bükkszentkereszti és Bor­sod megyei kartársaik vendégeskedtek náluk. Éberséget, rugalmasságot és kitartást kívánó munka az övék. Legfőbb céljuk a közösségteremtés. Akik szép és emléke­zetes ünnepségeken vesznek részt a püt jóvoltából, azokat összeköti a közös él­mény. Győri Sarolta MEGÉRDEMLIK A MEGBECSÜLÉST A Rőcei (Revúca) Szőnyegszövő üzem dolgozóinak kilencven százaléka nő. Zömük harminc éven aluli, éppen ebben rejlik legnagyobb gondjuk. Min­den esztendőben sokan mennek szülési szabadságra, jónéhányan a szabadság le­telte után sem tudnak visszatérni munka­helyükre, mert nincs kire hagyniuk gyer­meküket. Még mindig nincs elegendő bölcsőde. A nők már ebben az üzemben is bizonyították, hogy a munkában egyenlő értékűek férfi munkatársaikkal. A nők munkafegyelme lényegesen jobb, mint a férfiaké. Az üzem vezetősége a női alkal­mazottakat nagy megbecsülésben része­síti. A példásan dolgozók kirándulnak, pénzzel jutalmazzák őket. Sokan ingye­nes véradók. Ha valamelyik új munka­társnő netán kicsit lemaradna a munká­ban. a többiek kisegítik, így lemaradás nagy ritkán mutatkozik. Szükség esetén szombaton is dolgoznak. Az általuk szőtt szőnyegeket és sátrakat az egész világon ismerik. Vas Tibor MARADANDÓ ÉLMÉNY Szellemében és lelkében gazdagabban távozott a Thália színházból, aki nem sajnálta a fáradságot, élt a CSEMADOK kassai (Koáice) óvárosi szervezetének meghívásával, és ellátogatott a Vétessék ki szóló szívem című előadói estre. A legjobban várt előadó, akit nagyon köze­linek érzünk, de csak a televízió képer­nyőjéről ismerünk: a Röpülj, páva! ma­gyarországi népdalverseny idei győztese „A népművészet ifjú mestere”, Szvorák Katalin volt. Eljött közénk, és hangja betöltötte az egész színházat. Ráébresz­tett. hogy milyen nagy szükségünk van rá. A különböző tájegységek — Bartók, Kodály, Ag gyűjtéséből válogatott népdalainak tolmácsolóját szeretettel fo­gadta a kassai közönség. Birinyi József népihangszer-szólista, „A népművészet ifjú mestere" — olvas­tam a meghívón. Citera, duda, nádsíp. tekerőlant, okarina, körtemuzsika, do­romb szólt a budapesti előadó kezében­­szájában. Szabó András előadóművész Tamási Áron, Tompa László. Sütő And­rás, Fábry Zoltán és Kulcsár Ferenc írásaiból adott elő megszívlelendő részle­teket. Gazdag Mária KÖRNYEZETVÉDŐK LAKÓTELEPEN EGY Nehéz élete volt a ma már nyugdíjas Andruskó Jánosnak. Volt cseléd, volt gulyás, aki pirkadattól napnyugtáig dol­gozott, de volt póníkocsis is félkommen­­cióért a bélai (Belá) bárói birtokon. Mikor megnősült, anyósánál lakott, szűkös nyári konyha volt egész birodal­muk, vagyonuk pedig az a huszonöt pengő, amelyet negyedévi fizetségül ka­pott. Jöttek aztán sorban a gyerekek is. Az első meghalt, a további hármat be­csülettel, szeretettel nevelték. Mikor véget ért a háború, az elsők között léptek be a szövetkezetbe. Felesé­gével együtt zöldségtermesztéssel foglal­koztak. Bélán már 1950-ben megnyílt az első óvoda. A szövetkezetben dolgozó anyák kezdetben idegenkedtek tőle. Andruskóné most is példamutatóan vi­selkedett. Három gyermekét óvodába adta, ő maga pedig vállalta az óvoda takarítását. A munkaszeretet, a tudásvágy az And­ruskó gyerekek vérébe ivódott. Sándor fiuk villamosmérnöki diplomát szerzett Prágában. Irén lányuk elárusító lett, Gá­bor pedig a kassai (Kosice) gépipari technikumban végezte tanulmányait. Je­lenleg a párkányi (Stúrovo) papírgyár dolgozója, nemrégen lépett a párttagok sorába. Andruskóék a közelmúltban Párkány­ba költöztek, a Terasy lakótelepre. Ön­szorgalomból végzett társadalmi munká­val hívták fel magukra a figyelmet. Par­kosítanak. díszbokrokat, fenyő- és gesz­tenyefákat ültetnek. Szorgoskodásukra a lakótelepen is felfigyeltek, mivel nem­csak a saját házuk környékét szépítették. A többi háztömb környéke ugyanúgy virul. Hajtman Kornélia Kérdez: Sviták Karolina bratislavai lakos Édesanyámat munkából jövet elütötte az autó. Hosszas keresgélés után csak más­nap tudtuk meg, hogy élet-halál között fekszik a kórházban. Kötelessége-e értesí­teni a kórháznak a hozzátartozókat a bale­setről? Mi a páciens és mi a kórház teen­dője ilyen esetben? Válaszol: MUDr. Viliam Slezák, a bratislavai egészségügyi intézet igazgatóhelyettese A kórházi felvételnél űrlapot töltünk ki a beteg személyi adataival és egyéb fontos tudnivalókkal. Ha a betegnél van személyazonossági igazolvány, a be­jegyzés ennek alapján történik. Ha nincs, akkor utólag pontosítjuk. A páciens azt is megmondja, szükség esetén melyik hozzátartozóját értesítsük állapotáról; megadja annak pontos címét, telefonszámát. Előfordul azonban, hogy a páciens baleset, vagy hirtelen rosszullét következtében az utcáról kerül a kórházba, személyazonossági igazolvány, vagy más, lakhelyét feltüntető irat nincs nála. Nem tudja meg­mondani a nevét, kísérői sem ismerik őt. Ebben az esetben a kórháznak azonnal tájékoztatnia kell a rendőrséget, aki felderíti a páciens kilétét és tájékoz­tatja hozzátartozóit. Ha a beteg meg tudja mondani nevét, lakhelyét és olyan állapotban van, hogy telefonálni vagy írni tud, mi lehetőséget adunk neki, hogy azonnal tájékoztat­hassa állapotáról hozzátartozóit. Megtörténhet azon­ban, hogy a beteg ezt elutasítja, nem akarja, hogy családtagjai tudjanak arról, mi történt vele. Ilyen esetben nekünk respektálni kell a páciens akaratát. Ha tizenöt évesnél fiatalabb gyerekről van szó, a szülőket minden esetben értesítjük a kórházba szállí­tásról, és utólag az egyik szülőnek fel kell mutatnia személyazonossági igazolványát. Az elmondottakból kitűnik, milyen fontos, hogy minden esetben velünk legyen a személyazonossági igazolvány. A kérdező édesanyjánál is bizonyára az okozott nehézséget, hogy nem tudták megállapítani kilétét. Ellenkező esetben,-ha megtalálják nála a személyazonosságit, a felvevő iroda dolgozójának vagy a kezelő orvosának, nővérének azonnal értesíte­nie kell a családot. Szeretném felhívni azon személyek figyelmét, akik valamilyen betegségben szenvednek, például cukor­bajuk van, hogy ezt szükség esetén adják az orvos tudtára. Számos országban az ilyen betegek különbö­ző színű lapokat tartanak maguknál, amivel jelzik betegségüket. A hirtelen rosszullétkor vagy balesetkor ez nagyon sokat segít az orvosnak, mert a diagnózist megállapító percek megtakarítása életet menthet. A nyári hónapokban a balesetek száma megsok­szorozódik. Nemcsak a közúti balesetek gyakoriak, hanem a munkahelyi, a háztartási, a sportolás közbeni sérülések is szaporodnak. Fontos tehát, hogy minden munkahelyen, sportközpontban legalább egy személy legyen, aki elsősegélyt tud nyújtani. Természetesen a legalapvetőbb segítségnyújtást mindnyájunknak is­mernünk kellene, hogy bárhol, bármikor segíteni tud­junk magunkon, polgártársainkon. Köszönöm a tájé­koztatást : H. ZSEBIK SAROLTA Olvasóink elnézését kérjük, hogy ezúttal az illetékes fényképe nélkül közöljük a választ, de nem járult hozzá arcképének közrebocsátásához. A szerkesztőség СШ L

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents